Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.
Ülésnapok - 1980-20
1323 Az Országgyűlés 20. ülése, 19< idén már több mint 50 százalékon érlelnek kalászt. Az új hazai és honosított kukorica-hibridek terméstöbbletükkel óvatos számítások szerint is évente több mint 1 milliárd forint értékkel gyarapították a mezőgazdasági termelést. Az állattenyésztésben terjednek a külföldi fajtákkal történő keresztezések nagy teljesítményre képes utódai. A takarmányozási kutatás szép eredményeket mutat fel a melléktermékek hasznosításában, a takarmánytárolás, tartósítás energiatakarékos módszereinek kidolgozásában. Az agrárgazdasági kutatók elemzései, vizsgálatai segítenek tisztázni a termelés ökonómiai összefüggéseit. Azok a tudományos kapcsolatok, együttműködések, amelyek köztünk és a szocialista országok tudósaival, kutatóival, — mindenekelőtt a szovjet tudósokkal kialakultak —, termékenynek bizonyultak. E kapcsolatok, a baráti szocialista országok agrárkutatásainak vívmányai segítik eredményes munkánkat minden ágazatunkban. A kutatás és a gyakorlat közötti szorosabb kapcsolatot a hazai és a nemzetközi tudományos eredmények gyorsabb hasznosítását célzó törekvéseket még jobban fel kell erősíteni. A kutatók és termelők között terjedő társulások, egyesülések sok olyan gyakorlatias kérdésre adnak feleletet, amelyet a gazdaságokban fogalmaznak meg, és sok olyan kutatási eredménynek nyitnak utat, amely sikeresebbé teszi a mezőgazdasági munkát. A lényeg a célratörés és a gyorsaság,, mert minden sikeres újnak a múló idő a legnagyobb ellensége. Ez a felismerés, hogy egész sor termelési feladatot csak a mezőgazdasági nagyüzemek és más érdekelt vállalatok összefogásával lehet a legeredményesebben megoldani, nem újkeletű mezőgazdaságunkban. A meglévő, több mint ezer különböző együttműködésnek sok változata bontakozott ki. Az egyszerű társulástól a közös vállalatig széles a skála. Ami pedig a tevékenységet illeti, az mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés és feldolgozás eredményesebbé tételére irányul. Ilyen értelemben többek között nagyon sikeresen dolgoznak a termelési rendszerek, amelyek a hazai nagyüzemi mezőgazdasági termelés nagyobb részét átfogják. Fellelhetők a társulások, a mezőgazdasági termékek feldolgozásától az építőipari és egyéb ipari tevékenységig szinte minden területén. A kormányzat eszközeivel továbbra is törekszünk arra, hogy tovább bővüljenek ezek az integrációk, amelyek rugalmasságukkal, versenyképességükkel fontos szolgálatot tesznek a gazdasági haladásnak. Nagy társadalmi céljainkkal összhangban a mezőgazdasági termeléssel együtt fejlődtek mezőgazdaságunkban a szocialista tulajdonviszonyok is. Termelőszövetkezeteink területének mind nagyobb hányada, — napjainkban már több mint a fele nemcsak közösségi használatban, hanem közösségi tulajdonban is van. Az elmúlt két évben tovább nőtt szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink vagyona. Az elosztás szocialista elveinek fokozottabb érvényesítése révén erősödött a mezőgazdaság dolgozóinak érdekeltsége a termelés eredményeinek, gazdaságosságának növelésében. A teljesítményekhez igazodó személyes érdekeltség érvényesítését a jövőben is indokoltnak tartjuk. A szocialista gazdaságok, vállalatok között létrejött közös vállalkozások, társu3. június 23-án, csütörtökön 1324 lások integráns részei a szocialista gazdaságnak. Kereteik között évente mintegy 70 milliárd forint értékű termelés zajlik. Annak a dinamikus termelésfejlesztésnek, amely hazánk mezőgazdaságában tapasztalható, a szocialista nagyüzemek, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok a fő részesei ós motorjai. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, kiépítéséért folytatott politikának nagyszerű eredményei e gazdaságok, amelyek zömükben fogékonyak az új iránt. Nagy többségükben gyorsan reagálnak a változásokra, minden olyant felkarolnak, ami számukra sikeresebbé teheti a gazdálkodást. Jól szervezett szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink meghatározzák az egész hazai mezőgazdaság teljesítményét. Többek között azzal, hogy ők adják a mezőgazdasági árutermelés csaknem 80 százalékát. Termelés-szervező munkájuk kiterjed a háztáji üzemág kiépítésére, a kistermelői kapcsolatok szervezésére is. Azok a kormányzati törekvések, amelyek a hazai mezőgazdasági kistermelésben rejlő lehetőségek hasznosítására, hadd tegyem hozzá, hogy hosszútávon történő hasznosítására is irányulnak, mindenekelőtt szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink szervező tevékenysége révén anyagi, műszaki szolgáltatásaik, forgalmazási tevékenységük révén bontakozhattak ki. Elegendő itt a szocialista nagyüzemek, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok kapcsolatának meghatározó erejeként arra utalni, hogy a nagyüzemek területük egynegyedén állítanak elő takarmányt a háztáji számára, hogy a szocialista gazdálkodó egységek évente 15 milliárd forintnyi anyaggal, eszközzel, szolgáltatással működnek közre a kistermelésben rejlő lehetőségek hasznosításában, szervezésében. Ez a munka pártunk agrárpolitikájának szellemében tovább folytatódik. Azt valljuk, hogy az a- termelési sokszínűség, amely mezőgazdaságunkra jellemző, csak a termelésszervezés sokféle változatos módszerével tartható fenn gazdaságosan. Tisztelt Országgyűlés! Korunk agrártermelésének az ólelmiszerfeldolgozás szerves része. A vevőt, hazait és külföldit igen gyakran csak az élelmiszeripari termék milyensége, ára érdekli. Azt a törekvésünket, hogy teremtsünk jobb összhangot mezőgazdasági termelés és élelmiszerfeldolgozás között, az elmúlt években is érvényesítettük. Ilyen jellegű feladataink ezután is lesznek. Termelés és feldolgozás jobb összhangja: ez az az igény, ami megfelel a hazai fogyasztónak, az esetek többségében exportérdekeinknek is. A nemzetközi gazdasági fejlődés iránya azt mutatja, hogy az agrárkereskedelemben folyamatosan nő a feldolgozott termékek aránya. Arra törekszünk, hogy a mi élelmiszeriparunk is mennél jobban feleljen meg e követelményeknek, hogy termékeivel kivívja magának nemzetközi téren azt a helyet, amelyet mezőgazdaságunk megszerzett. Ehhez a választék bővítésétől a termelési technológia korszerűsítéséig, a hazai és külföldi piaci igények jobb felmérésétől az alkalmazkodóképesség növeléséig, a pontos, fegyelmezett munkáig, az ágazat minden dolgozójának sokat kell tennie. Mindenekelőtt ez az útja az eredményesebb vállalati működésnek is, amelyet esetenként a központi szabályozás eszközeivel is támogatni kell. Szándékaink szerint ágazataink eredményesebb munkáját segítik azok a szervezeti intéz-