Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

297 Az Országgyűlés 5. ülése, 198 ahhoz, hogy Kölcsey szellemében terveink va­lóra váljanak. Én a tervtörvényből a mezőgaz­dasági termelés egy mostohább ágazatával, a gyümölcstermelésnek végrehajtási gondjaival szeretnék foglalkozni. Bács-Kiskun megyében a kertészeti ágazat­ból a gyümölcstermelés rendkívül jelentős ága­zat. Jellemző, hogy az elmúlt évtizedekben kis­területről is jelentős export-előállítását biztosí­totta. A szóló szőlő, a csengő barack fogalmát termőtájainkon Móricz Zsigmond honosította meg. A szabályzás ennek az ágazatnak a gyön­geségeit, korszerűtlenségét, elavultságát veszte­séges gazdálkodás formájában hozta felszínre. Ez a gyakorlatban növekvő ültetvény kivágások formájában jelent meg. A VI. ötéves tervben egyedül Bács-Kiskun megyében eddig 5200 hek­tár kivágott gyümölcsterülettel szemben ezer hektár került telepítésre. Sajnos a megye ültet­vényeinek 50 százaléka korszerűtlen. Bár a sza­bályozóváltozások tették veszteségessé az ül­tetvényeket, mégsem a szabályozók és a föl­vásárlók a hibásak az eredménytelenségben, ha­nem a korszerűtlen ültetvények. Nem várható el, hogy a keleti vagy a nyu­gati importőr a világipaci árnál magasabb áron vásároljon csak azért, mert korszerűtlen, na­gyobb önköltséggel termelt, rosszul csomagolt áruinkat magasabb áron szeretnénk eladni. Ép­pen ezért a kivágás figyelemre méltó, de nem hiba.. A hiba a telepítések elmaradásában rej­lik. Kutatásunk a világszínvonalhoz viszonyítva mintegy 30 évvel van elmaradva. Jelenleg is anyagi gondokkal küzd. A körülöttünk lévő szocialista országokból az NDK vásárlóból almával exportőrré lépett elő, almatelepítése és fajtaösszetétele korszerűbb, mint a miénk, az ültetvénytáblák szélén min­denütt megtalálható a hűtőház. Jelenleg csont­héjasgyümölcs-telepítési program megvalósításán fáradoznak. Csehszlovákia önellátásra törekszik és nincs is hozzá nagyon messze. Lengyelor­szág néhány kiváló almafajtával exportőrként jelentkezik a szovjet piacon. Románia csonthé­jas-gyümölcs termelésben messze előttünk van, . Bulgária pedig mind ültetvény-korszerűsége, mind a szovjet piac közelsége miatt eddig is előttünk volt. A gyümölcstermelés alapvető problémája, hogy öt-hat év kell. ahhoz, hogy az elhatározás, ha a faiskolai szaporítást is számításba vesszük, termő ültetvényként jelentkezzen. Ez az, amiért szót kértem, hisz máris jelentős késésben va­gyunk. A VII. ötéves terv a gyümölcsexport igény szerinti növelését, az ipar és a belső ellátás ja­vulását tűzi ki célul. Erre a növekvő feladatra a meglévő ültetvények nem lesznek képesek. A gazdaságokban az elmúlt évek során olyan nye­reség nem képződött, ami lehetővé tenné a te­lepítéshez szükséges saját erő lerakását. A kor­szerű, új telepítések megvalósítása létkérdés, s a jelenlegi állami támogatáshoz a saját erő egy részét vagy banki hitelből, vagy az ültetvénybe történő banki tőke tulajdonosi belépésével le­hetne megvalósítani. Ez a fogalom szokatlan, de nem új. Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy a gyümölcs a nagy­i. december 21-én, szombaton 298 üzemek egy részéből éppúgy kiszoruljon, mint a zöldségtermelés. A Bács-Kiskun megyei tanács tett egy előterjesztést az ágazati minisztériumok felé, mely áru gyümölcs, üdítőital alapanyag for­májában lenne kiajánlva az érdekelt piacokra, az üdítőital-töltő gépekkel együtt. Megyénk homok­területének termelőszövetkezetei készen állnak a telepítés megvalósítására, ha a föltételeket a MÉM, töltőgépexport vonatkozásában az Ipari Minisztérium biztosítani tudja. Ez a lehetőség fo­lyamatosan növekvő export megvalósítását ten­né lehetővé mind az ipar, mind a mezőgazdaság számára. Miután a tervtörvény kertészeti része szá­mol a fejlesztéssel, tisztelettel kérem, hogy egyér­telműbben közvetítse a kormány hosszú távú termeléspolitikáját gyümölcstermelésben is. A következő kérdés, amivel foglalkozni kí­vánok, az állampolgári és munkafegyelem. Első­nek az adózás problematikáját kívánom megem­líteni. Ezzel a kérdéssel már pártfórumon is foglalkoztam. Magyarországon eddig nem ala­kult ki szocialista adómorál. Erre érzésem sze­rint nem is helyeztünk kellő súlyt. Én alá­húzva és idézőjelben mondom azt a mondatot, amit most mondani kívánok, „Csak igazságos teherviseléssel lehet feszültség nélkül fejlett szo­cializmust építeni." Az adóztatás és az elszámoltatás megvaló­sítása égető kérdése napjainknak. Hazánkban az adóztatásnak kedvezőtlen előzményei vannak, hi­szen a Monarchiától a Horthy-rendszerig az adó­hivatal félrevezetése, az adózás elmulasztása nem jelentett közösségi elmarasztalást. Az adóhiva­talok a múltban az uralkodó osztály érdekeit vették messzemenően figyelembe. Feltétlenül szükséges a szocialista adómorál kialakítása és ezzel minden érdekelt állami és társadalmi szervnek súlyának megfelelően foglalkozni kell. Ma az adózatlan magas jövedelmek nem az ipari és mezőgazdasági szférákban alakulnak ki. Ál­talában a szabadabb munkaterületeken. Mégis ott jelentenek komoly hangulati feszültségfor­rást. Az adóztatás folyamatos korszerűsítése te­hát napjaink egyik legfontosabb feladata. A nagyüzemek adóztatásává! is van gond. Az adó­hatóság tévedhetetlenséget követel meg. A túlfizetéseket figyelmen kívül hagyja, bár­milyen nagyságrendűek is legyenek azok, vi­szont egy rosszul bevallott adótétel miatt már bírságot vet ki, amelynek mértéke elérheti a száz százalékot. Feltétlenül lehetővé kell tenni a tévesen befizetett adótételek rekompenzációját, s minden társadalmi szervnek napirendre kell tűznie az intézkedést a szocialista adómorál szemléletének kialakítására. Tisztelt Országgyűlés! Napjaink komoly gondja a munkafegyelem. A szocializmus építésének egy korábbi szakaszá­ban volt olyan tendencia, hogy a munkaügyi perekben a nagyüzemek álláspontja mindig győ­zedelmeskedett. Ez súlyos hiba volt. Most en­nek az ellenkezője tapasztalható, amely nem ke­vésbé hiba. A nagyüzemekkel szemben jelent­kező egyéni igény sokszor alap nélkül is elsőbb­séget kap. Ipari-és mezőgazdasági vállalatoknál egyaránt tapasztalható rendszerint abból a meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom