Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

309 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985. december 21-én, szombaton 310 munkaszeretetre, kézügyességre nevelő iskola és család, a fiataloknak korszerű ismereteket és természettudományos szemléletet iadó társadalom, a jó szakmunkásképzés, a magas színvonalú, legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakembereket tömörítő tanszék, amelynek légköre megragadja és egy életre jegyzi el hivatásának a fiatal egyetemi hallgatót. Tökéletesen egyetértve azzal, amit Vassné Nyéki Ilona Pest megyei képviselő tegnapi felszólalásában az oktatás általános társadalmi jelentőségéről elmondott, hangsúlyozom, hogy a tervtörvény oktatásra és közművelődésre, képzésre és továbbképzésre vonatkozó pontjainak teljesítése — ki merem mondani —, túlteljesítése az ország műszaki fejlődése számára is alapvető jelentőségű. Külön aláhúzom a tanszékeken folyó kutató munka nagy jelentőségét, egész műszaki fejlődésünkben és a szakemberképzés színvonalában. Tisztelt Országgyűlés! Műszaki fejlesztéspolitikánk alapelvei kialakultak. A kormányzat dolga többek között az új, a meglévő struktúrákat lényegesen módosító irányzatok elindítása, ösztönzése, a fejlesztés országos irányainak rögzítése, ehhez segítő pénzügyi források biztosítása, a tudományos háttér 'megszervezése. A vállalatok feladata az egyes konkrét fejlesztési célok meghatározása, ehhez a közvetlen feltételek megteremtése, az egész innovációs folyamat kézbentartása. A műszaki fejlesztésben kiemelkedő szerepük van a legfejlettebb technikát hordozó vállalatoknak. Húzóerejük révén az egész gazdaság műszaki színvonala emelhető. Érzékelteti ezt a mezőgazdasági iparszerű termelési rendszerek bevezetésének és fenntartásának tmódja, egész története. Elő kell segíteni, hogy a magas technikai színvonalon álló iparvállalatok hatása is jobban kisugározzon az egész gazdaság tevékenységére. Műszaki fejlesztésünk másik bázisát a legkorszerűbb tudományos szintet képviselő kutatóintézetek alkotják. Eredményeik, az általuk alkalmazott korszerű eljárások átültetése nagy húzóerőt fejthet ki a vállalatok műszaki színvonalára. A műszaki fejlődésünk bázisát képező vállalatoknak és kutatóintézeteknek a jövőben még nagyobb szerepet kívánunk biztosítani a műszaki fejlesztés irányainak kialakításában, a programok végrehajtásában, -őrizni és fejleszteni akarjuk nagy értékű szellemi és műszaki potenciáljukat. A vállalati és kormányzati tevékenységet ötvöző műszaki fejlesztéspolitika érvényesítésének megvannak a legfontosabb feltételei, az ezt elősegítő intézmény- és eszközrendszer az elmúlt években sokat változott, javult, fejlődött. A korszerűen vezetett vállalatokban erősödik a perspektivikus szemlélet, a műszaki fejlesztés meghatározó szerepének felismerésére. Ezt jól mutatja, hogy 1984^ben 31 százalékkal több műszaki fejlesztési alapot képeztek azok a vállalatok, ahol a kötelező képzés megszűnt, mint 1982-ben, amikor még kötelező kulcsok írtaik elő a vállalati képzés mértekét. Ennek a tapasztalatnak jelentős szerepe van abban, hogy 1988-tól a 'műszaki fejlesztési alap kötelező képzése minden vállalatnál megszűnik, a vállalatok maguk döntik el, hogy mekkora összeget fordítanak műszaki fejlesztésre. De ezzel a felelősségük is nő. Ezek a tények mutatják Tisztelt Országgyűlés, hogy a pénzügyi szabályozórendszer már ma is több, tervezett továbbfejlesztés esetén pedig még több lehetőséget nyújthat a vállalati műszaki fejlesztés ösztönzésére, mint régebben, bár sajnos, még nem annyira 'mint szeretnénk. A lehetőségek kihasználása függ a vállalat helyzetétől, mozgásterétől, a vállalati belső szemlélettől és attól, milyen mértékben ad lehetőséget a szabályozás ösztönző elemeinek kibontakoztatására a népgazdaság helyzete, a költségvetés pozíciója. A műszaki fejlesztésre ösztönöznek a jobb minőséget jobban elismerő árak, a keményebb piaci verseny, beleértve az importversenyt is. Nagyon fontos lenne a felhalmozási adó, a kamatok, a jövedelemcentralizáció szelektív csökkenése, amennyiben ezt lehetőségeink megengedik. De ehhez hozzátartozik az indokolatlan újrafelosztás visszafogása is. Egyetértek ezért mindazokkal a tisztelt képviselő elvtársakkal, akik a tegnapi vitában sürgették a vállalatok közötti nagyobb differenciálást a teljesítmények alapján. De engedjék meg, hogy tisztelettel kiegészítsem, a differenciálás csak akkor éri el a célját, ha nem áll meg a gyárkapunál, hanem a tényleges eredmény szerint tesz különbséget munkás és munkás, mérnök és mérnök között a vállalaton belül is. Az elmúlt években részben szervezeti lépések, részben pénzügyi eszközök, valamint a hatékonyabbá vált tervezőmunka hatására erősödött a vállalatok és kutatóintézetek kapcsolata. Dinamikusan nő és ma már meghaladja a 90-et az új eredmények bevezetésére szerveződő műszaki fejlesztő vállalatok, társulások száma, amelyek szerepéről, funkciójáról Bognár József akadémikus beszélt tegnapi felszólalásában. Innovációs pénzintézetek alakultak, amelyek a fejlesztéssel együtt a. beruházást, sőt egyes esetekben a pici munkát is finanszírozzák. Űj pénzügyi rendelkezések segítik elő a vállalat és kutatóintézet, a vállalati mérnök és a kutató közös érdekeltségét. A kutatóintézmények és a vállalatok az országos kutatási-fejlesztési programok keretében és ezen kívül is sok olyan eredményt értek él, amelyek bevezetésre kerültek, illetőleg a következő időszak műszaki fejlesztési feladatainak teljesítéséhez járulnak hozzá. A műszaki fejlesztés eredményeivel mégis elégedeti éneik vagyunk. - . Technológiai eljárásaink jelentős hányada nem elég korszerű, a gyártmányok átlagéletkora még a gépiparban és a vegyiparban is túlságosan magas. Mindebben szerepet játszanak az új eredmények bevezetését gátló anyagi-műszaki szemléleti akadályok, de része van annak is, hogy kevés a találmány és az értékes eredmény kevesebb, mint amire szükség lenne. Hozzájárul ehhez, hogy nem kielégítő a kutatás-fejlesztés ellátottsága műszerekkel, berendezésekkel. Több kitűnő kutatóintézetünk fel-