Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

301 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985 kell azonban fejleszteni a koordináció rendszerét a magasabb szintű elvárások érvényesítése érdekében. Fejlődött irányítási rendszerünk a vállalati tanácsok, önálló vállalatok és leányvállalatok létesítésével. A kezdeményezés korszerű, tekintélyes belső tartalékokat hozhat felszínre. A decentralizálás ilyen irányú folyamatai a felelősséget és az érdekeltség viszonyait eredményesen kapcsolhatja össze. Személyes tapasztalatom kedvező, azért is szorgalmazom széles körű elterjesztését. A jogszabályok 1982. január elseje óta nyújtanak lehetőséget arra, hogy a vállalatok saját elhatározásukból vagy a gyárak kezdeményezésére leányvállalatot alakítsanak. Az eddig alakult vállalatokra az jellemző, hogy az az alapító kezdeményezésével valósult meg. A létrehozandó vállalatok, esetleg, ha kezdeményeztek is, nem találtak megfelelő megértésre. A leányvállalat alapításával elérhető, hogy az irányítás és működési folyamat egyszerűbbé és közvetlenebbé válik. Ezáltal a létrehozott gazdasági egység nagyobb rugalmasságra és az igények gyorsabb reagálására lesz képes. A gyár önálló vállalati működése közvetlenebbé és egyértelműbbé teszi az eredményérdekeltséget a gyáron belüli egységek és az egyes dolgozók anyagi érdekeltségén keresztül. Nő a vezetők személyes felelőssége és érdekeltsége a vállalkozások eredményesebben valósulhatnak meg. A leányvállalat alapítására vonatkozó jogszabály értelmében az átszervezés után a gyár önálló jogi személy. Ennek megfelelően a vállalat kapcsolatát polgárjogi szerződések szabályozzák. A felsoroltakból adódóan a termelési folyamatba és a gazdálkodásba a vállalat központi szervei nem szólhatnak bele, a vállalat részéről operatív irányításra nincs szükség. A vállalat és a leányvállalat közti kapcsolatrendszer úgy kerül kialakításra, hogy a stratégiai fő célkitűzések szem előtt tartásával, a szerződéses kapcsolatok és az együttműködés kölcsönös előnyökön legyen. Alapvető kérdés a leányvállalat tevékenységi körének meghatározása. Az így kialakításra kerülő üzletpolitika a vállalati célok megvalósítása mellett az önálló értékesítés előnyeinek kihasználására is módot ad. A leányvállalatnak természetesen teljesíteni kell a szerződéses kötelezettségét, ugyanakkor profiljába tartozó bármely alkatrészeket belföldi vagy akár külföldi szerződés, megrendelés esetén bizományosi szerződésen keresztül önállóan értékesíthet. Ennek nagyságrendje az eddigi gyakorlat szerint általában az alaptevékenység harminc százalékában van meghatározva. A gyár önállóságának és a leányvállalati működés feltételéhez szükséges eszközöket az alapító vállalat biztosítja az alapítás évében. A leányvállalat gazdasági önállóságának megteremtéséhez a pénzügyi feltételek is biztosítottak ezen keresztül. A közösen kialakított árak a kölcsönös előnyöket veszik figyelembe, ezek megfelelő nyereségtartamot biztosítanak. Ezzel megteremthető az önálló vállalat rentabilitása, és ez pedig megnyugtató fejlesztési lehetőséget biztosít a termelő folyamatban. . december 21-én, szombaton 302 A létesített vállalat önálló bankszámlájára megfelelő nyitó elszámolási betétszámla-állományt kell a vállalatnak átadni. A pénzforgalom rendszerét pedig úgy kéli kialakítani, hogy a létesített vállalat likviditása biztosítható legyen. A vállalat önállóan készített mérlege és eredménykimutatása alapján a költségvetéssel közvetlenül áll kapcsolatban. A nyereségadózás után a felosztható alapból a vállalat részesülhet, illetve azt kiegészítheti. Ennek mértékét az alapító határozat szabályozza. A vállalati célok a leányvállalat lehetőségeit meghaladó fejlesztések esetén a vállalatfejlesztési alap közös érdekeltségi fejlesztésbe fektethető, vagy az ideiglenesen átadható. A jövedelemszabályozás és a bérszabályozás rendszere megegyezik a vállalati rendszerrei, de az alapító vállalat és a leányvállalat kereseti színvonala között közvetlen összefüggés nincs. Az így létrehozott szervezeti forma kialakításával az önállóság és az érdekeltség kategóriái kerülnek előtérbe. Az így szervezett gazdasági egységekkel szemben felmerülő növekvő igényekre erősödik a belső szervezet kreatív képessége, háttérbe szorítja a -megújulást követni nem tudó megoldásokat és szervezeteket. Természetesen a felsorolt célkitűzések megteremtése és következetes megvalósítása, továbbfejlesztése nem lehet egy szűk körű vezetői réteg elhatározása. Az érdekeltségi rendszer teljes körű kiterjesztésével, az egész kollektíva hatékony munkájával is alá kell támasztani. Az intenzív fejlődés feltétele, hogy a vállalati tevékenység rugalmasan kövesse a piaci követelményeket, a belső tartalékokat és szellemi erőforrásokat ehhez pedig még jobban használják fel. Az ilyen jellegű szervezetfejlesztések megújításához további intézkedések szükségesek az eddigi tapasztalatok alapján. Előzetes következtetéseket azonban mégis le lehet vonni. Ezekből néhányat idézek. A hoszszú távú fejlesztési lehetőségek közül a leányvállalatoknak kellő megalapozott előkészítés után bővítési lehetőség van. Konkrét stratégiai tervet; programot kell kidolgozni az együttműködés rendszerére. Ott, és olyan területen lehet eredményes, ahol a megfelelő közös kockázatvállalás is jelen van. Az alapító határozat biztosítson a létesített vállalatoknak maximális önállóságot. Az alaptevékenységen felüli kapacitáskorlátokat az előzőekben említett értéknél még jobban fel kell oldani. A létesítő vállalatok segítségével biztonságos háttérrel, rugalmasan reagáló gazdasági egységet lehet létrehozni. Az így szervezett egységekben a tartalékfeltáró tevékenység jobban érvényesülhet, nem utolsósorban esetleg kedvező tapasztalatok visszacsatolhatok a létesítő vállalat részére is. Véleményem megfogalmazásakor abból indultam ki, hogy az utóbbi időben jogosan emlegetett kedvezőtlen jelenségek megállapításai valósak, azok megváltoztatására mégis valamilyen folyamatot kell elindítani. Ennek egyik láncszemét kerestem. Igaz. hogy a főmunkaidő becsületét, igazi értékét mielőbb vissza kell állítani, minden átmeneti megoldás, ami még jelenleg van, vagy