Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-29

1955 Az Országgyűlés 29. ülése, 1984. október 18-án, csütörtökön 1956 vételek ezekben a kisközségekben csak nagyon sze­rény mértékben fokozhatok, pedig az emberek itt is szeretnének jobb körülmények között élni, és ha van is elvándorlás nálunk, a többség, a lakosság többsége szereti szülőföldjét, és itt akar élni és boldogulni. Szeretném elmondani, bár nem a tanácsi mun­kához tartozik szorosan, de szót érdemel, hogy me­gyénkben a tanácsi hálózat korszerűsítésével két járásbíróságot is megszüntettek. Úgy ítéljük meg, ez nem volt eléggé átgondolt. Ellenérzéseket vált ki az emberekből, hiszen 30—40 kilométert kell utazni, többszöri átszállással, ha valakinek ügyes­bajos dolga van a bíróságon. Kérem, szíveskedje­nek megvizsgálni ezt a bejelentésem. Tisztelt képviselőtársak! A Tanácsi Hivatal elnökének beszámolóját ezekkel a megjegyzése kkel elfogadom, mert igaz tény, hogy a tanácsi testüle­tek, a vezetők, a szakigazgatási dolgozók többségé­ben a nép érdekében dolgoznak, és feltétlen bizal­mat érdemelnek. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Bíró József képviselőtársunk. DR. BÍRÓ JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A Győr-Sopron megyei 6-os számú országgyűlési választókerületnek, mely Győr város környékén terül el, 17 községből áll és több mint 30 ezer lakosa van, vagyok az országgyűlési képviselője és jól ér­zem magamat köztük. Felszólalásomban nem a me­gye, hanem a választókerület jelenlegi helyzetéről kívánok szólni. A járások megszüntetésével a lakosság ügyei­nek intézésében fennakadás nem volt tapasztalha­tó, tanácsok megfelelő rendben folytatják, folytat­ták munkájukat. Az önálló tevékenységre való átállás gyors végrehajtása és a jövőbe néző, előre­látó gondolkodás is bizonyítéka az új tanácstörvény helyességének, a községi tanácsok érettségének, na­gyobb követelményeket kielégítő munkalehetősé­gének. A községekben bizakodás és lelkesedés tapasz­talható a tanácsi vezetés és a munkamódszer de­mokratikus kialakítása tekintetében, a nagyobb önállóság, a pénzeszközökkel való viszonylag sza­badabb gazdálkodás és a fejlődés nagyobb lehető­sége érdekében. A tanácsok modellszámításokat végezve terveznek és készülnek arra, hogy a közsé­gek arculatát olyanná alakítsák, amely összhang­ban van családi házaik jó tervezettségével, szépsé­gével. Tervezik, hogy legyen víz, út, iskola, még több lakás, jó és folyamatos ellátás stb. A lakosság maga és a tanácsok eddig már so­kat tettek a területeik fejlődéséért. Jól szemlélteti ezt, hogy 1980 és 1983 között 110 millió forint ér­tékű társadalmi munkát végzett a mintegy 30 ezer főt számláló választókerület. A bizakodó hangulat annak is a biztosítéka, hogy a lakosság hajlandó még több társadalmi munkát végezni községe és élete fejlődése érdeké­ben. A községek lakossága ismeri a nemzetközi feszültségeket és az ország gazdasági helyzetét. Ezért még ma is azt mondják, hogy csak rosszabb ne legyen. Ennek érdekében tesznek, és hajlandók még többet tenni. Természetesen a tervezgetések és elképzelések megvalósíthatóságának vannak és lesznek még ne­héz oldalai. Ezek feloldása érdekében az irányító­szerveknek, a megyei tanácsoknak még sok segít­séget kell nyújtaniuk a községek számára. A tel­jesség igénye nélkül kiragadnék két példát, ami egyben javaslatom is lenne. Sorrendben a legsürgősebb az, hogy a közsé­gek még ebben az évben megkapják a területfej­lesztésükhöz saját bevételükön kívül, felülről ren­delkezésükre bocsátandó pénzügyi források konk­rét nagyságrendjét. -Jelenleg a modell-számításhoz kapott nagyságrenddel számolnak, és ők azt hi­szik, hogy ennyi, és ennyit is várnak. De ez még csak számítás, és nem pénzügyi forrás. A második kérdés. Szükséges az is, hogy a lakosság területfejlesztési hozzájárulására vonatko­zó rendelkezések eddig ismert ellentmondásai fel­oldást nyerjenek. A hozzájárulás lehetséges össze­gét elvileg biztosító kategóriák ugyanis több bevé­telt ígérnek mint a reális lehetőség, mivel a rendel­kezés kizáró része kimondja, hogy a hozzájárulás összegét a falugyűlés fogadja el, továbbá, ha az adózók jövedelmén területfejlesztési teher már van, nem kötelezhetők több vállalásra. Ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a havi 2500 forin­tot, akkor sem lehet területfejlesztési hozzájárulást kivetni. Ezeken felül figyelembe kell venni az adó­zónak a szociális helyzetét. Ezek az elvek egyébként helyesek. így azon­ban nemigen lehet azzal számolni, hogy a községi tanácsok fejlesztési alapjára az eddigieknél több pénz fog befolyni. Az elmondottak talán korai felvetésnek tűn­nek, hiszen a rendelkezések lényegében 1986-tól lépnek érvénybe. Ahhoz azonban, hogy a tanácsok a választásokhoz, illetve a jelölőgyűléseken a lakos­ságnak programot tudjanak adni, és azok 1986-ig még kidolgozhatók legyenek, az idő máris kevés. Azontúl az újonnan választott tanácsoknak meg kell birkózniuk továbbá a következő feladatokkal. Elsősorban az igazgatási hagyományokkal ren­delkező községekben ki kell alakítani az érzelmi, emberi kapcsolatokat, amelyeknek idővel szintén hagyománnyá kell válniuk. Ez nem jelenti azt, hogy eddig nem volt emberi érzelmi kapcsolat. Erre már az imént mondtam példákat, de most több kell: fegyelem, nagyobb felelősségérzet e köz­ségekben. Az igazgatási kapcsolaton túl nagy súlyt kell helyezni a gazdasági kapcsolatokra, amely a községek ez irányú tevékenységét befolyásolja, és ennek területén ki kell terjedjen az adott község határain túl is. Továbbá a demokrácia és annak módszerei feltételezik az irányítás és a végrehajtás tevékeny­ségének a kölcsönhatását. Csak az ilyen szemlélet viheti előre a fejlődós újabb szakaszának eredmé­nyeit. Természetesen vannak még további tisztá­zásra, illetve megoldásra váró feladatok, ezeket azonban most nem vetném fel konkrétan, mivel ezeket a képviselőcsoport ülésén, az illetékesek füle hallatára elmondtam. Azt azonban felvetném, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket a közeljövőben meg kell oldani és ennek érdekében jogszabályokban, rendelkezé­sekben és utasításokban elvi meghatározásokat kell kidolgozni a számukra. Egy példát mondok. A köz­ségekben a lakásépítési program keretében folyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom