Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

327 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985. december 21-én, szombaton 328 költségek több mint 60 százalékát teszik ki. Az a törekvés, hogy egy ilyen jellegű beruházásnál a beruházási költségek kamatterhei is tükröződ­jenek az önköltségben, gazdasági életünk egyéb költségeit figyelembe véve megkérdőjelezhető. A VII. ötéves terv éveiben lép üzembe a Paksi Atomerőmű III., IV. reaktorblokkja, az atomenergiából fejlesztett villamos energia mennyisége a VI. ötéves tervhez viszonyítottan négyszeresére nő, 12,5 milliárd kilowattórával zárjuk a VI. ötéves tervet, és 50 milliárd kilo­wattórát tervezünk a VII. ötéves-tervre. Az atomerőműben termelt villamosenergia szűkített vállalati önköltsége jelenleg 1,07 forint; amit 52 fillér kamat terhel. Ha a beruházás pénzügyi finanszírozása kamatmentes lenne, mint ahogy ezt az eddigi erőműveknél tették —, akkor a reális önköltségünk 55 fillér/kilowatt­óra lenne, ami akkor érdekes, ha tudjuk, hogy a Magyar Villamos Tröszt vállalatainak ilyen szűkített önköltségátlaga 1,49 forint. A fentiek alapján tehát szemléletesen látha­tó, hogy az atomerőműben termelt villamos energia gyakorlatilag majdnem egy forinttal olcsóbban termelhető meg fajlagosan, mint a magyar villamosenergia-rendszer átlagában. A fenti gondolatokkal szerettem volna meg­erősíteni azt a kormányszintű döntést, hogy a Paksi Atomerőmű második ütemében további 1760 megawattal bővül. A bővítés első blokkja várhatóan a VIII. ötéves terv második felében lép üzembe, de a beruházás előkészítése és meg­kezdése a VII. ötéves terv egyik kiemelt prog­ramja kell, hogy legyen. Nagyon sürgős feladat a kormányszintű, ál­lamközi megállapodások megkötése, hogy meg­kezdődhessék a kanikrét tervezőmunka, a szállí­tási szerződések megkötése, majd a kivitelezés, ami a VII. ötéves terv második felében fog felgyorsulni, és a VII. ötéves tervben várha­tóan építészeti jellegű tevékenység lesz. Ameny­nyiben az előkészítésben késedelmek mutatkoz­nak, akkor még a véleményünk szerint irreálisan alacsonyan prognosztizált évi 3 százalékos villa­mosenergiaigény-növekmény mellett is a VIII. ötéves tervben komoly energiaigény kielégítési gondok lehetnek. Az atomerőmű-építés a magyar ipartól átla­gon felüli teljesítményt igényelt, a kivitelező vállalatok az eddig nem tapasztalt magas szintű elvárásoknak jól megfeleitök. Sőt, örömmel jelenthetem, hogy a most épü­lő III., IV. számú reaktor blokknál már jelentős magyar számítástechnikai, irányítástechnikai be­szállításokat sikerűt elérni. Az atomerőmű-építés és -üzemeltetés tudományos, kutatóintézeti hát­tere a nemzetközileg elismert kutatóintézetein­ken keresztül magas szinten biztosított. A Ma­gyarországon teljesen újszerű és magas szintű technikát csak nagyon magasan képzett, szinte ,;katonaszerűen" fegyelmezett személyzettel le­het eredményesen üzemeltetni. Az üzemeltető és a beruházást irányító sze­mélyzet végleg letelepült Pakson, ami a telepü­lés állandó lakosságának megduplázását jelen­tette. Ez nemcsak számszerű változást, hanem alapvető struktúraváltozást is, jelentett, jelentő­sen megnőtt a városban a felsőfokú képzettségű lakosok száma és jelentősen megfiatalodott a la­kosság. Az új összetétel speciális településfejlesztési feladatokat jelentett Pakson, amit még nem si­került teljesen megoldanunk. Nem könnyű a fel­adat, a település történelmi értékeinek megtar­tása mellett kell olyan városi környezetet kiala­kítanunk, amelyben a régen itt élők és az atom­erőmű kapcsán Paksra települt lakosok egyaránt otthon érzik magukat. Az átlagon felüli dinamizmussal és sokré­tűen fejlődő város kialakításához szükséges fel­tételek tanácsi fejlesztési forrásokból igen nehe­zen, vagy sok esetben nem biztosíthatók, szinte minden ilyen jellegű feladatot a nagyberuházás keretébe utalnak. Ez bizonyos határig érthető, de úgy gondoljuk, hogy a város fejlődésében az ipari tárcán kívül más tárcáknak is lennének alapvető kötelességeik. Tolna megyére is meghatározó módon hatott az atomerőmű építése. A megye közismerten ki­emelkedő mezőgazdasága mellett felnőtt egy olyan ipari objektum, ami a megye ipari terme­lését 1988-ra megduplázza, és ami az ezredfor­dulóra a magyar villamosenergia-termelésnek több mint a felét fogja szolgáltatni. Az atomerőművet építők, üzemeltetők szak­mai feladataikon túlmenően aktívan bekapcso­lódtak a város és a megye társadalmi és politi­kai közéletébe, így aktív részt vállalnak az új lakóhelyi környezetük formálásában. Köszönöm, hogy meghallgatták. (Taps.) ELNÖK: Kovács András képviselőtársunk felszólalása következik. KOVÁCS ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! A népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló tör­vényjavaslat nem vitatható gazdaságpolitikai prioritásainak alapvető jelszava, eszköze: haté­konyság. Kár, hogy a gazdaságpolitikai termi­nológia eddig is gyakran használta — mondhatni elhasználta — ezt a kifejezést, és az elmúlt esz­tendőkben gyakrabban szerepelt ez a fogalom a jelszavaink között, mint a cselekedeteinkben. A törvényjavaslat valamennyi fejezete cél­szerű csoportosítása a tervet végrehajtó ember és az őt magában foglaló társadalom tevékenysé­gének, ezért szeretnék felszólalásombatn a fog­lalkoztatottságról és az ehhez közvetlenül kap­csolódó tényezőkről beszélni. Gondolom, nem vitatható, hogy a gazdaság fejlettségi színvonalát alapvetően jellemzi a munka termelékenységé­nek mértéke. Az is köztudott, hogy a magyar népgazdaságnak van ezen a téren pótolni valója. A tőkés országokban a munkanélküliségtől való félelem az egyik ösztönzője és támasza a szilárdabb munkafegyelemnek, a magasabb ter­melékenységnek. Ezért tiszteletre méltó, hogy a törvényjavaslat leteszi a voksát a teljes foglal­koztatottság mellett, bár véleményem szerint egy jövőjét építő szocialista társadalomban a mun­kához való jog nem lehet vita tárgya. Megzavar­hatja azonban az emberek gondolkodását, hogy a határozottabb gazdasági szabályzók, elsősor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom