Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-20

1303 Az Országgyűlés 20. ülése, 1983. június 23-án, csütörtökön . 1304 emberképzési lehetőségek is segítséget nyújtanak. Szólnunk kell arról is, hogy a két és több nyelvű feliratok használata a nemzetiségek lakta közsé­gekben a nemzetiségi lakosság nagy elismerésével találkozott, amelynek keretében a közintézményi feliratok mellett a helységnév táblák is hirdetik a községek nemzetiségi jellegét. A továbbiakban is törekednünk kell, hogy ez a gyakorlat folyamatos legyen, Az intézmények, üz­letek feliratai mellett, utcanevek is hirdessék egy­egy kiemelkedő nemzetiségi származású egyéniség nevét. Ezen a téren sokat tettek és tehetnek a to­vábbiakban is a megyei népfront és tanácsi szervek mellett működő nemzetiségi bizottságok, amelyek igen fontos szerepet töltenek be a nemzetiségi la­kosság és a társadalmi szervek kapcsolatában. Ugyancsak fontos szerepet játszanak az elért ered­ményekben a megyei és helyi párt-, állami és nép­frontszervek, amelyek értik a nemzetiségi politika elvét és gyakorlatát és nélkülük a felsorolt eredmé­nyeket nem-érhettük volna el. Kérjük őket, hogy továbbra is segítsék elő a nemzetiségi politika ered­ményes megvalósítását, biztosítsák a nemzetiségi művelődés személyi és tárgyi feltételeit. A meglevő eredmények mellett itt indokolt fel­adatként jelentkezik az elkövetkezendő években a budapesti horvát-szerb és szlovák általános iskola és gimnázium új tanépületének és kollégiumának, valamint német tanítási nyelvű általános iskola és kollégium felépítése. Továbbra is megoldandó fel­adat a nemzetiségi tankönyvek biztosítása, amelyek részben hazai szerzők révén, részben külföldről való behozatallal realizálhatók. Mindezeket a feladato­kat nemzetiségi szövetségeink sajátos eszközökkel és lehetőségeikkel, még nagyobb odaadással és igye­kezettel kell hogy támogassák, folytatniuk kell tá­jékoztató, mozgósító, népszerűsítő tevékenységü­ket, az illetékes intézmények és szervek rendszeres látogatásával velük való kapcsolattartással hozzá kell hogy járuljanak a művelődési munka további erősítéséhez és fejlesztéséhez. A kormányprogram további sikeres megvalósí­tásához a Magyarországon élő nemzetiségek az egész, lakossággal együtt jó termelő munkával, másrészt saját anyanyelvi kultúrájuk ápolásával és fejlesztésével kívánnak minél eredményesebben hozzájárulni. Tisztelt Országgyűlés! Áttérve Csongrád megye helyzetére és az el­múlt három év alatt elért eredményeire elmondha­tom, hogy megyénk gazdálkodását a megváltozó fel­tételekhez és körülményekhez való céltudatos alkal­mazkodás és a szűkülő anyagi források mellett is a lakosság szükségleteinek kielégítése jellemezte. Ezt a rendelkezésre álló eszközök ésszerű elosztásával és társadalmi erőforrások fokozottabb bevonásával si­került elérni. Amíg az ipari és építőipari termelés, valamint a kereskedelmi forgalom az elmúlt évben az előirányzatnak megfelelően 2 százalékkal, ezen belül a nehézipar 4 százalékkal, addig a mezőgazda­sági termelés volumene ezt meghaladóan 6 száza­lékkal emelkedett. Ezen belül is a növénytermesz­tés növekedése az átlagosnál is gyorsabb volt, és közeledett a tájkörzeti adottságokhoz. így a búza és kukorica termésátlagának növekedése alapján a megye összgabona-termelése 8—9 százalókkal nőtt. Jelentős eredmények születtek a szegedi járás te­rületén is, ahol három év alatt 24 százalékkal növe­kedett a mezőgazdasági termelés értéke. Külön is szeretnék foglalkozni az energiatermelés és fel­használás Csongrád megyei helyzetével. A szénhid­rogének bányászatában jelentősen fokozták a ku­tató és feltáró tevékenységet, 3 százalékkal növel­ték a termelést. Ugyanakkor szembetűnő elmaradás történt az energiahordozókkal való takarékosságban legfőképpen az olajfelhasználás helyettesítésében, valamint megyénk egyik fő természeti kincse, a ter­málenergia jobb hasznosításában. A hatékony energiagazdálkodásra irányuló központi intézkedések alapján a megyei tanács kö­zép távú energiagazdálkodási és racionalizálási prog­ramot fogadott el, amely az olajkiváltást, a föld­gázt és geotermikus energia felhasználását szorgal­mazza. A geotermikus energia felhasználása elsősor­ban a mezőgazdaságban számottevő, de Szegeden és Szentesen lakásfűtésre, a megye hét településén fürdővíz ellátására, sportolási és gyógyászati célra is használják a termálvizet. Külön említést érdemel Szegeden az úgyneve­zett referenciaüzem, amely a felhasznált termálvi­zet visszasajtolja a talajba, és ezzel kiküszöböli a környezet szennyezését. Ennek az új módszernek a segítségével lehetővé vált a VI. ötéves tervben to­vábbi 2000 új lakás fűtésének és 1700 meglevő la­kás melegvíz ellátásának biztosítása. Az energia­racionalizálási program keretében 27 gazdasági egység és intézmény nyújtott be pályázatot, amely évi 12 000 tonna tüzelőolaj helyettesítését teszi le­hetővé. Közülük is 15 pályázat foglalkozik a földgáz felhasználásával. Figyelembevéve a lakossági ellá­tás indokoltságát, megyénk szélesíti a vezetékes gázszolgáltatásban részesíthető települések körét, összehangolva a helyi nagy fogyasztók azonos tö­rekvéseivel. Eddig 21 település gázellátásának ta­nulmányterve készült el, és első lépcsőben felter­jesztésre került az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszthöz állásfoglalás céljából. Az állásfoglalás azonban hosszú időt vesz igénybe. Folyamatban van még további 15 település feltáró vizsgálata is. Hadd számoljak be külön is a választókerületem­ben folyó gázvezeték-építési munkákról, amelyek . négy községben vannak a legelőrehaladottabb stá­diumban. Ezek a községek a területükön működő vállalatokkal és szövetkezetekkel együtt közel 4 millió forintot ajánlottak fel, amelyhez a lakosság további 4 millió forint pénzbeni támogatással já­rult hozzá a gerincvezeték megépítéséhez. További 4,5 millió forint értékű társadalmi munkát is vállal a községek lakossága. Ennek kapcsán kérem az Ipari Minisztériumot, hogy az országos energiagaz­dálkodási hatósághoz benyújtott energiafelhaszná­lási engedélyt az elmondottak figyelembevételével támogatni és kiadni szíveskedjék. Hadd mondjam el, hogy választókerületem­nek még néhány községének bekapcsolása is lehető­vé válna, azonban a hosszabb gerincvezeték kiépí­tését ezen községek lakossága és a tanácsok erő­forrásai nem tudják teljesen fedezni. Ennek kapcsán kérdezem a kormány iletékes tárcájától, lehetne-e ezen helyi energia felhasználását a lakosság igen jelentős anyagi áldozatváDalása mellett bizonyos minimális központi segítséggel támogatni, ahogyan ezt a városi geotermikus energia felhasználása pél­dázza. Tisztelt Országgyűlés! A lakosság életszínvo­nalát és életkörülményeit befolyásoló tényezők kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom