Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-5
323 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985. december 21-én, szombaton 324 zeti Bank megfelelő érdekeltségi alap hiánya miatt a kiselejtezett szőlőültetvények pótlására árbevételből visszafizethető beruházási hitelt folyósíthat. A jelentősebb szőlőültetvénnyel rendelkező gazdaságok, ahol a szőlőágazatban 'képződött az üzemi nyereség több mint fele, a fagykár miatt olyan helyzetbe kerülték, hogy a következő években sem képződik várhatóan olyan nagyságrendű nyereség, hogy ebből az 1984—85-ös években megkezdett telepítésekhez a tervezett saját 'erőt biztosítani tudják. A megoldás a mielőbbi kibontakozás érdekében az lenne, ha egyedi elbírálás alapján e telepítésekhez is az MNB árbevételből visszafizethető beruházási hitelt folyósítana. A keresetszabályozást illetően a felmerült többletköltségek, — amelyek a kivágással, a törzselhalásos, de regenerálható ültetvények termőterületének új ránevel és ével kapcsolatosan merültek fel, az elmaradt jövedelem és a hatékonyságcsökkenés miatt hátrányosan érintik az üzemeket. Ennek ellensúlyozására egyedileg engedélyezni kellene, hogy az e területen felmerült béreket az érintett gazdaságok munkabértömegükből a színvonalszámításnál figyelmen kívül hagyhassák. Ezzel egyidejűleg <a nagyüzemi keresetadózást alkalmazó üzemek közül necsak a veszteséges üzemek bázis-keresetadója kerüljön törlésre 1985-ben, hanem azon gazdaságoké is, amelyek nyereségesek ugyan, de a szőlőágazatot ért károk miatt a teljes kereseti adó megfizetése esetén pénzügyi hiánnyal zárnák az idei évet. Az üzemek a hozzáadott érték számításánál a szőlőágazat nyereségkiesését báziskorrekcióként alkálim azh ássák. Az intézkedési terv szerint a törzselhalásos és táblaméretben 30 százalékot meghaladó termőfelület elpusztulásáért és annak újraneveléséhez hektáronként folyósított mintegy 10 ezer forint állami támogatás kizárólag szőlőtelepítésre használható fel. Az elpusztult termőfelületek mielőbbi helyreállítása céljából, ahol a következő években új telepítést nem terveznek, engedélyezni kellene, hogy az üzemek az újraneveléssel kapcsolatosan felmerülő kiadásaikat is e támogatásból fedezhessék. A problémák részleges vagy teljes körű megoldása esetén a szőlőágazattal rendelkező üzemeknél — figyelemmel a már eddig meglevő, érvényben lévő főhatósági intézkedésökre — a bekövetkezett pénzügyi gondok nagymértékben enyhülnének. Tisztelt Országgyűlés! Pár gondolat erejéig foglalkozni kívánok a műszaki ellátottság helyzetével és gondjaival megyénkben. A műszaki jellegű termelési eszközök korszerűsége, 'kihasználásuk hatékonysága döntően befolyásolja a termelési költségek alakulását, s ezen keresztül mezőgazdasági termékeink versenyképességét. Minden eddiginél nagyobb a mezőgazdaság függése az ellátást biztosító és kiszolgáló háttéripartól. Ezt a kapcsolatot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a műszaki ellátottság színvonala elmarad a mezőgazdasági termelés színvonalától. Mindennek oka az ipari eredetű termékek magas ára, nem kielégítő műszaki színvonala és a fejlesztési erőforrások beszűkülése. Az elmúlt években a beruházások üteme lelassult, ezen belül a gépek, berendezések, valamint a járművek részaránya csökkenő tendenciát mutat. Figyelembe véve, hogy a megye állóeszköz-ellátottsága az országos átlag 75 százaléka, felzárkózás távlatilag sem lehetséges. Nem lehet cél e területen a teljes nivellálódás, hiszen a legmodernebb gépek csak megfelelő termőhelyi adottságok között üzemelhetnek hatékonyan, de a megyén belüli jelenlegi négyszeres szóródás sem tekinthető ideálisnak. A közepesnél gyengébb üzemeknek le kell mondaniuk a modern gépek beszerzéséről, így viszont a hatékonyság fokozása nehezen és csak időlegesen járható út. Időlegesen, mivel a megyében megnőtt a gépek átlagos életkora. A traktorok 42 százaléka, a tehergépkocsik 23 százalékai a gabonakombájnok 30 százaléka eszmei értéken szerepel. Solymosi József, Tolna megyei képviselőnk — sajnos — hasonló számokat mondott. A nagy teljesítményű gépek munkába állását nem követte kellőképpen a táblásítás, így ez válik a hatékony üzemeltetés akadályává. Üzemeink gépellátottsági elmaradottságukat a gépkihasználás fokozásával igyekeznek pótolni, ami az országos átlag 117 százaléka. Ez már sokáig nem tartható fenn, mivel az idős gépek elhasználódása felgyorsul. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek a gondok külön-külön is figyelmet érdemelnek a 'mezőgazdaságra váró feladatok elvégzése érdekében. Igaz, hogy összességében a VI. ötéves terv gépberuházási előirányzatai pénzügyileg teljesülnek, de ez elsősorban a gépáremelkedéssel magyarázható. Míg például egy MTZ 50-es traktor 1979ben 29 tonna búza árába, addig 1984-ben már 54 tonna búza árába került. A Rába-Steiger traktor ára 374 tonna búza áráról 606 tonnára változott. Ügy gondolom, hogy ezek a számok elgondolgoztatnak. Igaz, hogy az iparszerű gabonaprogram keretében a mezőgazdaság jelentős támogatásban részesült, de ezen gépek folyamatos utánpótlását is biztosítani kell. Mindezek alapján indokoltnak tartom a mezőgazdaság műszaki színvonalának kiemelt fejlesztését. A mezőgazdasági termelés további emelése csak magasabb fokú gépesítettségen keresztül valósulhat meg. Szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek gépvásárlási lehetőségeit dotációval, hosszú lejáratú hitel nyújtásával, vagy a fennálló adózási és elvonási rendszer módosításával bővítsék. Mindezeket szükségesnek tartom ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság megőrizze hírnevét és helyét a világban, — amelyet eddigi munkájával elért —, és ez szükséges azért is, hogy a népgazdasági tervben elvártakat teljesíthesse! Tisztelt Országgyűlés! A népgazdaság VII. ötéves tervének sikeres megvalósítása mindenki számára ad tennivalót bővení ezért mindnyájan annak sikeres megvalósulásáért fáradozunk. Az új ötéves tervet a magam részéről elfogadom és elfogadásra javaslom. — Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
