Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-19

1179 Az országgyűlés 19. ülése, 1983. március 24-én, csütörtökön 1180 munkáról. Nem szükséges részletekbe bocsátkoznom, hiszen a képviselőtársak minden ülésszakon jelentést kaptak az időközben alkotott törvényerejű rendeletekről; a személyi, a diplomáciai és az egyéb ügyekben hozott határozatokról a hivatalos lapok és a hírközlő szervek is folyamatosan tájékoztatást adtak. Tisztelt Képviselőtársak! Nemzeti programunkat a Hazafias Népfront, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozataiból kiindulva, a fejlett szocialista társadalom építésének programjaként hirdette meg és terjesztette az ország lakossága elé. E programot a választópolgárok egyetértéssel fogadták és egyetértésüket az 1980. évi választásokon ki is nyilvánították. Nekünk, a megválasztott országgyűlési képviselőknek, valamint az Országgyűlésnek és az Elnöki Tanácsnak így vált alkotmányos kötelezettségünkké e program megvalósításán munkálkodni. Az Elnöki Tanács az elmúlt három év alatt is azon dolgozott, hogy államhatalmi feladatainak végrehajtásával erősítse szocialista társadalmunk törvényes rendjét, jogszabályalkotással, határozataival előmozdítsa szocialista társadalmunk építését, elősegítse a napirenden levő és a jövőt formáló feladatok végrehajtását. Az Elnöki Tanács jogalkotó munkássága emellett magán viseli mindazokat a vonásokat, amelyek jogrendszerünket általában jellemzik. Ez utóbbiakról a tisztelt országgyűlés egy évvel ezelőtt az igazságügyi miniszternek a jogalkotás helyzetéről előterjesztett beszámolója és annak vitája alapján átfogó képet kapott. E beszámolóra, a parlamenti vitára, valamint az Országgyűlés határozatára is utalva beszámolónk keretében is hangsúlyt kell adni annak, hogy társadalmunk fejlődésének utóbbi éveiben jogalkotásunknak és jogalkalmazásunknak indokoltan sürgető és nagy igényt kellett kielégíteni a szocializmus politikai, társadalmi és gazdasági viszonyainak védelme és fejlesztése érdekében. Lényegében ez tette szükségessé jogrendszerünk nagyarányú reformját, amelytől azt vártuk és várjuk a jövőben is, hogy a társadalmi valóságban végbement változásokat figyelembe véve jobban szolgálja a nemzet érdekét és pontosabban igazodjék a szocialista társadalom által megszabott új igényekhez. Az Elnöki Tanács a kormány javaslatai és törvényelőkészítő munkája alapján, a magyar jogalkotás egészének feladataihoz igazodva, a legutóbbi beszámoló óta eltelt években a következő feladatok megvalósításán dolgozott. Először: az állami élet fejlesztésén, demokratizmusának további kiteljesítésén, közigazgatási rendszerünk egyszerűsítésén és szakmai színvonalának emelésén. E törekvések jegyében születtek például az államigazgatási eljárás korszerűsítésével, az egyes minisztériumok összevonásával, a nemzetközi szerződések kötésének eljárási rendjével kapcsolatos jogi rendezések. E témakörök közül közigazgatási rendszerünk egyszerűsítéséhez kívánok rövid megjegyzést fűzni. Az Elnöki Tanács a beszámolási időszakban döntött területszervezési kérdésekben is. Ez idő alatt a korábbi időszakhoz képest visszafogottabbá vált a községi közös tanácsok alakítása. A jövőben csak nagyon indokolt esetben, az érdekelt lakosság egyetértésével kerülhet sor újabb közös tanács kialakítására, illetve egyes esetekben kiigazításra. A községi közös tanácsok létrehozásának folyamata lényegében befejezettnek tekinthető. A második csoportba azok a jogszabályok sorolhatók, amelyek a gazdasági életben szükségessé vált változásokhoz megteremtették a gyorsabb és rugalmasabb alkalmazkodás jogi feltételeit. Itt kell megemlíteni a különböző típusú szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás átdolgozását, valamint a földértékelés szabályairól, a kisvállalatokról, szakcsoportokról, a magánkisiparról és magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletet, illetve módosításokat. Végül jogalkotási munkánk igen fontos területe az állampolgárok élet- és munkakörülményeivel összefüggő egyéb típusú jogi szabályozások továbbfejlesztése. Ez utóbbi kategória sokféle anyagából példaként megemlítem azokat a jogszabályokat, amelyek a természetvédelemről, az alkoholisták kötelező munkaterápiás intézeti gyógykezeléséről, az anyakönyvekről, a muzeális értékek védelméről, az egyesületekről, a külföldre utazásról és az útlevelekről rendelkeztek. Az volt a cél, hogy olyan jogszabályok lépjenek hatályba, amelyek elősegítik mind az állampolgári jogok maradéktalan érvényesülését, mind pedig az állampolgári kötelességek teljesítését. Tisztelt Képviselőtársak ! Ha röviden, de külön is beszélni kell jogalkotási gyakorlatunk néhány időszerű kérdéséről. Mindenekelőtt arról, hogy az állami élet főbb területein a legfontosabb társadalmi-gazdasági, művelődési viszonyokat, valamint az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit a legmagasabb szintű jogszabályok, vagyis az Országgyűlés által megalkotott törvények ez idő szerint már rendezik. Ezek a törvények, amelyek állami rendünk alapjait jelentik, hosszabb távra is időtállóan szabályozzák az adott életviszonyokat. Szakmai körökben, illetékes fórumokon, a sajtóban is gyakran vita folyik arról, hogy van-e túlszabályozás a jogalkotói munkában, hogy valóban nagy-e a kibocsátott jogszabályok száma. És ha igen, akkor mi ennek az oka és végül, hogy megfelelően tudják-e követni az új rendelkezéseket a végrehajtásukért felelős szervek és állampolgárok. Erről szó volt az igazságügy-miniszter elvtárs múlt évi országgyűlési beszámolójában is. A jog, amely életviszonyokat szabályoz, magatartásokat ösztönöz, enged vagy tilt, nem maradhat el az élet fejlődése mögött. A jognak fontos feladata, hogy lehetőleg késlekedés nélkül, szabályozott mozgásteret adjon azoknak a rendkívül összetett és egyre bonyolultabbá váló társadalmi, gazdasági folyamatoknak, amelyek meghatározzák a fejlődés ütemét. Ha nem ezt tenné, úgy a meglevő jogszabályok az élet, az előrehaladás kerékkötőjévé válhatnak. A kibocsátott jogszabályok viszonylag nagy száma tehát nem feltétlenül jelent túlszabályozást. Különösen így van ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a társadalmi és gazdasági viszonyok milyen gyorsan változnak. A kérdést