Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-21

1359 Az Országgyűlés 21. ülése, 1983. június 24-én, pénteken 1360 ben is a gazdasági építőmunka feladatai kerültek a figyelem középontjába. Mint az köztudott Zala megyében, főként az utolsó másfél évtizedben nagyarányú iparfejlesztés ment végbe. Ennek következtében ma az összes foglalkoztatottak mintegy negyven százaléka dolgozik az iparban és az építőiparban. Az utóbbi években azonban az ipari termelés üteme lényegesen mérséklődött, a korábbi évi 10—12 százalékos növekedés most 2 százalék körül alakul. Ennek oka a szűkülő bel- és külpiaci értékesítési lehetőségek mellett az is, hogy a gyártmányszerkezetet sem tudtuk megfelelően alakítani a változó igényekhez, de ez a jelenség azt is mutatja, hogy ipari termékeinkben igén magas az importarány, amelynek csökkentése már jelentős visszaesést okoz a termelésben. A megye iparszerkezetére döntően a kis- és középüzemi méretek jellemzőek. Ez jó adottság és ez nagyobb rugalmasságot tenne lehetővé a piaci igényekhez való alkalmazkodásban, de ezt még nem használják ki üzemeink kellően. Megyénk iparát emellett a gyáregységi szervezet túlsúlya is jellemzi, amely önállóságban, érdekeltségben ma is számos gondot vet fel. Néhány nagyvállalat, mint például az Egyesült Izzó is, nehéz helyzetben van. Ez fokozottan jelentkezik választókerületemben, az Izzó nagykanizsai gyáregységénél is. Választóimmal történt találkozásaink során azt tapasztaltam, hogy ennek következtében a dolgozók között sem jó a hangulat. Úgy látjuk, hogy a gyáregységek gazdasági önállóságának fejlesztése, érdekeltségük növelése további tartalékokat tárhatna fel és jobb feltételeket teremthetne továbbfejlődésükhöz. A kedvező jelenségek közé tartozik viszont, hogy a kőolaj bányászatban a tervszerű kutató és feltáró munka, továbbá intenzív termelési eljárások alkalmazásának eredményeként a termelés csökkenése megállt, sőt a múlt évi termelés meghaladta a tervezettet. Ez a kedvező folyamat — amely az energiagazdálkodás szempontjából igen jelentős — várhatóan a tervidőszak következő éveiben is fenntartható. Ezért indokoltnak tartjuk és ezen a fórumon is szorgalmazzuk a kutatást, különösen a mélyebb rétegekben, amelyekhez azonban a szükséges feltételeket meg kell teremteni. Ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy a nagylengyeli mezőkben — a kidolgozott terveknek megfeelően — kapjanak lehetőséget a másodlagos, illetve a harmadlagos termelési eljárások bevezetésére. Ezzel több éven át biztosítható lenne a kőolajtermelés szintentartása és a szakmájukat szerető olajbányászok zavartalan foglalkoztatása is. Megemlítem még, hogy a textilruházati iparban a kiélezett verseny ellenére is jelentős volt a termelés bővülése és a zalai vállalatok megálltak helyüket a tőkés piacokon is. Az exportnövekedés üteme azonban megyénkben is mérséklődött, annak ellenére, hogy a megyei gazdaságszervező tevékenységben ez a feladat kiemelten szerepel. Jelenleg a megye ipari termelésének 21 százaléka kerül exportra, amelyet alacsonynak tartunk. Kedvező azonban, hogy ennek 80 százalékát tőkés piacokon értékesítik, bár értékesítési nehézpécek miatt az utóbbi időben csökkent a tőkés export a bútoriparban, az építőanyagiparban és az élelmiszeriparban is. A megye mezőgazdasága az utóbbi években minden eddiginél jobb eredményt ért el. A termelés növekedésével egyidőben a termelési szerkezet jól igazodott a gazdaságosság és a piac követelményeihez. Nőtt a magasabb jövedelmet biztosító kalászos gabonák.és az ipari növények vetésterülete. Csökkentek az egyes üzemek közötti indokolatlan termésátlag különbségek. A közgazdasági szabályozók ösztönző hatására a szarvasmarha állomány a nagyüzemekben stabilizálódott, a kisgazdaságokban viszont tovább csökkent. A sertésállomány — a korábbi évek tendenciájával ellentétben — tavaly jelentősen nőtt. A mezőgazdaságban az eredmények mellett azonban gondot okoz, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt viszonylag magasak a költségek, hogy a magas arányt képviselő gyümölcstermelési ágazatban nálunk is értékesítési gondok voltak és az utóbbi évek rekordtermései ellenére az ágazat csaknem minden üzemben veszteséget okozott. Emiatt — hozzáteszem, hogy engedéllyel — megkezdődött a gyümölcsösök kivágása. Félő, hogy jobb piaci viszonyok között ez hiányt okozhat. Gondot jelent továbbá, hogy az elmúlt évben a baromfiágazatban megbomlott az összhang a termelés, a feldolgozás és az értékesítés között. Ez ugyancsak jelentős veszteséget okozott. Emiatt az illetékeseket felelősségre vonták, az érintett vállalat igazgatóját leváltották. Kedves Elvtársak! Napjainkban mind többet foglalkoztatja az embereket az életszínvonal, az életkörülmények alakulása. Ebben jelentős a tanácsok VI. ötéves terveinek eredményes végrehajtása. Az elmúlt hónapokban mi is áttekintettük saját terveinket. A VI. ötéves terv első két évének tapasztalatai azt mutatják, hogy a terv indítása eredményes volt, hogy a tanácsok megfelelően alkalmazkodtak a szigorodó követelményekhez, alapvető céljaink minden ágazatban megvalósultak, sőt egyes indokolt területeken, mint például a lakásés tanteremépítés, túl is teljesülnek, hogy az idő közben központilag csökkentett keretek ellenére amelyekről el kell mondani, hogy sok gondot okoztak a tanácsoknak és áttervezéseket is igényeltek — biztosítani tudtuk a megfelelő alapellátást. Külön is sokat foglalkozunk a kistelepülések alapellátásával. Itt említem meg, hogy a tanácsok rendelkezésére álló anyagi eszközöket nálunk is hasznosan egészítette ki a lakosság társadalmi munkája, amely jelentősen fejlődött és igen szép eredményeket hozott. A Balaton vízvédelmének elősegítésére külön programot fogadtunk el, ennek végrehajtása ugyancsak tervszerűen és eredményesen folyik. Tisztelt Országgyűlés! A népgazdaság helyzete azt követeli, hogy még körültekintőbb gazdaságszervező és fejlesztő munkát folytassunk. Űgy látjuk, hogy a tanácsok gazdálkodási önállóságának, hatáskörének további növelésével még eredményesebben dolgozhatnánk. A nagyobb bizalom, a nagyobb önállóság nagyobb felelősséget jelent, amelylyel meggyőződésem szerint jól élnének a tanácsok. Ide kívánkozik, hogy egyes minisztériumok, főhatóságok több esetben bizonyos, a tanácsokat is érintő szervezeti és egyéb jogszabályi korszerűsí-