Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.
Ülésnapok - 1980-20
1329 Az Országgyűlés 20. ülése, 1983. június 23-án, csütörtökön 1330 ELNÖK: Varga Zsigmond képviselőtársunk felszólalása következik. VARGA ZSIGMOND: Tisztelt Országgyűlés! Nehezülő gazdasági körülményeink idején az ország figyelme egyre nagyobb érdeklődéssel fordul politikai, gazdasági életünk ós az államélet felé. Békés megye dolgozói, választóink is joggal féltik elért eredményeinket, a szorgos munkával szépített nyugalmas életünket. Ugyanakkor tudjuk, nem elég csak félteni ezeket, de tenni is kell védelmük érdekében. Dolgozni naprakészen gyárban, földeken, termelni jobbat és értékesebbet, és szorosra zárni sorainkat a politikában, melynek segítségével jól szerveződtek társadalmi és gazdasági életünk tennivalói. Ezt igazolta a Minisztertanács elnökének beszámolója, és igazolták az elhangzott hozzászólások is. Tisztelt Országgyűlés! A dolgozó emberek felé a pártszervezeti munka mellett az államigazgatás közvetíti a központi akaratot. Nem mindegy, hogy ez hány lépcsőfokon megy végbe, hogy nem deformálódik-e menet közben. Békés megyében is megyei és különböző szintű tanácsaink szervezeti és tartalmi életük korszerűsítésével igyekeznek lerövidíteni az ügyintézés munkáját, ápolják, mélyítik az apparátusokban és a testületekben a demokratikus légkört. Arra törekszenek, hogy az állampolgárok ügyei tisztességesen és gyorsan intéződjenek. Olyan közigazgatási átrendeződés van folyamatban, mely különösebb zökkenő nélkül képes lesz átállni a kétlépcsős — megye, város ós település — korszerű államigazgatási rendszerre. Az ország keleti részében kialakult nagyfalvas településrendszerben is megoldható városaink számának növelésével a városkörnyéki igazgatás, és az a kisvárosi modell, amely az eddigi kísérleti városokban már bizonyította életrevalóságát. Ilyenek lehetnek Békés megyében Szeghalom, Gyomaendrőd, Mezőkovácsháza, Battonya vagy Sarkad községek. Mindegyik településen évtizedek óta folyik a dinamikus urbanizációs munka, amely ha beérik, egyben a Viharsarok évszázados településszerkezeti elmaradásának is jelentős felszámolása lesz. Kérjük ebben a kormány támogatását. Tisztelt Országgyűlés! A következőkben két olyan zavaró körülményre szeretném felhívni a figyelmet, mely kedvezőtlenül hat vissza a gazdasági építő munkára. A kormány meghirdette és következetesen igyekszik megvalósítani az energiaracionalizálási programot. Az országban mindazokon a területeken, ahol gázlelőhelyek vannak, vagy az országos hálózat közelében fekszenek, törekednek áttérni a gázenergiára. Békés megyében is termelőszövetkezetek, kisebb-nagyobb ipari üzemek és települések beadták pályázataikat a gázvezetékhálózat építésére. Dél-Békés megyében több község, vagy választókörzetemben Kondoros, Hunya, Kétsoprony, Kamut mezőgazdasági nagyüzemei csaknem 67 milliós beruházással, és Gyomaendrőd, illetve Szarvas, csaknem 40 ezres települések is. Mezőgazdasági üzemeinkben megvan a fejlesztési készség, a saját erő, az elfogadott pályázatokhoz csatlakozó állami támogatás vagy hitel, de sok esetben akadozik a kivitelezés az ipari háttér elégtelensége miatt. Hol a cső, hol a gázégő, hol a nyomásszabályozó van veszélyben. Különösen a mezőgazdasági üzemek vannak nehéz helyzetben. A nyári termést még a meglevő olajfűtéses rendszerrel szárítják le, de az őszieket már gázfűtéssel szeretnék. Erre kényszeríti őket az engedélyezési okiratban szereplő határidő is. Van két szűk hónapjuk az átállásra. Ha nem lesz biztosítva minden szerelvény és minden egyéb kellék, nem merik leszerelni az olajos rendszert, mert mi lesz, ha nem tudnak gázzal szárítani. k Ebben a nehéznek ígérkező mezőgazdasági évben pedig minden megtermelt szem gabonára és takarmányra szükség van. Örömmel jelenthetem az országgyűlésnek és a kormánynak, hogy Békés megyében — előzetes becslés szerint — kedvező időjárási és betakarítási körülmények esetén várhatóan 100 ezer tonnával több szemesterményt takaríthatunk be, ami körülbelül 1,6 millió tonna. Fogadására körültekintően igyekszünk felkészülni. Nagy segítséget jelentett terméseredményeink biztosításánál a melioráció, amelyhez a kormánytól jelentős, hatékony támogattást kaptunk, és ezt ezúttal is megköszönöm. Az ipar alapvető segítő partnere volt mindig a mezőgazdaságnak, s most is bizalommal fordulnak feléje, hogy megteremti gyors intézkedésekkel a legszükségesebb szerelvényeket, alkatrészeket. Kérjük ebben a kormány és az Ipari Minisztérium hatékony intézkedéseit, az anyagi, műszaki feltételek megteremtését. A másik probléma részben az újítás, részben a tervezés kérdéséhez kapcsolódik. Az energiatakarékosság célját szolgálná a Láng Gépgyárnak egy mezőgazdasági melléktermékekkel fűtött kazántípusa, melyekkel szárítókat üzemeltetnének. A g^omaendrődi Győzelem Tsz-ben és tudomásom szerint a csárdaszállási Petőfi, valamint az abonyi József Attila Tsz-ekben is már három éve folyik a meddő erőlködés az üzemeltetés és a tízmilliós kazánár kifizetése körül. A mezőgazdasági melléktermék nem vitatható nagyon olcsó fűtőanyag, de a rossz kazán tízmillióért viszont nagyon drága. Miért kapott erre a Láng Gépgyár gyártási engedélyt, vagy miért nem igyekszik jobban az üzemképességet, a hatékonyságot biztosítani? A tervezés és kivitelezés összhangját az élet egyéb területein is jobban meg kellene teremteni. Többször felvetett, s évek óta vitatott téma, hogy a tervező vállalatok érdekeltségi rendszere nem az ő hibájukból ugyan, de nem megoldott. A tervezés sok esetben nem szolgálja a takarókosság, az ésszerűség, az egyszerűség elvárásait, nem igazodik a népgazdaság adta lehetőségekhez. Az igaz, hogy nem a mának, a jövőnek építünk, de a ma pénztárcájából. A tervezőasztal mellől jobban ki kellene tekinteni a gyakorlati életbe. A jövőbelátó alkotás nem biztos, hogy csak pénz kérdése. Időszerű lenne a szabályozókat úgy alakítani, hogy azok teremtsék meg a tervező és kivitelező közös érdekeltségét úgy, hogy ezek a gyors kivitelezésre, az ésszerűségre, és olcsóságra ösztönözzenek. Tisztelt Országgyűlés! Lázár elvtárs beszámolója reáÜs képet nyújt hazánk életéről, feladatainkról. Hasonlóan a Központi Bizottság áprilisi határozataihoz, az országgyűlés munkája, s állásfoglalásai is bizonyára elismerő helyesléssel találkoznak majd dolgozó népünk legszélesebb rétegeiben, sőt nemcsak helyesléssel, de megfelelő, tudatos és következetes támogatással is. A Békés megyei képvi-