Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

321 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985. december 21-én, szombaton 322 meglévő szellemi erőinket sem koncentráljuk kellő mértékben. Ügy tűnik, mintha az elméleti intézetek és a terv motorjaként funkcionáló ipar kapcsolatai tovább gyengülnének, számos esetben ezen intézményeknél a fennmaradás vegetáló körülményeire (kárhoztatva. A gyakorlat és az elmélet mélyülő elkülönülését nem lehet formai megoldásokkal megszüntetni. Ügy érzem, hogy a közös gazdasági érdekeltség, a kutató és tudományos intézetek önfenntartó képességének fokozása lenne az az út, amely közös céljaink felé eredményesebben vezetne. Alapvetően két típusnak lenne létjogosultsága. Az egyik az oktatási intézményekhez — beleértve a tudományos akadémiát is — kapcsolódnia és ezeknek a termelőszférával érintkező műhelyként funkcionálna, míg a másik típus önfenntartó vállalati keretek között munkacsoportokból épülne. A szellemi (kapacitások kihasználása érdekében szigorú teljesítményszinthez (kapcsolódó érdekeltséget kellene megteremteni. Felszólalásomban nem érinthetem a terv minden fejezetét és részletét, de szükségesnek tartom, hogy a lakosság életkörülményeivel, konkrétan annak szociálpolitikai vonatkozásairól ejtsek még néhány szót. Tulajdonképpen a korban két szélsőséges népréteg: a fiatalság és az öregeik feszítő problémáit szeretném említeni. Mindenki által ismertek ezen korosztályok létfenntartási nehézségei, -amelyekhez a fiatalabb korosztálynál még a lakásgondok is hárulnak. Ügy érzem, átfogó szociálpolitikai koncepciót (kellene kidolgozni, a kilátásba helyezett intézkedéseken felül, amelynek lényege az lenne, hogy szétválasszuk szociálpolitikai téren az államot terhelő központi intézkedéseket a gazdálkodásban megoldott feladatoktól. Ügy tűnik, hogy az egészségügyi ellátáshoz hasonlóan állampolgári jogom kellene megoldani néhány, ma még a vállalati gazdálkodást érintő kötelezettséget, mint a megváltozott munkakörülmények miatt keletkező gondoskodást, az üdültetést, a kulturális és a sportélet egyes vonatkozásait, stb. Ugyanakkor nemcsak a vállalati, hanem a népgazdasági hatékonyságot is emelné a nyugdíjasok és a csökkent munkaképességűek, vagy a részmunkaidősök teljesítményarányos foglalkoztatása. Az ifjúság nyomasztó lakáshelyzetét is ez irányú megoldással lehetne megoldani, ami nemcsak a termelés alkotó légkörét javítaná, de közvetve a népességcsökkenés aggasztó jelensége ellen is hatna. Az országgyűlés elé terjesztett tervtörvénytervezet, valamint a kormány által megismertetett végrehajtást szolgáló minisztertanácsi határozat tervezete fontos dokumentuma szocialista rendszerünk fejlesztési szándékainak. Ezzel egyetértünk és megvalósításukért tettekkel azonosulunk. Hogy felszólalásomnak némi kritikai éle is volt. ezzel is ezt az azonosulást szerettem volna kifejezésre juttatni. Bízunk abban, hosy a gazdaságirányítási rendszer megújításával még az 1985. évi eredmények megingása ellenére is egy dinamikusabb fejlődés küszöbén állunk. Itt az ideje, hogy egy új tervidőszak központi döntései új lendületet adhassanak társadalmunk cselekvőképességének, de nem mindegy, hogy ezen döntéseket mikor ^és milyen hatékonysággal lehet valóra váltani. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Fenyvesi Henrik képviselőtársunk felszólalása következik. FENYVESI HENRIK: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Mint somogyi képviselő és mezőgazdasági szakember a népgazdaság VII. ötéves tervéhez két mezőgazdasági témával kívánok hozzászólni. Olyan területre hívom fel a figyelmet, mint a szőlőtermesztő gazdaságok téli fagykárosodása, és a műszaki ellátás helyzetének alakulása megyénkben. A dél-balatoni borvidék létrehozása az ültetvények telepítésének fellendülését eredményezte. Az összes nagyüzemi szőlőterület 1985-re elérte a 3000 hektárt. A termelőszövetkezetek szőlőterülete az elmúlt tíz évben megduplázódott. Az új telepítések — kevés kivétellel — jó termőhelyre kerültek, ami a biztonságos és kiegyenlített terméshozam szempontjából nem elhanyagolható. A VITICOOP termelési rendszer közös érdekeltségén alapuló partneri kapcsolatokat épített ki a megye szőlőtermelő üzemeivel. A VII. ötéves tervciklusban megyénkben nagyüzemi szőlőtelepítést tervezünk 1063 hektáron, amelyből szakcsoport! telepítés 320 hektár. A hatékonyan gazdálkodó nagyüzemek integrációjában sorra alakulnak a szakcsoportok, amelyek az egyéni erőforrások termelésbevonásával jelentős súlyt fognak képviselni a jövőben. Tisztelt Országgyűlés! Sajnos az 1984/85-ös téli fagykár hasonlóan az országos helyzethez, Somogyban is igen súlyos károkat okozott a termő és nem termő szőlőültetvényekben egyaránt. Az országos helyzetről Csipkó Sándor, Bács megyei képviselő kollégám szólt. Megyémben a károsodás következtében jelentős nagyságú, mintegy 950 hektár felületen szükségessé vált a törzs és kar újranevelése. Nagyüzemeinkben a termőfelület közel 53 százaléka károsodott. A még nem termőkorú ültetvényeknél a fagykár miatt a termőrefordulásra kétéves halasztást kaptak üzemeink 300 hektár felületen a MÉM és PM közös intézkedése alapján. A fagyikár súlyosan jelentkezett a termésátlag alakulásánál is. mivel az előző években 10-15 tonna/ha átlagtermés volt a jellemző, addig ez 1985-ben 4,1 tonna/ha-ra csökkent. A már említett főhatósági intézkedésekért, melyet a gyors segítségnyújtás érdekében tettek, ezúton is köszönetemet fejezem ki a szőlőtermesztő gazdaságok nevében. Mindezek ellenére a végső megoldást illetően súlyos terhek hárulnak a szőlőtermelő gazdaságokra, melyet csak a kiadott intézkedések további kiegészítésével lehetne megoldani. Ezért kérném az országgyűlésen jelenlévő főhatóságok képviselőit, hogy kiegészítésként még az alábbiakat szíveskedjenek lehetővé tenni a fagvkárt szenvedett üzemek részére: — Egyedi engedély alapján a Magyar Nem-