Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

311 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985. december 21-én, szombaton 312 szereltsége Ikritíkussá vált. Ezen változtatnunk kell. De nem hallgathatjuk el az eredmények mögött meghúzódó gyenge, középszerű teljesítményt, vagy az eredménytelenséget sem. Több, korszerűbb eszközt kell adni a munkához, de jobban számon kell kérni az eredményt is, sőt, ahol kell, személyi, szervezeti változtatásoktól sem kell visszariadni. Ilyen lépéseket a kormány már a múltban is vállalt, és ha szükséges, a jövőben is vállalni fog. Tisztelt Országgyűlés! . Az elmondottakból kitűnik, nincs okunk elégedettségre és vannak nyugtalanító jelenségek is. De az elmúlt években nehéz körülményeik, szorító anyagi gondok között is olyan folyamatok bontakoztak ki, a kutatás és műszaki fejlesztés sok olyan eredményt ért el, amelyek alapján bízhatunk abban, hogy a következő tervidőszakban gazdaságunk egyik jelentős hajtóerejévé válhat, ha az itt, a mai és a tegnapi vitában tapasztalt igényesség és tenniakarás hatja át a vállalatokat, kutatóintézetéket, egyetemeket, 'mindnyájunkat. A VII. Ötéves terv gazdaságfejlesztési súlypontjai határozzák meg a műszaki fejlesztés fő irányait is. A kormány a műszaki fejlesztés prioritásainak az elektronizálás, a korszerű informatika, számítógépesítés széles körű elterjesztését, a gazdaságos anyag- és energiafelihasználást elősegítő technológiáik bevezetését és a biotechnológiák fejlesztését, az élelmiszer-gazdaságban, a gyógyszeriparban való elterjesztését tekinti. Mindez kitűnik a tisztelt képviselő elvtársak kezében levő anyagokból, ezért részletezésüktől eltekintek. A VII. ötéves terv gazdasági, társadalmi programjaival szoros összhangban e prioritásokat érvényesítettük a minap elfogadott országos középtávú kutatási-fejlesztési tervben is, amelynek programjai tudományos hátteret biztosítanak a gazdaságfejlesztéshez és megalapozzák az 1990 utáni időszakot is. Műszaki fejlődésünkben hosszú távon is meghatározó jelentősége van három tényezőnek, amelyekre a VII. ötéves tervidőszakban nagy figyelmet fordítunk. Ezek a következők: — A magas színvonalú alapkutatások, amelyek révén részt veszünk a világ tudományos vérkeringésében. Űj tudományos eredményeket érünk él, nagyteljesítményű technikákat honosítunk meg. — Az anyagtechnológia a legkorszerűbb anyagmegmunkálási és anyagvizsgálati eljárások birtoklása. — A gépészeti technológia, amelynek két fő iránya a gépi berendezésék elektronizálása és a finommechanika állandó korszerűsítése. Csak a legfejlettebb gépészeti technika birtokában léphetünk előre a közepes műszaki fejlesztési szintről, ennek segítségével valósíthatjuk meg, illetve vehetjük át és fejleszthetjük tovább a korszerű eljárásokat, hiszen minden műszaki újdonság gépi berendezések által válik valósággá. A kutatásra és fejlesztésre a következő öt ; évben 150—160 milliárd forintot tervezünk, ami bizonyos növekedés a jelenlégi ráfordításokhoz képest. Javulnak a műszerbeszerzés lehetőségei, feltételei. Mindezt jól felhasználni nagy felelősség kutatók, vállalati szakemberek és az irányításban dolgozók számára. Az összegek felhasználásánál, a feladatok kijelölésénél nagyobb szerepet kap a pályázati rendszer. A kutatás elősegítésére bevezetésre kerül az Országos Tudományos Kutatási Alap, amelyből pályázati úton részesülhetnek a tudományos szempontból időszerű és jelentős témák, az eddigi munkájukkal eredményességüket bizonyító kutató kollektívák. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A következő években a kormány külön eszközöket biztosít a kutatás és műszaki fejlesztés infrastruktúrájának fejlesztésére. Az erős versenyben, az egyre növekvő információs áradatban korszerű, gyors információs módszerekre van szükség. Meg kell teremtenünk a kutatáshoz szükséges kis menynyiségű anyagok, alkatrészek késedelem, nélküli beszerzésének lehetőségét is. Megengedhetetlen pazarlás szellemi értékeinkkel, hogy nagyszerű ötletek avulnak el, mert egy 200 dolláros, vagy néhányezer forintos anyagbeszerzés ugyanannyi ideig tart, vagy esetleg tovább, mint a milliós tételeké. Ennek megoldása nem igényel több pénzt csak figyelmet és rugalmasságot. A műszaki fejlesztés • infrastruktúrájához tartozik a számítógéppel segített 'műszáki tervezés alkalmazásának terjesztése, az eredmények bevezetéséhez elengedhetetlen egyedi gépek gyors elkészítése, a félüzemi kapacitások, a .gyártmányok vizsgálatához szükséges bázislaboratóriumok rendszerének kiépítése. Megfelelő színvonalas méréstechnika kell a magyar márka becsületének megszerzéséhez és megtartásához. Tisztelt Országgyűlés! A világszerte zajló gyors fejlődésben, a versenyben csak akkor tudunk helytállni, ha egyre jobban bekapcsolódunk a nemzetközi tudományos és műszaki munkamegosztásba. Konkrét példákon mutatta be ennek fontosságát a tegnapi vitában felszólaló Kócza Imre Heves megyei képviselő. A magyar műszaki politika eddig is nyitott volt a szabadalmak és ismeretáru megvételében, központi forrásokból támogatta a jelentős, előremutató vásárlásokat. A jövőben is erre törekszünk. A korszerű technológiák meghonosításában jelentős szerepet szánunk a vegyes vállalatoknak is, amelyek alapításához a jövő évtől kedvezőbb feltételt biztosítunk.. Műszaki-tudományos megállapodásaink vannak a szocialista országokkal, a fejlett tőkés országok többségével. Mindezekben az irányokban növelni akarjuk az együttműködést. Kapni akarunk és adunk is. Természetes, alapvető partnereink az együttműködésben a KGST-be tömörült szocialista országok. A velük való két- és sokoldalú műszaki-tudományos kapcsolataink nagy segítséget jelentenek haladásunkban. Elég utalni az atomtechnikai, az űrkutatási és a számítástechnikai együttműködésre, vagy a KGST-országokból importált, illetve közös erővel megvalósított nagyszámú technológiára. A KGST-országok hatalmas szellemi és anyagi potenciált képviselnek. A kutatók és fejlesztőmérnökök száma több mint 1 millió 700