Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

287 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985, december 21-én, szombaton 288 ki az európai enyhülés további térnyerése szem­pontjából is fontos tanácskozás számára. A több mint 60 tagú magyar küldöttség tevékeny része­se volt a párbeszédnek. Számos szóbeli indít­vánnyal élt, és több mint 20 írásos javaslatot nyújtott be, részben saját nevében, részben má­sokkal együtt társszerzőként. Csak néhányat említenék ezek közül : a- művész felelőssége ko­runk társadalmában, az egyes kultúrák erede­tiségének megóvása, korunk kulturális tömeg­iparának káros hatásai, a nemzeti kisebbségek jógainak gyakorlása, a kevéssé beszélt nyelveken alapuló kultúrák értékeinek fordítása, terjeszté­se és kiadása. Az, hogy a Fórum résztvevői eltérő társadal­mi rendszerű és ideológiájú országokat képvi­seltek, törvényszerűen azzal járt, hogy egyes kérdésekben éles vitákra is sor került. Eltérően ítélték meg például az egyéneknek, illetve a kormányoknak a kultúra fejlesztésében betöltött szerepét, felelősségét. Voltak, akik elsősorban az együttműködés, mások a terjesztés, vagy az al­kotás oldaláról közelítették meg a konkrét té­mákat. E sokszínűség azonban nemcsak tükröz­te a jelenlegi társadalmi-politikai valóságot, ha­nem aktívan hozzájárult az eszmecsere nyíltsá­gához és őszinteségéhez is. A Fórum tartalmi gazdagságára jellemző, hogy a résztvevők ösz­szesen 242 hivatalos javaslatot fogalmaztak meg. A Kulturális Fórumról tehát teljes joggal el­mondhatjuk, hogy sikeresen töltötte be hivatá­sát. Teljesítette fő feladatát: a résztvevő álla­mok képviselői, kiemelkedő kulturális személyi­ségei hasznos és elmélyült eszmecserét folytat­tak, és ez elősegítette egymás kölcsönös, jobb megértését. A tanácskozásra azonban hatást gyakoroltak az európai biztonsági és együttmű­ködési folyamatban az utóbbi években felerősö­dött konfrontációs tendenciák, a nemzetközi helyzet feszültségei, a.'kelet—nyugati politikai és ideológiai ellentétek is. így a jelentős erőfeszí­tések dacára nem sikerült minden résztvevő szá­mára egyaránt elfogadható záródokumentumot kidolgozni. Ennek ellenére — és ezt hangsúlyozni kí­vánom .— a plenáris záróülésen felszólaló kül­döttségek pozitívan értékelték a Fórum munká­ját. Széles körű az a megállapítás, hogy a Fó­rumot egyértelműen az együttműködésre való törekvés, nem pedig a konfrontáció szelleme ha­totta át. Az elkövetkező időszakban arra törek­szünk, hogy két- és sokoldalú kapcsolatainkban hasznosítsuk a Fórum tapasztalatait, az ott el­hangzott konstruktív javaslatokat, amelyek je­lentős mértékben gazdagíthatják az európai együttműködés folyamatát. A Kulturális Fórum a kölcsönös megértést segítette azzal is, hogy lehetővé tette vendégeink számára a magyar kultúrával való, közvetlen él­ményeket nyújtó ismerkedést. Szinte valamennyi küldött elismerő szavakkal köszönte meg a fo­gadtatást és a tanácskozásnak biztosított ked­vező munkafeltételeket. Azt hiszem, jogosan ál­lapíthatjuk meg, hogy a Magyar Népköztársaság maradéktalanul teljesítette a Madridban kapott megbízatást, eleget tett vállalt kötelezettségének, gondoskodott a Fórum zavartalan lebonyolításá­ról. Tisztelt Országgyűlés! Nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy válto­zatlanul megoldatlanok a világ különböző részein meglévő válsággócok, amelyek károsan befolyá­solják a nemzetközi légkört és veszélyeztetik a világ békéjét. Ezért a továbbiakban is síkraszállunk a kö­zel-keleti válság átfogó, igazságos, tárgyalások útján történő, valamennyi érdekelt fél jogos igényeit kielégítő rendezése mellett. A problé­mák békés úton, politikai eszközökkel történő megoldását célzó erőfeszítéseket támogatjuk a közép-amerikai és a karibi térségben, síkraszál­lunk a délkelet-ázsiai béke és a jószomszédság viszonyainak megteremtése, az Irak és Irán kö­zötti béke helyreállítása érdekében. Szolidárisak vagyunk a függetlenségük kivívásáért, illetve a megszilárdításáért küzdő népekkel, a diktató­rikus és fajüldöző rendszerek ellen harcoló erők­kel. A nemzetközi politika fontos pozitív ténye­zőjének tartjuk az el nem kötelezett országok mozgalmát. Támogatjuk igazságos törekvéseiket, együttműködésünk és baráti kapcsolataink erő­sítésére törekszünk velük. Ennyiben szerettem volna tájékoztatni a Tisztelt Országgyűlést arról a munkáról, amely­nek alapvető célja, hogy szövetségeseinkkel együttműködve a lehető legkedvezőbb nemzet­közi feltételeket biztosítsuk hazai szocialista építőmunkánk, az elkövetkező ötéves terv ered­ményes végrehajtása számára. Köszönöm figyel­müket. (Taps.) ELNÖK: Szabó Miklós Békés megyei kép­viselőtársunk szólal fel: SZABÓ MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A Faluvégi elvtárs által a kormány nevében benyújtott VII. ötéves tervi törvényjavaslat, mint azt maga is hangsúlyozta, a XIII. kongresszus által megjelölt célkitűzésekre alapozva készült és tartalmilag is eleget tesz an­nak. Ezért remélhetőleg nem tűnik túlzásnak, ha azt mondom, hogy szűkebb hazám, a Vi­harsarok lakossága egyetért a népgazdasági tör­vényjavaslattal, hiszen ebben az évben több al­kalommal is volt módja megismerkedni, meg­vitatni és megszavazni, mint a népfront orszá­gos programját a képviselő és tanácstagválasztás alkalmával. A népfront és szakszervezeti választásokon is az előttünk álló időszak fejlődési lehetősége volt a viták középpontjában. A törvényjavas­lattal összefüggésben a kapcsolódási pontokat ke­resve szeretnék röviden szólni megyénk jelen­legi helyzetét és nagymértékben jövőjét is be­folyásoló gondjainkról. Ezek többsége nem äz elmúlt öt évben keletkezett, de sok esetben nem csökkent, hanem felerősödött. Iparunk jelenlegi szerkezete az élelmiszer-, a könnyű- és építő­anyagipar részben már a felszabadulás előtt ki­alakult. Megyénkben jelentősebb ipari fejlődés csak a 60-as években következett be, amikor az ipar vállalati szerkezetének centralizációja volt napi­renden, amikor egyesülések, nagyvállalatok és trösztök jöttek létre. Ennek következtében Bé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom