Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-21

1361 Az Országgyűlés 21. ülése, 1983. június 24-én, pénteken 1362 téseket, módosításokat terveznek. Indokoltnak tartjuk, hogy a jövőben az illetékes szervek — még az előkészítő szakaszban, a döntések előtt — fordítsanak nagyobb figyelmet a tanácsok véleményének megismerésére, javaslatainak igénylésére. így a tanácsok jobban felkészülhetnek újabb feladataik elvégzésére. Tisztelt Országgyűlés! Egész népünk nagy figyelemmel kíséri a politika alakulását, benne a kormány tevékenységét. Bízik abban, hogy kormányunk mindenkor határozottan és késedelem nélkül megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek politikánk töretlen folytatását, terveink sikeres végrehajtását eredményezik. A napirendhez kapcsolódóan ezeket kívántam elmondani. A beszámolót elfogadom. (Taps.) ELNÖK : Ispánovits Márton képviselőtársunk felszólalása következik. ISPÁNOVITS MÁRTON: Tisztelt Országgyűlés! A kormány munkájáról, a csaknem három évvel ezelőtt az Országgyűlés által jóváhagyott kormányprogram végrehajtásáról szóló beszámolót meghallgatva, úgy érzem, azt kaptuk vissza most összefoglalva és rendszerezve, amit ebben az időszakban külön-külön láttunk, tapasztaltunk, érzékeltünk. Azt kaptuk vissza, hogy nehezebb körülmények között élünk és dolgozunk, mint három évvel ezelőtt, vagyis nehezebb feltételek közepette kellett a kormánynak és valamennyiünknek dolgozni. Most, amikor a kormányprogram végrehajtását értékeljük, egyidejűleg a kormány munkáját is minősítjük. Ez a munka szerintem a beszámolási időszakban egyértelműen eredményes volt. Még akkor is igaz ez, ha egy-egy intézkedés, amelyet a konkrét helyzet alapján adtak ki, nem aratott sikert a végrehajtó szerveknél, gazdálkodó egységeknél. Teljesen érthető, hogy a lakosság sem örült az olyan intézkedéseknek, amelyek hatására emelkedtek az árak, egyes embereknek munkahelyet kellett változtatni, és lehetne még sorolni. Amikor az ilyen intézkedéseknél itt-ott hallani megjegyzéseket, esetenként elégedetlen hangokat, akkor azt is hallani, és az a többség szerintem, aki hozzáteszi, hogy ne legyen rosszabb, tudjuk megtartani eddigi eredményeinket. Hogy a lakosság többsége az intézkedéseket így veszi tudomásul és tevékenyen vesz részt azok végrehajtásában, az annak tudható be, hogy a kormány ebben az időszakban az embereket felnőttként kezelte. Ha voltak és vannak időszakonként érthetetlen kimaradások a tájékoztatásnál, ez az utóbbi időben sokat javult, és a kormány tagjai, országos szervek vezetői, elismert szakemberek ismertetik a világ és benne hazánk helyzetét, keresve az utat gondjaink megoldásához. Ezek a tájékoztatások és a lakosságnak a külföldi utakon, a turizmus során szerzett információi, személyes tapasztalatai egyformán az eddig elért vívmányaink, szocialista rendszerünk melletti kiállást erősítik, és ez is hozzájárul az ország sorsáért, a szocialista ügyért érzett felelősség erősödéséhez. Ha már a tájékoztatásról szólok, nem hagyhatom ki azt a lehetőséget, hogy elmondjam véleményemet a képviselők tájékoztatásáról. Erről sokszor és sok — szerintem is jogos — kritika hangzott el. Most úgy érzem, el kell mondanom azt is, hogy az elmúlt két évben ezen a téren lényeges javulás következett be. — Ném azt mondom, hogy kielégítő a tájékoztatás! — Ezt a javulást tapasztalom az utóbbi időben a bizottsági üléseken és ezt érzékelhettük a mostani ülésszak előtt kiadott információs anyagokon keresztül is. Űgy gondolom, hogy ezt a gyakorlatot indokolt tovább folytatni és tovább javítani, mert ezen keresztül ismerjük meg a kormány gondjait, és szándékait, és ennek alapján tudjuk képviselői munkápkban ezeket megfelelően hasznosítani. Tisztelt Országgyűlés! Én természetesnek tartom, hogy a kormány beszámolójához legtöbben a gazdasági építőmunka területéről szólnak hozzá, fejtik ki véleményüket. Ez azért is így van, mert ahogyan a VI. ötéves terv eddig eltelt idejében — a beszámolóból is érzékelhetően — a népgazdaság fejlődése a vártnál nehezebb feltételek mellett ment végbe, — ezt éreztük valamennyien, — ez még jobban megköveteli a tudatos gazdaságszervezési és irányító munkát. Ez a helyzet igényli a gazdálkodó szervezetek önállósága és felelőssége mellett a körülményeket helyesen mérlegelő, határozott cselekvést. Ennek szükségességét ismerték fel az ország minden részében, így Bács-Kiskun megyében is. Hatására a megyében a társadalmi-gazdasági fejlődés minőségi elemei erősödtek, és az eltelt időszak eredményei alapján a VI. ötéves terv fő céljai teljesíthetők. így végzik ennek szellemében a munkát a megye mezőgazdaságában is, amely az élelmiszeriparral együtt a megye Össz-termelési értékének mintegy kétharmadát adja, és szerepe a lakosság ellátása, a mezőgazdasági termékek exportja szempontjából országos jelentőségű. Számottevő eredményeket sikerült elérni a szántóföldi növénytermelésnél a nagy termőképességű új fajták alkalmazásával és az agrotechnika korszerűsítésével. A külpiaci és belföldi igények hatására csökkent a zöldségtermő terület és végbement egy szektorok közötti átrendeződés. Kialakult az a gyakorlat, hogy a több kézi munkát igénylő zöldségfélék termelése a nagyüzemek által integrált háztáji gazdaságokban történik. Ezáltal kiegyenlítettebben és minőségileg jobb áruval lehet a lakosság ellátását biztosítani. A megyében csökkent a gyümölcstermő terület, de növekszik a megtermelt gyümölcs mennyisége és mind jobb az igényeknek megfelelően annak minősége. A VI. ötéves tervben kitűzött célokhoz igazodva alakult az állattenyésztés. Ezen belül külön is jelentős a sertésállomány fejlődése, amely a múlt évi egy millió 100 ezer darabbal meghaladta az 1985 évre tervezettet. Ebben nagy szerepe van a kisüzemi gazdaságokban bekövetkezett növekedésnek. Ez is bizonyítja, hogy a nagyüzem mellett és annak szervezésében jelentős szerepe van a háztáji és kisegítő gazdaságoknak. Ezeknek a nagyüzemen keresztül értékesített áruja mennyiségben a tervidőszak első két évében 32 százalékkal, értékben 6,6 milliárd forinttal nőtt. Szép eredményekről van szó, de nem merültek ki a lehetőségek. Továbbra is keresni kell a lehetőségeket, hogy a visszafogott beruházások mellett hogyan lehet jobbat, többet és olcsóbban termelni,