Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-20

1273 Az Országgyűlés 20. ülése, 1983. június 23-án, csütörtökön 1274 tunk a lakásépítés és a lakáselosztási rendszer kérdéseire. Az eredeti összetételhez képest módosult arányokban, de teljesítettük az elmúlt kétévi lakásépítési előirányzatokat. Az önerőből történő lakásépítést segíti a javuló telekgazdálkodás. A VI. ötéves tervidőszakra előirányzott magánlakásépítéshez a szükséges telkek ez év végéig rendelkezésre állnak. 1982-ben ezer lakosra számolva Hajdú-Bihar megyében épült a legtöbb lakás; (megjegyezném viszont, hogy az ezer lakosra jutó személygépkocsik szerinti sorrendben az utolsók között vagyunk — a kettő ugyanis egyidejűleg nehezen teljesíthető családi program.) Jelentőségének megfelelő figyelemmel készítettük elő a lakbéremelés helyi intézkedéseit, amelyek Debrecenben minden harmadik családot érintenek. A fiatalok és nyugdíjasok házának megépítésével, valamint átmeneti megoldások alkalmazásával is igyekeztünk közös gondjainkon enyhíteni. Fontos feladatunknak tekintettük az általános iskolai tantermek számának növelését: az elmúlt két évben Debrecenben 98-cal gyarapodott az általános iskolai tantermek száma — ez megfelel az V. ötéves tervidőszak egésze alatt felépített tantermek számának. Mindezek az eredmények sok erőfeszítés árán születtek, és nem kevés gondunkkal együtt jellemzik szűkebb hazánk életét. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk álló időszakra rendelkezünk tervekkel, programokkal — országos és helyi adaptációban egyaránt. A tervek főbb célkitűzései széles körben ismertek, és támogatásban részesülnek, annak tudatában is, hogy megvalósításuk esetenként kényszerintézkedésekkel jár. Mindezekkel együtt a bizalom, a tenniakarás jellemzi az emberek nagy többségének megnyilatkozásait. Mind szélesebb körben válik nyilvánvalóvá, hogy a kormányzati munka cselekvési irányával, szándékaival összhangban újszerű, korszerűbb végrehajtásra, az előrehaladást jobban segítő gyakorlat kialakítására van szükség. Ezzel összefüggésben szeretném — két témakört érintve — néhány tapasztalatunkat és gondunkat szóvá tenni. A Központi Bizottság 1983. áprilisi határozata nagy hangsúllyal szól arról, hogy azok a vállalatok fejlődjenek dinamikusan, amelyek a külső és belső feltételekhez alkalmazkodva nyereségesen gazdálkodnak. A megye egyik ilyen, fejlődőképes ipari üzeme: a Biogal Gyógyszergyár. 1980 óta termelése 57 százalékkal, exportja 100 százalékkal nőtt — változatlan létszám mellett. A gyár kinőtte régi kereteit, így új üzemeihez új építési területre volna szükség. Az ezzel kapcsolatos vita négy év óta tart, és sajnos még ma sem fejeződött be. Eddig öt főhatóság részvételével négy nagyobb megbeszélésre, egyeztetésre kerül sor, amelyen összesen százan vettek részt — de végleges döntés nem született. Én itt és most nem elsősorban ilyen vagy olyan döntést szeretnék szorgalmazni, hanem az ügy érdemi lezárását. Ami a döntés érdemi részét illeti: mi úgy látjuk, hogy a Biogal Gyógyszergyárnak a jelenlegi helyén .való bővülése olyan gazdasági kényszerűség, amelyhez népgazdasági érdek fűződik. Ebből kiindulva szükséges érvényt szerezni a jogos környezeetvédelmi követelményeknek is. A gazdaság témakörén belül utalni szeretnék azokra a nagyfontosságú intézkedésekre, amelyek a magánlakás-építés ösztönzésére irányulnak. Már az országgyűlés plénumán sem első alkalommal kerül szóba a magánlakásépítést nehezítő építőanyaghiány. Ennek az építőanyagipar illetékesei szerint elsősorban a kereskedelem az okozója, a kereskedelem illetékesei szerint az építőanyagipar. A végeredmény viszont az, hogy egyre nagyobb problémát okoz a cserép, a falazóanyag, az ajtó, az ablak hiánya. Mielőbbi intézkedésekre volna itt szükség, hogy a fellendülőben levő magánlakás-építést az emelkedő anyagárakon túl az anyaghiány ne fékezze le. Ennek bekövetkezte ugyais egész lakásépítési programunkat veszélyezteti. Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogram a legfontosabb kötelességek között tartja számon a szocialista demokrácia még teljesebb érvényre jutásának elősegítését, a közügyek intézésének társadalmi ellenőrzését. Ennek szellemében mi is azon munkákodtunk, hogy növekedjen a helyi tanácsok hatásköre és felelőssége, váljon még nyíltabbá, nyitottabbá a várospolitika. Anélkül, hogy eddigi erőfeszítéseink eredményeit alábecsülnénk, úgy látjuk, hogy a szocialista demokrácia e fontos helyi érvényesülési területein jelentős tartalmi gazdagodásra van szükség és lehetőség is. Ladányi elvtárs fejtegetéséhez kapcsolódva, én a következőket szeretném hangsúlyozni. A települések fenntartására és fejlesztésére szolgáló anyagi eszközök elosztásának jelenlegi rendjében alacsony a tanácsi saját források részaránya. A helyi tanácsok gazdasági önállósága és a helyi döntési rendszer további szélesítésének igénye között ma még nincs kellő összhang. Célszerű volna annak vizsgálata, hogy a források más megosztásával miként lehetne tovább erősíteni a helyi tanácsokgazdálkodását, gazdasági érdekeltségét, az önkormányzat jobb anyagi megalapozását. Az alapközösségek saját anyagi erejének bővülése feltétele e demokratikus vonások gazdagodásának ; '— ez pedig elősegíti a marxi értelemben vett takarékosságot is a közösség anyagi erejével és az emberi munkával. Ide kívánkozik annak megállapítása is, hogy ma még nem kielégítő nálunk az észrevételek, javaslatok hasznosítása. Saját mulasztásaink mellett hozzájárul ehhez az is, hogy a különböző döntések, állásfoglalások előkészítésének menetrendje, mechanizmusa nem nyújt mindig megfelelő időt a lakossági vélemények alapos feldolgozására, következtetések levonására, így azok esetében nem épülnek be az előkészítés folyamatába, elmarad érdemi hasznosításuk. Szükség volna ezért alkalmanként ilyen szempontból is végig gondolni egy-egy tervező, előkészítő munka programozását, végrehajtását. Ez további ösztönzést adna a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló helyi szervek tevékenységének fejlesztéséhez. A Hajdú—Bihar megyei képviselőcsoport nevében biztosítani szeretném a kormányt: mindent megteszünk a programban foglaltak további, eredményes végrehajtásáért. Miniszterelnök elvtárs beszámolóját elfogadom. Köszönöm szíves figyelmüket. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.50—12.13)