Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-29

1955 Az Országgyűlés 29. ülése, 1984. október 18-án, csütörtökön 1956 vételek ezekben a kisközségekben csak nagyon szerény mértékben fokozhatok, pedig az emberek itt is szeretnének jobb körülmények között élni, és ha van is elvándorlás nálunk, a többség, a lakosság többsége szereti szülőföldjét, és itt akar élni és boldogulni. Szeretném elmondani, bár nem a tanácsi munkához tartozik szorosan, de szót érdemel, hogy megyénkben a tanácsi hálózat korszerűsítésével két járásbíróságot is megszüntettek. Úgy ítéljük meg, ez nem volt eléggé átgondolt. Ellenérzéseket vált ki az emberekből, hiszen 30—40 kilométert kell utazni, többszöri átszállással, ha valakinek ügyesbajos dolga van a bíróságon. Kérem, szíveskedjenek megvizsgálni ezt a bejelentésem. Tisztelt képviselőtársak! A Tanácsi Hivatal elnökének beszámolóját ezekkel a megjegyzése kkel elfogadom, mert igaz tény, hogy a tanácsi testületek, a vezetők, a szakigazgatási dolgozók többségében a nép érdekében dolgoznak, és feltétlen bizalmat érdemelnek. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Bíró József képviselőtársunk. DR. BÍRÓ JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A Győr-Sopron megyei 6-os számú országgyűlési választókerületnek, mely Győr város környékén terül el, 17 községből áll és több mint 30 ezer lakosa van, vagyok az országgyűlési képviselője és jól érzem magamat köztük. Felszólalásomban nem a megye, hanem a választókerület jelenlegi helyzetéről kívánok szólni. A járások megszüntetésével a lakosság ügyeinek intézésében fennakadás nem volt tapasztalható, tanácsok megfelelő rendben folytatják, folytatták munkájukat. Az önálló tevékenységre való átállás gyors végrehajtása és a jövőbe néző, előrelátó gondolkodás is bizonyítéka az új tanácstörvény helyességének, a községi tanácsok érettségének, nagyobb követelményeket kielégítő munkalehetőségének. A községekben bizakodás és lelkesedés tapasztalható a tanácsi vezetés és a munkamódszer demokratikus kialakítása tekintetében, a nagyobb önállóság, a pénzeszközökkel való viszonylag szabadabb gazdálkodás és a fejlődés nagyobb lehetősége érdekében. A tanácsok modellszámításokat végezve terveznek és készülnek arra, hogy a községek arculatát olyanná alakítsák, amely összhangban van családi házaik jó tervezettségével, szépségével. Tervezik, hogy legyen víz, út, iskola, még több lakás, jó és folyamatos ellátás stb. A lakosság maga és a tanácsok eddig már sokat tettek a területeik fejlődéséért. Jól szemlélteti ezt, hogy 1980 és 1983 között 110 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a mintegy 30 ezer főt számláló választókerület. A bizakodó hangulat annak is a biztosítéka, hogy a lakosság hajlandó még több társadalmi munkát végezni községe és élete fejlődése érdekében. A községek lakossága ismeri a nemzetközi feszültségeket és az ország gazdasági helyzetét. Ezért még ma is azt mondják, hogy csak rosszabb ne legyen. Ennek érdekében tesznek, és hajlandók még többet tenni. Természetesen a tervezgetések és elképzelések megvalósíthatóságának vannak és lesznek még nehéz oldalai. Ezek feloldása érdekében az irányítószerveknek, a megyei tanácsoknak még sok segítséget kell nyújtaniuk a községek számára. A teljesség igénye nélkül kiragadnék két példát, ami egyben javaslatom is lenne. Sorrendben a legsürgősebb az, hogy a községek még ebben az évben megkapják a területfejlesztésükhöz saját bevételükön kívül, felülről rendelkezésükre bocsátandó pénzügyi források konkrét nagyságrendjét. -Jelenleg a modell-számításhoz kapott nagyságrenddel számolnak, és ők azt hiszik, hogy ennyi, és ennyit is várnak. De ez még csak számítás, és nem pénzügyi forrás. A második kérdés. Szükséges az is, hogy a lakosság területfejlesztési hozzájárulására vonatkozó rendelkezések eddig ismert ellentmondásai feloldást nyerjenek. A hozzájárulás lehetséges összegét elvileg biztosító kategóriák ugyanis több bevételt ígérnek mint a reális lehetőség, mivel a rendelkezés kizáró része kimondja, hogy a hozzájárulás összegét a falugyűlés fogadja el, továbbá, ha az adózók jövedelmén területfejlesztési teher már van, nem kötelezhetők több vállalásra. Ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a havi 2500 forintot, akkor sem lehet területfejlesztési hozzájárulást kivetni. Ezeken felül figyelembe kell venni az adózónak a szociális helyzetét. Ezek az elvek egyébként helyesek. így azonban nemigen lehet azzal számolni, hogy a községi tanácsok fejlesztési alapjára az eddigieknél több pénz fog befolyni. Az elmondottak talán korai felvetésnek tűnnek, hiszen a rendelkezések lényegében 1986-tól lépnek érvénybe. Ahhoz azonban, hogy a tanácsok a választásokhoz, illetve a jelölőgyűléseken a lakosságnak programot tudjanak adni, és azok 1986-ig még kidolgozhatók legyenek, az idő máris kevés. Azontúl az újonnan választott tanácsoknak meg kell birkózniuk továbbá a következő feladatokkal. Elsősorban az igazgatási hagyományokkal rendelkező községekben ki kell alakítani az érzelmi, emberi kapcsolatokat, amelyeknek idővel szintén hagyománnyá kell válniuk. Ez nem jelenti azt, hogy eddig nem volt emberi érzelmi kapcsolat. Erre már az imént mondtam példákat, de most több kell: fegyelem, nagyobb felelősségérzet e községekben. Az igazgatási kapcsolaton túl nagy súlyt kell helyezni a gazdasági kapcsolatokra, amely a községek ez irányú tevékenységét befolyásolja, és ennek területén ki kell terjedjen az adott község határain túl is. Továbbá a demokrácia és annak módszerei feltételezik az irányítás és a végrehajtás tevékenységének a kölcsönhatását. Csak az ilyen szemlélet viheti előre a fejlődós újabb szakaszának eredményeit. Természetesen vannak még további tisztázásra, illetve megoldásra váró feladatok, ezeket azonban most nem vetném fel konkrétan, mivel ezeket a képviselőcsoport ülésén, az illetékesek füle hallatára elmondtam. Azt azonban felvetném, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket a közeljövőben meg kell oldani és ennek érdekében jogszabályokban, rendelkezésekben és utasításokban elvi meghatározásokat kell kidolgozni a számukra. Egy példát mondok. A községekben a lakásépítési program keretében folyik