Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

299 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985. december 21-én, szombaton 300 gondolásból, hogy a nagyüzem könnyebben viseli el a jelentkező terheket. Ha egy dolgozót fegyelmi elé állítanak, az rögtön kiíratja magát betegnek. Amikor jelentkezik munkára, megkezdődik a munkajogi vita, ahol az esetek nagy többségében minket marasztalnak el. Megyénk területén súlyos munkafegyelmet sértő esetekben állították vissza — a közgyűlés által kimondott kizárás esetében is — a tagsági viszonyt. Ezek és a hasonló esetek tovább növelik a fegyelmezetlenséget, csökkentik a vezetés tekintélyét és ez bizonytalanná teszi a vezetést. Kérem az országgyűlés jogi bizottságát, hogy vizsgáljon meg néhány kirívó esetet. A munkafegyelem napjaink egyik legfontosabb kérdése. A jogait mindenki jobban ismeri, mint a kötelességét. A közérdek a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. A társadalmi tulajdon védelmének szempontjából is romlott az állampolgári fegyelem. A magyar posta szolgáltatási igazgatójától kapott adatokból merítenék, melyet ezúton is megköszönök. Az elmúlt évben mintegy 25 ezer káresemény érte a postai tulajdont, melynek következtében 48 millió forint kár keletkezett. A káresetek 10 százalékkal, a kárösszeg 20 százalékkal nőtt az elmúlt évekhez viszonyítva. Ehhez hasonló milliós károkról értesített a kecskeméti városi tanács elnöke, valamint Budapest Főváros Tanácsa elnökhelyettese. 1984-ben Budapesten csak a parkrongálás 12,6 millió forint kárt okozott. Kiemelt feladat a társadalmi tulajdon fokozott védelme, ezért mindenkinek, minden gazdálkodó és társadalmi szervnek a korábbinál sokkal többet kell tennie. Az emberek tudata sajnos nem fejlődik olyan mértékben, ahogy azt szeretnénk, keményebb központi intézkedés, külső segítség nélkül csak a közületek nem képesek megakadályozni a rongálásokat. A társadalmi tulajdon védelmét jobban közüggyé kell tenni, szükség esetén a jogszabályok némi változtatásával is. A rongáló, a javító-nevelő munkát annál a szervnél töltse, amelynél a népgazdaságot megkárosította. Az állampolgári és munkafegyelemnek, az öntudatnak magasabb foka szükséges a fejlett szocializmus vívmányainak jogos használatához és igénybevételéhez. A következőkben az idős korúak problémájával szeretnék foglalkozni. A széles korcsoportból a legidősebbek az utolsó képviselői azoknak, akik az iparban, a mezőgazdaságban végrehajtották az újjáépítést, lerakták a szocializmus alapjait, szinte pénz nélkül, munkaerejüket, a parasztság a földjét, állatállományát vitte be az akkor ingatag közösbe. Ez a generáció munkával letette a névjegyét az asztalra, ezen túlmenően nyugdíjjárulékot is fizetett. A jelenlegi tartós infláció a legidősebb nyugdíjasokat érinti a legkedvezőtlenebbül. Az időskorúak problémáival érdemben, súlyának megfelelően kell foglalkozni. Érdemeiket elismerve a társadalom bármit tesz is, nem lehet feléjük eléggé előzékeny és hálás. Tisztelt Országgyűlés! A VII. ötéves tervjavaslat anyagi lehetőségeink keretei között megfogalmazza népünk igényét és a jövő feladatait, ezért azt elfogadom és képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK : Katona Sándor, Fejér megyei képviselőtársunk következik. KATONA SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Országunk állampolgárai nagy érdeklődéssel kísérik figyelemmel a VII. ötéves terv készítésének folyamatát. Egyfelől részeseik mint alkotók, vagy véleményezői a mikroszintű tervek készítésének. Másfelől érdeklődéssel és elvárással tekintenek a népképviselet jogával és kötelezettségével felruházott parlament munkája elé. Társadalmunk igényli a tájékoztatá>st, elvárják a vélemények figyelembevételét. Célszerű volna ezt az érdeklődést felváltani egy dinamikus megvalósítási szakasszal. A beterjesztésre kerülő törvényjavaslat a választási ciklust végigkísérő munkánk irányvonalát meghatározó. A cselekvések egységét, a minisztertanácsi határozat foglalta egységes keretbe, mely mindennapi részfeladatunkat határozza meg. A törvény célja jogos elvárást teljesít, úgy érzem. A gazdaságpolitika élénkítése, az új növekedési pálya meghatározása, életszínvonal-politikánk érezhető növelése tágabb értelemben jövedelemteremtő képesség. így a beterjesztett törvényjavaslat eddigi eredményeinkre alapoz és a meglévő erőforrásaink figyelembe vehető lehetőségeire épül. Ezért azt elfogadom és elfogadásra javaslom. Fejér megye termelésével és értékesítésével a dinamikusan fejlődő megyék közé tartozik, itt megtalálható a kohászat, az lalumíniumfeldolgozó ipar a közúti járműgyártás, elektronika, szerszámgépipar, bauxit- és szébányászát és a fejlett mezőgazdaság különféle ágazatai. A gazdasági egységek jelentős részében nőtt a termelékenység és jövedelmezőség. A megye együttes termelése meghaladja a 100 milliárd forintot. Mindezekkel együtt sem lehetünk elégedettek eddigi eredményeinkkel. A következő években a gazdaság minden területén szervezettebb, színvonalasabb munkával kell számolnunk. A településfejlesztés hosszú távú koncepciójával összhangban 1986-tól további két község, Bicske és Sárbogárd kap városi rangot. Ehhez szükség van a két település, de nemcsak a két település, hanem annak vonzáskörzete fejlődésére, ellátottságának javítására, segítve ezzel a települések elmaradásbeli különbségének mielőbbi felszámolását. Az Ipari Minisztérium általi kiadott 1986— 90. évi ipari tovább fejlesztett blokk koncepcióban megfogalmazott célkitűzések az ipar teljes megújítását, az intenzív növekedési pályára állítás célkitűzéseit és a meglévő kapacitások jobb kihasználásának szándékát hirdeti. Ebben a munkában és ennek végrehajtásában jelentős szerepet tulajdonítok az irányítás és az irányítás rendszerének fejlesztésére. Az elmúlt időszakban nőtt a vállalatok önállósága, vele együtt fokozódott felelősségük. A termelési egységeket széles körű kooperáció kapcsolja össze, ami a munkamegosztás jelenlegi szakaszában időszerű és szükséges. Tovább