Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-20

1253 Az Országgyűlés 20. ülése, 1983. június 23-án, csütörtökön 1254 dása, tapasztalata a társadalom javait gyarapító önkéntes munkamozgalmat testesítenek meg. Jó érzéssel mondhatom, hogy az elmúlt években to­vább növekedett azok száma, akik mindenkor ké­szek önzetlen munkával hozzájárulni a kisebb-na­gyobb közösségi gondok megoldásához. A példamutatásban a szocialista brigádok jár­nak az élen, és ezzel méltán vívtak ki tisztele­tet és megbecsülést. A kormány nevében ez alka­lommal is baráti érzésekkel köszöntöm a 25 éves szocialista brigádmozgalom veteránjait, és a fiata­labb nemzedékhez tartozó tagjait. Tisztelt Országgyűlés! Amint azt programunk­ban terveztük, folytattuk az állami irányítás munkamódszereinek korszerűsítését, a minisztériu­mok és az intézmények szervezeti megújítását, csökkentettük a létszámot, mérsékeltük az igazga­tási kiadásokat. Intézkedtünk a hatáskörök és a döntésekért viselt felelősség pontosabb meghatáro­záráról. Az elmúlt években mintegy félszáz ügy­körrel tovább növeltük a tanácsok hatáskörét. A ta­pasztalatok e téren igen pozitívak. Bebizonyoso­dott, hogy a nagyobb önállóság megnöveli a taná­csok felelősségérzetét, erősíti cselekvési készségüket és jobb feltételeket teremt az állampolgárok meg­nyeréséhez, a demokratikus munkastílus meghono­sításához. A kormány ezért törekszik arra, hogy e folyamatot támogatva nagyobb lehetőségeket adjon a helyi önálló döntésekre. Szándékainkkal egyezően , növeltük a törvények és a fontosabb jogszabályok előkészítésének demokratizmusát, amelynek je­gyében tíznél több esetben kezdeményeztünk tár­sadalmi és szakmai vitát. Teljesítettük a jogalkotás időarányos felada­tait. Sor került az államigazgatási eljárás új tör­vényi szabályozására, meggyorsítottuk az igazgatási munka számítástechnikára alapozott tárgyi felté­teleinek kiépítését. Folytattuk az ügymenet egy­szerűsítését. Az előrelépés mérhető, de nem elég­séges. Még vannak megszüntethető szervezeti pár­huzamosságok. A közszolgálatban dolgozók többsé­ge lépést tart, a növekvő igényekkel, és magas színvonalon látja el feladatát, de még sok helyen tovább él és hat a régről beidegződött gyakorlat, a munka stílusa és tartalma nem mindenütt igazo­dik életünk mai igényeihez. A kelleténél kevesebb figyelmet fordítunk döntéseink időtálló megalapo­zására, intézkedéseink várható következményeinek felmérésére. A kormány nem tartja kielégítőnek azokat az intézkedéseket, amelyek a túlszabályo­zás felszámolására, a bürokratikus ügyintézés meg­szüntetésére születtek. Sok javítani való van a kü­lönböző szervek ellenőrzéseinek, összehangolásában. Keveset léptünk előre az állami személyzeti mun­kában. Az állami irányítás tartalmi és módszerbeli fej­lesztését nem tekintjük, nem is tekinthetjük be­fejezettnek. Szándékaink valóra váltásában segít­séget jelent, hogy megélénkült a szocialista állam szerepéről folytatott vita. Már eddig is sok, az igazgatási módszerek javítását célzó értékes elgon­dolás, javaslat látott napvilágot. Vannak azonban szélsőséges vélemények is, amelyeket nem tudunk magunkévá tenni. Ezek közé tartoznak azok, ame­lyek minden fontos ügyet központi döntéssel, ha­tósági előírással vagy jogszabályi úton kívánnak megoldani, valamint az is, amely szerint az állam­nak — úgymond — ki kell vonulnia a társadalmi élet olyan szféráiból, mint a gazdaság vagy a kul­túra. A szocialista állam funkciói, s főleg e funk­ció gyakorlásának módszerei természetesen nem egyszerű, s mindenkorra adottak. Ezért újra és újra visszatérő feladat, hogy az irányítás módszereit és intézményrendszerét időről időre hozzáigazítsuk a társadalmi, gazdasági fejlődés történelmileg meg­határozott, szükségleteihez. Munkaprogramunkban szerepel, hogy az állam -élet és a gazdaságirányí­tás rendszerének továbbfejlesztésével összehangol­tan a kutatási eredményeket és az utóbbi évek gyakorlati lépéseinek tapasztalatait hasznosítva, a jövő évben tervet dolgozunk ki a központi és a helyi igazgatás hatásfokának egyidejű javítására, a hatáskörök pontosabb elhatárolására, a felelősség jobb érvényesítésére, az ügyintézés további egy­szerűsítésére. A személyi feltételek, az irányítási módszerek javítása és az intézményi rendszer korszerűsítése mellett az állami funkciók jobb ellátásának a szo­cialista demokrácia fejlesztése is nélkülözhetetlen eleme. E téren is van előrehaladás. Most azonban, amikor különösen nehéz körülmények között dolgo­zunk, a korábbinál is nagyobb szükség van a de­mokratikus fórumok tartalmas működésére, a taná­csi önkormányzat erősítésére, a cselekvő közéleti­ség teljesebb kibontakoztatására. A kormány fon­tos és folyamatos feladatának tartja, hogy ehhez a maga eszközeivel is hozzájáruljon. Többek között ezt célozza az a legutóbbi határozatunk is, amely a döntések előkészítésének szakaszában növelni kívánja a társadalmi viták szerepét. A beleszólási jognak természetesen együtt kell járnia a közösen meghozott döntések végrehajtásáért viselt felelős­séggel. Úgy gondolom, az is helyén való, ha ma­gunkkal és másokkal szemben az eddiginél maga­sabb erkölcsi és szakmai -követelményt támasz­tunk, elsősorban a tisztségviselőktől, de az állam­polgároktól is fegyelmezettebb magatartást kérünk a munkában és a mindennapi életben. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években is a népgazdaság irányítása adta a kormány számára a legtöbb, és egyúttal a legnehezebb feladatokat. A gazdasági munka alapja, a VI. ötéves terv min­den korábbinál nagyobb hangsúllyal állítja előtér­be a hatékonyság növelését, a -módosult világgaz­dasági helyzethez való jobb igazodást, az egyen­súly javítását. Ebből kiindulva határoztuk meg a konkrét tennivalókat. 1980 óta, mint arra már utaltam, tervünk végrehajtásának feltételei nehezebbek lettek. Ennek legfőbb oka a külgazdasági viszonyok további rom­lása. A tőkés országok gazdaságának pangása, a rekordméretű munkanélküliség, a példátlanul magas kamatlábak velejárójaként a világpiacon a ke­reslet, a beruházási javak és a fogyasztási cikkek iránt egyaránt csökkent. Rendkívül kiéleződött az eladók versenye. Helyzetünket esetenként tovább nehezítik a szocialista országokkal szemben alkal­mazott, főleg az Egyesült Államok részéről eről­tetett, politikai megfontolásokból fakadó kereske­delmi, és pénzügyi korlátozások. A világgazdasági válság hátrányos következményei mellett saját munkánk fogyatékosságai is hozzájárultak gond­jaink növekedéséhez. A körülményeket figyelembe véve mindemel­lett megbecsülést érdemlő eredmény, hogy nemzeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom