Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-5
373 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985. december 21-én, szombaton 374 vezesse! a járás községeinek egy része. Miskolc vonzáskörzetébe került, és ezzel tovább folytatódott volna az ügyek csökkenése. 2. Edelényben nem tudtunk letelepíteni megfelelő számú jogászt. A bíróságnak például valamennyi jogi beosztású dolgozója Miskolcról járt ki ítélkezni, ami a bíróság működése, de az érintett személyek szempontjából is jelentős nehézségeket okozott. 3. Az épület, ahol az igazságszolgáltatás működött, nem ilyen célra épült, és műemlék jellegénél fogva megfelelően átalakítani, korszerűsíteni sem lehetett. Ugyanakkor Miskolcon a 'bírósági épületet kibővítettük és felújítottuk, s így megfelelő körülményeket tudtunk biztosítani a dolgozók számára. Szeretném arról is tájékoztatni a képviselő elvtársat, hogy annaik idején a megye illetékes vezetőivel és illetékes szerveivel megvitattuk ezt az elgondolásunkat, és az ő egyetértésükkel tettük meg a szükséges lépéseket. Ennek során gondosan mérlegeltük a lakossági érdekeket is, igaz, az kevésbé került szóba, hogy az átszervezés hátrányosan befolyásolná az edelényi körzet lakosságmegtartó képességét. Úgy gondolom, ez nem is elsősorban azon múlik, hogy egy N adott helyen működik-e bíróság és ügyészség. A miskolci bíróság és ügyészség megközelítésének lehetőségeit azonban körültekintően mérlegeltük, s azt alapvetően, legalábbis a lakosság jelentősebb részénél megnyugtatónak ítéltük meg. Mindezt összevetve, azt sajnos most nem tudom megígérni a képviselő elvtársnak, s ezzel a legfőbb ügyész elvtárs is egyetért, hogy visszavisszük az igazságügyi szerveket Edelénybe. Arra viszont törekedni fogunk, hogy a nagyobb létszámot megmozgató ügyekben, vagy <ahol az életkor, egészségi állapot miatt ez indokolt, többet éljünk majd a helyszíni tárgyalások lehetőségével, s ugyancsak a helyszínen, tehát Edelényben több panasznapot, illetve fogadóórát tartsanak a bírák és az ügyészek. Kérem a képviselő elvtársat és a Tisztelt Országgyűlést is, hogy válaszomat szíveskedjék tudomásul venni azzal, hogy természetesen, mint eddig, úgy a jövőben is figyelemmel kísérjük az adott körzetek és városok fejlődését, s ha a tapasztalatok ezt indokolttá teszik, nem ragaszkodunk, nem fogunk mereven ragaszkodni a kialakult szervezeti megoldásokhoz. Köszönöm szépen. ELNÖK: Kérdem Vodila Barna képviselőtársunkat, hogy egyetért-e az igazságügyminiszter válaszával. VODILA BARNA: A válasz egy részével egyetértők. Az megnyugtató, hogy minél több tárgyalás legyen kint, hiszen ez is a cél. Azzal fogadom el a választ, hogy kérem az igazságügyminiszter elvtársat, továbbra is tartsák napirenden a kérdést és ha a lehetőség megnyílik, távlatokban erre van valamilyen mód, akkor oldják meg ezt a problémát. ' ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e az igazságügyminiszter válaszát. Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Ellenszavazat 75. Tartózkodott-e valaki? Tizenhárman tartózkodnak. Az Országgyűlés 75 ellenszavazattal és 13 tartózkodással elfogadta az igazságügyminiszter válaszát. Következik dr. Vona Ferenc képviselőtársunk interpellációja a belkereskedelmi miniszterhez a ráckevei üdülőkörzet kiemelt fejlesztése tárgyában. DR. VONA FERENC: Tisztelt Országgyűlés, képviselőtársaim! A belkereskedelmi miniszter az 5/1980. számú utasításával 1981. január 1-i hatállyal összevonta az addig külön intézőbizottságok irányításával működő Dunakanyar és ráckevei vagy régi nevén soroksári Duna üdülőterületeket. Az új intézőbizottság törekedett mindkét terület tervszerű, arányos fejlesztésére, de a pénzeszközök behatárolt volta miatt csak a Dunakanyar fogadási ellátási körülményei javultak számottevően. Kívánatos, hogy a ráckevei vagy soroksári Duna üdülőkörzet is részesedjék a központi támogatásból, ezáltal megoldhassa a területi igényeknek megfelelő komplex fejlesztését. Ez a következőkkel indokolható. A Csepel-sziget, a ráckevei Duna és környékén való tartózkodás a budapesti dolgozók és az idelátogató kül- és belföldiek számára egyaránt kellemes pihenést, kikapcsolódást és eredményes horgászást kínál. Ezt igazolja az is, hogy az elmúlt öt esztendőben részben gazdasági okokból, másrészt a főváros közelsége kapcsán folyamatosan nő, többszörösére emelkedik az idelátogatók száma. Azt mondhatjuk, hogy egy hét végén ez ma már 120-150 ezer főt is jelent. Néhány jelentős műemlék is vonzza az idelátogatókat. Nyári rendezvényeink kínálják a népi hagyományokkal való találkozás lehetőségét. Termálfürdőnknek is egyre több látogatója van. A Pest Megyei Tanács lehetőségei az ismert körülmények miatt eddig sem adtak és ezután sem adhatnak lehetőséget és módot az üdülőkörzet komplex fejlesztésére. Kérem, ezért a belkereskedelmi miniszter elvtársat, az érdekelt tárcákkal együtt vizsgálja meg a megoldás lehetőségét és terjessze a Minisztertanács elé jóváhagyásra a ráckevei vagy régi nevén soroksári Duna üdülőkörzet VII. ötéves tervtől kezdődő kiemelt fejlesztését. Köszönöm a figyelmüket. ) ELNÖK: Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi minisztert illeti a szó. DR. JUHÁR ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt képviselő elvtárs! Elöljáróban két dologra szeretnék utalni a válaszomnál. Az egyik, hogy jelenleg négy kiemelt üdülőkörzet van hazánkban. Ezt a négy kiemelt üdülőkörzetet 1978-ban a 2006-os minisztertanácsi rendelet ismerte el kiemeltnek. Ez a négy üdülőkörzet a Balaton, a Velencei-tó, a Dunakanyar és a Mátra-Bükk vidéki térség. Ügy gondolom, ikü-
