Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-20

1331 Az Országgyűlés 20. ülése, 1983. június 23-án, csütörtökön 1332 selőcsoport ezt igyekszik területi, közéleti munká­jában biztosítani és szolgálni. Dolgos hétköznap­jaink vezérelve lesz egyik költőnk következő gon­dolata : „Vár a világ — de rég nem szavakat! Tettet adj . . . , élő magadat!" A Minisztertanács elnökének beszámolóját el­fogadom és elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Péterfi Ferenc képviselőtársunk. PÉTERFI FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Vas megyében csakúgy, mint az országban minde­nütt, elvégezték az elmúlt két és fél esztendő mun­kájának értékelését. Ennek az értékelésnek néhány főbb megállapítására utalnék. Az eddig végzett munka tapasztalatai igazolják, hogy a XII. kong­resszus helyesen határozta meg a szocializmus épí­tésének soron levő fő feladatait. Lakosságunk el­fogadta és mindennapi tetteivel támogatja a kong­resszus állásfoglalásán alapuló kormányprogramot. Ez az alapja a szocialista társadalmi és emberi vi­szonyok gyarapodásának és annak, hogy alapve­tően kiegyensúlyozott politikai és közállapotok jel­lemzik megyénk életét, a szocialista építőmunkát. Az iparban és a mezőgazdaságban, valamint az in­tézményekben dolgozó szorgalmas emberek munká­jának eredményeként tovább növekedett megyénk gazdaságának teljesítőképessége. A megye ipara az elmúlt két és fél évben tíz százalékkal, az országos átlagot meghaladó mérték­ben növelte termelését, ezen belül az átlagosnál na­gyobb mérvű volt a vegyipar és a gépipar fejlődése. A nehezebb piaci viszonyok közepette is kihasznál­tak a kapacitások, megyénk ipara valóságos igé­nyek kielégítésére termel. Ipari üzemeink a szabá­lyozórendszer követelményeihez jól igazodnak Ami meglévő gond, nem javult az állóeszközök kihasználásának színvonala. Nem kielégítő a munka és üzemszervezés fejlődése. Esetenként gondokat okoz az anyag- és alkatrészellátás, a kooperációs partnerek érdekellentétei. Nem fejlődött a kívánt mértékben a munkaerő­gazdálkodás. Feladat tehát van bőven. És ezek megoldása a meglévő .tartalékok felszínre hozását is jelenti. Ezekre pedig mindenképpen szükségünk van. A követelményeket azonban a munka minden szintjén és összehangoltan kell növelni. Megyénk mezőgazdasága összehasonlító áron 7 százalékkal növelte termelését az V. ötéves tervi átlaghoz viszonyítva. Ez az eredmény meghaladja a tervezettet, és a körülményeket figyelembe véve, —' tekintettel a megyénket sújtó ár- és belvízi ká­rokra, amelyek 150 millió forinttal csökkentették az eredményt, — dicséretesnek minősíthetők. A fejlődés a korábbinál kiegyenlítettebb volt és jól szolgálta a népgazdaság érdekeit is. Megőriztük la­kosságunk létbiztonságát, tovább javultak és fej­lődtek az életkörülmények. Viszonylag jó színvo­nalú a kereskedelmi ellátás, fejlődtek a szolgáltatá­sok. Jó a közrend és a közbiztonság. A lakosság többsége fokozottabb mértékben kér és vállal részt a közügyek intézésében. Az emberek bizalma a párt és a kormány politikája iránt változatlanul töretlen, mert több mint egy negyedszázada érzik, hogy ez a politika minden tettével a nép javát szolgálja. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, megyénk­ben a kongresszusi határozatok, a kormány prog­ramjának szellemében dolgozunk, és a célkitűzé­sek végrehajtása megfelelő ütemben halad. Tisztelt Országgyűlés! Nekünk képviselők­nek, kötelességünk beszámolni választópolgáraink­nak az országgyűlés tevékenységéről, a bizottsá­gokban folyó munkáról. De ugyanilyen kötelessé­günk a tájékoztatás fordított irányban is. E köte­lességemnek szeretnék most eleget tenni és elmon­dani néhány észrevételt és gondolatot azoknak a találkozásoknak a tapasztalataiból, amelyeken az elmúlt időszakban vettem részt. Hazánkban ma olyan szemlélet és politikai lég­kör uralkodik és érvényesül, hogy helyzetünkről szólva nemcsak eredményeinket vesszük számba, hanem őszintén szembenézünk gondjainkkal és gyengeségeinkkel is. Előrehaladásunk nem mentes a nehézségektől, esetenként hibáktól, mégis általá­nosítható tapasztalat, hogy önbecsülésünk és a vi­lágban élezett jogos tekintélyünk legfőbb forrása dolgozó népünk egyre javuló és hatékonyabb munkája. Életünk sokasodó gondjai és nehézségei között ismételten bebizonyosodott, hogy társadalmunk megérti, sőt természetesnek veszi, hogy az élet, a szocialista építés esetenként gondokkal jár. így volt már ez korábban is. És ezt nem felejtette el sen­ki sem. De ezzel együtt az is nap mint nap tapasz­talható, hogy a lakosságban megvan a munkaszere­tet és elhatározottság a helyes célok valóra váltásá­hoz. Mert nincsen olyan kérés és feladat, sürgős munka, amit az üzemekben ne teljesítenének, nin­csen olyan igénye az országnak, amit ne elégítene ki szövetkezeti parasztságunk, ha megérti az igény szükségességét. Es nincsen olyan probléma, feladat, amit az értelmiség ne oldana meg, ne vállalna magára, ha az élet, a fejlődés úgy kívánja. Ezek a mi megyei tapasztalataink. Ez a felismerés és magatartás azért is fontos és elismerésre méltó, mert a XII. kongresszus és az 1980-ban beterjesztett kormányprogram nem ígért látványos dolgokat. Az előző évekhez viszonyítva az a program szerény. Ha azonban abból indulunk ki, és ezt ma már egyre többen felismerik, hogy ko­rábban siettünk, olykor talán túlzottan is, igaz, hogy sok volt a behozni való, nagy volt a lemaradá­sunk, akkor ez a szerényebb mértékű fejlődés nem kis eredménye társadalmunknak. Azt is egyre töb­ben ismerik fel, és ez egyben a társadalmi tudat nö­vekedett szintjét igazolja, hogy itt soha senki nem ígért dínomdánom Magyarországot, könnyű életet, hanem csak a szocializmus lényegét, munkát, tar­talmas és emberhez méltó életet. Ha terveinkben csupán az elért életszínvonal megőrzésével számolunk, mégis azt tapasztaltam, hogy az emberek megértik ezt az átmeneti és kény­szerű lépést és ismerik ennek okait és összefüggé­seit, és tudják azt is, hogy ettől függetlenül bizton­ságban, nyugodt alkotó légkörben élhetnek és dol­gozhatnak ma is és a jövőben is. Tisztelt Képviselőtársak! Sok mindenről folyik ma szó, városban, falun, üzemekben, termelőszö­vetkezetekben, intézményekben, egyszóval minde­nütt, ahol emberek élnek és dolgoznak. Politikáról, gazdaságról, árakról, bérekről, igényekről, lehetősé­gekről, pályakezdésről, lakásról, a nagyvilág dol­gairól, másszóval önmagunkról. Sokfajta nézet, né-

Next

/
Oldalképek
Tartalom