Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-20

1259 Az Országgyűlés 20. ülése, 1983. június 23-án, csütörtökön j£| 1260 a felkészülés és a munka szervezetten indult. Külön említést érdemel, hogy a nehéz külpiaci viszonyok ellenére a dollárelszámolású forgalomban kiviteli többletet értünk el. Kedvezőtlen, hogy az ipari termelés az első öt hónapban a tervezettnél, néhány termékből a keresletnél is, alacsonyabb volt, az exportárak tovább csökkentek és hogy a számítottnál nagyobb a belföldi, különösen a beruházási kereslet. A jól szervezett és lelkiismeretes őszi és tavaszi munkával megalapozott, sokat ígérő kezdet után sajnos a mezőgazdaságban is vannak kedvezőtlen jelek. Az időjárás, mint eddig sok alkalommal, az idén sem pártolt mellénk. Számos gazdaságnak komoly gondot okoz, de a korábban oly biztató országos terméskilátásokat is csökkenti az elmúlt hetek június közepéig tartó aszályos időjárás. Ismerve a szocialista nagyüzemekben rejlő erőt, a termelőszövetkezeti tagság, a háztáji gazdálkodást folytatók hozzáértését és szorgalmát, bízhatunk benne, hogy a mezőgazdaságban dolgozók mindent megtesznek a tervben kitűzött célok eléréséért. Az összes többi területen is úgy kell dolgoznunk, hogy kivédjük az egyensúlyi követelmények betartását veszélyeztető hatásokat. Arra kell törekednünk, hogy a termelésnek a szükségletekkel összhangban lévő növelésével, a ráfordítások csökkentésével elérjük a tervezett nemzeti jövedelmet, és a felhasználásban se lépjük túl az előirányzott kereteket. Ez utóbbi érdekében már több intézkedést tettünk, köztük olyanokat, amelyek mérséklik a terven felüli beruházási vásárlóerőt. Szigorúan ragaszkodnunk kell ahhoz is, hogy a bérek és a jövedelmek arányban legyenek a tényleges teljesítményekkel — és a fogyasztói árakat az elhatározott mértékben növeljük. A külkereskedelemben folytatni szükséges a piacfeltáró munkát és minden előnyösnek mutatkozó lehetőséget ki kell használni az export fokozására. Az idei gazdasági teljesítményeknek nemcsak az 1983. évi egyensúlyi követelmények miatt, hanem, amint azt a tervezőmunka és az előrebecslések jelzik, a semmivel sem könnyebbnek ígérkező 1984—85. évi feladatokra való felkészülés szempontjából is nagy fontosságuk van. Ennek tudatában kell folytatni munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! A kormány munkaprogramjában életszínvonalpolitikánk eredményeinek megőrzését és megszilárdítását, az életkörülmények szerény mértékű javítását vállaltuk. Most arról adhatok számot, hogy ezt a kötelezettségünket eddig teljesítettük. Megőriztük oly fontos vívmányainkat, mint a létbiztonságot szavatoló teljes foglalkoztatottság, vagy mint az egész lakosságra kiterjedő szociális gondoskodás. Ha szerény mértékben is, javultak az élet- és munkakörülmények. Általánossá tettük az Ötnapos munkahetet és növeltük az alapszabadságot. 1982-ben a lakosság fogyasztása 4 százalékkal, reáljövedelme mintegy 3 százalékkal volt magasabb az 1980 évinél. Tudjuk is ismerjük, hogy az átlagok elfedik azokat a különbségeket, amelyek az egyes családok helyzetét jellemzik, s hogy nem kevesen vannak, akiknek jobban be kell osztaniok jövedelmüket, akiknek kevesebbre futja, és akik nehezebben élnek, mint korábban. Ezeket a tényeket számon tartjuk és a lehetőségek határai között figyelembe vesszük. Az átlagkeresetek és a fogyasztói árak két óv alatt egyaránt 12 százalékkal emelkedtek. Amint arra már korábban utaltam, a nehezebb gazdasági körülmények között is arra törekedtünk, hogy fenntartsuk a lakossági vásárlóerő és az árualapok egyensúlyát. Igaz, előfordul, hogy egyes cikkekből a kínálat több-kevesebb ideig elmarad a kereslettől — mégis úgy gondolom, egyetértenek vele, a fogyasztói piac összességében, az alapvető termékekből pedig választék szerint is kiegyensúlyozott. Előreléptünk a szolgáltató hálózat bővítésében, egyes területeken a mennyiség és a minőség azonban még gyakran kifogásolható és hosszú a várakozási idő is. Ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell. A társadalmi juttatások reálértéke az utóbbi két évben is a nemzeti jövedelemnél nagyobb mértékben, összesen hat százalékkal emelkedett, azonban így is csak szerény előrelépésre volt mód. A lehetséges intézkedések keretében sor került az 1971. január 1. előtt megállapított nyugdíjak és a rendszeres — az évenkénti — kiegészítés alsó határának emelésére. Már határozatunk van rá, hogy amint azt a népgazdasági terv tartalmazza, július 1-i hatállyal 490 forintról 600 forintra növeljük a kétgyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát. Az egy gyermekes családok a jelenlegi 130 forintos jövedelemkiegészítés helyett pedig havi háromszáz forintos családi pótlékot kapnak a gyermekek hat éves koráig. Terveink szerint ez év szeptemberétől a régebben megállapított, legalacsonyabb nyugdíjakat is felemeljük. Az említett intézkedéseken túl fokozott figyelmet fordítunk a családgondozó tevékenység bővítésére, a legrosszabb helyzetben' levő családok szociális körülményeit jobban mérlegelő segélyezésre. A lakásépítés eddig az előirányzottnak megfelelően alakult. Két év alatt.— nagyobbrészt kedvezményes, hosszúlejáratú kölcsönből — több mint 150 ezer otthon épült fel. Rendben halad a lakáselosztás és a lakásgazdálkodás továbbfejlesztése. A tanácsok körültekintően és szervezetten készítették elő az idén júliusban életbe lépő lakbéremelést : intézkedtek, hogy az arra jogosultak lakbérterheit mérséklő szociális támogatások folyósítása rendben megtörténjen. Megkezdődött annak a határozatnak a végrehajtása, amely előírja a lakáskarbantartás és felújítás anyagi és szervezeti feltételeinek javítását. A kormány utasítása nyomán az illetékesek intézkedtek a lakosság építőanyag-ellátásának javítására, a családiház építőknek nyújtott szolgáltatások —, köztük a szakmai tanácsadás, gépkölcsönzés — bővítésére. A településhálózat fejlesztésén belül Budapest és a városok mellett a korábbinál nagyobb gondot fordítottunk a kistelepüléseken lakók életkörülményeinek javítására, a falvak népességmegtartó képességének növelésére. A helyzet javításában, az alapellátás biztosításának megszervezésében fontos szerepet tölt be a lakosság öntevékenysége, önzetlen társadalmi munkája. Az utóbbi esztendőkben a kormány és a társadalom részéről is nagyobb figyelemben részesül a környezet- és természetvédelem. Külön határozatban intézkedtünk, pótlólagos forrásokat juttattunk nemzeti kincsünk, a Balaton megóvására. Mindez azonban csak akkor lesz igazán eredményes, ha a környezet- és természetvé-