Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-20

1275 Az Országgyűlés 20. ülése, 1 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés, folytatjuk tanácskozásunkat. Dr. Maróthy László képviselő társunkat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottságának első titkárát illeti a szó. DR. MARÓTHY LÁSZLÓ : Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Ülésszakunk napirendjének megfelelően Lázár György elvtárs átfogó jelentésben számolt be előttünk az 1980 őszén elfogadott kormányprogram eddigi megvalósításáról. Számot adott eredményeinkről, szólott gondjainkról, további tennivalóinkról, a Magyar Népköztársaság külpolitikájában, a gazdasági építőmunkában, a társadalmi ós az államélet fejlesztésében. Az összegzést, a XII. kongresszus óta eltelt időszak áttekintését, áprilisi ülésén elvégezte a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Elmondhatom itt a törvényhozók előtt, hogy a párt tagsága, de hozzáteszem, hogy a pártonkívüliek — munkások, parasztok és értelmiségiek milliói is azonosulnak a Központi Bizottság elemzésével és egyetértenek a határozatával. Az eltelt időszak tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy helyes volt a XII. kongresszus döntése, amikor megerősítette pártunk fő politikai irávonalát. Ez a politika szocialista egységbe kovácsolta a nemzetet, világosan kijelöli utunkat és céljainkat, megfelel társadalmunk minden osztálya, rétege, egész dolgozó népünk törekvéseinek. A jó politika, az arra épülő szocialista nemzeti egység, a közmegegyezés a forrása, hogy a társadalmi rendszerünk szilárd, belpolitikai helyzetünk is kiegyensúlyozott, hogy életünk meghatározója a rend, a kölcsönös bizalom, az alkotó munka, a létbiztonság. Tisztelt Országgyűlés! Nincs a világon olyan ország, amely függetleníteni tudná magát a nemzetközi környezettől, a világpolitikai és világgazdasági folyamatok hatásától. Különösen nyilvánvaló a külső feltételek alakulásának szerepe hazánk esetében, amely adottságai folytán nagymértékben ráutalt nemzetközi gazdasági munkamegosztásra, s Európa közepén a két világrendszer találkozásánál fekszik. Ezért feladataink meghatározásánál csakúgy, mint eredményeink kiértékelésénél mindenkor számolnunk kell a nemzetközi politikai és világgazdasági viszonyok fejlődésünket segítő, vagy éppen fékező hatásával. Mint ismeretes, az elmúlt három évben feszültebbé vált a nemzetközi helyzet. Az imperialista körök katonai fölényszerzési törekvései és konfrontációs magatartása következtében tovább fokozódott a fegyverkezési verseny, újabb veszélyes helyi konfliktusok keletkeztek, feszültebbé vált a szocialista és tőkés országok viszonya, szűkültek a kapcsolatok. Ez a helyzet veszélyezteti valamennyi nép biztonságát és növekvő terheket ró minden ország gazdaságára. Ebben a nehéz világpolitikai helyzetben is nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a világháború elkerülhető. Meggyőződésünket a szocialista közösség hatalmas politikai, gazdasági és védelmi ereje mellett arra alapozzuk, hogy az utóbbi esztendőkben szerte a világon erősödött a néptömegek tettekben is kifejeződő békeakarata. Ezt fejezi ki az a béke-világtalálkozó is, amelyik most folyik Prágában és amelyet e helyről is üdvözlünk. Számolunk azzal is, hogy a tőkés országok politikai, gazdasági éle'3. június 23-án, csütörtökön 1276 tében számottevőek azok az erők, amelyek felelősen gondolkodnak, józanul mérlegelik a világ realitásait, a hidegháborús feszültség szinte beláthatatlan veszélyeit és érdekeltek a kölcsönösen előnyös kapcsolatok megőrzésében és fejlesztésében. Országunk nem tartozik a nagyhatalmak sorába, de szavának súlya van a világon, kiegyensúlyozottak belső viszonyaink, és elveinkhez szövetségi rendszerünkhöz szilárdan ragaszkodunk, ugyanakkor a vitás kérdések tárgyalásos rendezésére tisztességes, kölcsönösen előnyös megállapodásra mindig kész külpolitikánk komoly nemzetközi tekintélyt biztosít számunkra. Az elmúlt három esztendő során a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége teljességgel megfelelt az MSZMP XII. kongresszusán megjelölt fő irányoknak. A nehezedő világhelyzetben is jól szolgálta nemzeti érdekeinket és a szocialista külpolitika közös céljait. Hozzájárultunk a szocialista országoknak a béke megőrzését, a fegyverkezési verseny megfékezését szolgáló közös kezdeményezéseinek kialakításához és érvényre juttatásához. Központi Bizottság áprilisi ülésének határozata megerősítette külpolitikánk fő irányvonalát. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben még nagyobb súlyt kap az az alapvető törekvésünk, hogy gondoskodjunk népünk biztonságáról, hozzájáruljunk a szocialista építés kedvező nemzetközi feltételeinek megteremtéséhez. Feladataink megoldásához a legfontosabb külső támasz a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a KGSTtagállamaival folytatott együttműködés jelenti. Azon kell dolgoznunk, hogy egységünk még szilárdabb legyen, kapcsolataink tovább erősödjenek, s együttműködésünk megfeleljen az új követelményeknek. A közös érdekek és a kölcsönös előnyök alapján szélesíteni kívánjuk kapcsolatainkat a fejlődő országokkal, hozzájárulva ezzel függetlenségük erősödéséhez, társadalmi, gazdasági felemelkedésükhöz. A tőkés országokkal folytatott kétoldalú kapcsolatainkban és a nemzetközi fórumokon — így a madridi találkozón is — arra törekszünk, hogy előmozdítsuk a helsinki folyamat továbbvitelét, a politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális együttműködés bővítését. Nemzetközi törekvéseink eredményessége kedvezően befolyásolhatja társadalomépítő céljaink megvalósítását. De most is hangsúlyozzuk, a világpolitika fórumain a jövőben is csak akkor lehet komoly szavunk, ha itthon sikeresen oldjuk meg feladatainkat. Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogram végrehajtásáról szóló beszámoló világosan mutatja, hogy a Minisztertanács következetesen dolgozik a XII. kongressszus határozatainak végrehajtásán, alkotmányos funkcióit eredményesen látja el. Erősödött gazdaságszervező, irányító tevékenysége, határozott volt, amikor rendkívül nehéz körülmények között kellett gyors és felelős döntéseket hozni. Miközben egyes területeken az operatív irányítás szerepének növelésére kényszerült, nem adta fel az állami irányítási rendszer fejlesztésére vonatkozó céljait. Több intézkedést tett az államigazgatás korszerűsítésére, az irányítási eszközök és módszerek összehangolt, együttes fejlesztésére. Az állami irányításban végrehajtott átszervezések elősegítették, hogy a központi irányító szervek az átfogó, hosszabb távú, a társadalompolitika