Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-29

1957 Az Országgyűlés 29. ülése, 1984. október 18-án, csütörtökön 1958 a telkek felmérése és kialakítása. Ez hasznos, hiszen a város vonzáskörzetében, így a községekben is hozzájárul a fejlődéshez, olcsóbbá téve az építkezéseket. Ez jó a városnak és a lakosságnak egyaránt. De ha fölépülnek a házak, beköltöznek a lakók, jelentkeznek a további igények. Űt kell, óvovoda, iskola, orvos, kulturális építmény, stb. Ezekhez most sehol nincs megjelölve a szükséges pénzügyi forrás. Saját bevételekből történik ennek a potenciális feladatnak a végrehajtása, vagy kapnak központi keretet. Ez azonban nagy mértékben fékezheti a már elindult munkát, az egyébként helyes célok végrehajtását. Javaslom ennek a kérdésnek is megvizsgálását. A harmadik felvetésem a községek bevételeire vonatkozik. A hetedik ötéves terv elképzeléseit bővíteni lehetne olyan forrásokkal, amelyek növelnék egyben az intézkedések nevelőhatását, a fegyelmet, továbbá erősítenék az érzelmi kapcsolatokat a községekben. Egy egyszerű kis példát mondok, melynek összegszerűsége nem nagy, de az emberek nevelése, az érzelmi kapcsolatok szempontjából többet jelent, mint a befolyt összeg. Jelenleg a bírságokat a tanácsok vetik ki, a községi tanácsok, de a pénz máshová folyik be. Jó lenne, ha a bevétel a község kasszájába kerülne és a községen belüli kapcsolatot ezen keresztül is lehetne javítani ; nagyobb fegyelemre szoktathatnánk az embereket. A községi tanácsoknak teljesíteni kellene azt a jogos igényét, hogy a területeiken levő, jelenleg holt nemzeti jövedelmeket feltárják, azokat mozgásba hozzák és ezért részben, vagy időleges egészben, de esetenként véglegesen is maguk élvezhessék az eredményeket. Ezt szintén javaslom, hogy vizsgálják meg az illetékes elvtársak. Befejezésül: az írásos és a szóbeli beszámoló tartalmával egyetértek. Űjból kérem javaslataimat megvizsgálni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Csapó Jánösné képviselőtársunk felszólalása következik. CSAPÓ JÁNOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke által kiküldött írásos anyagot áttanulmányozva egy jó sor gondolat fél vetődött bennem, elsősorban mint Tolna megyei, ezen belül is a 7-es számú választókörzet képviselőjében, és már szeretném is mondani, mint községeket képviselő személyében. Tekintettel arra, hogy az írásos anyag által felvetett gondolataim jelentős részét elmondta Papp elvtárs szóbeli előadásában, illetve Gajdócsi elvtárs, a bizottság elnöke a tervezett beszédemtől elállnék. Azonban szeretnék egy-két dolgot kiemelni, és felhasználom ezt az alkalmat arra, hogy — megerősítve előttem felszólalt, ugyancsak sok községet képviselt társamat —, felhívjam a tisztelt kormány figyelmét arra, hogy a községek fejlődése, a községek fejlesztése a tanács fejlesztési alapok jelenlegi arányának felosztásában nem fog tudni megvalósulni. Örömmel olvastam az írásos anyagban azt, hogy az arány 10 százalékról 20 százalékra, 21 százalékra növekedett a tanácsoknál a községek javára és úgy gondoltam magamban, hogy ha öt év alatt duplájára emelkedhetett, akkor a következő ötéves tervben szintén megduplázódhatik és akkor ez már 40 százalék lehetne 20 százalék helyett. Megmondom őszintén, ezt álmodni sem merem, de meggyőződésem, hogy az arányszámon változtatni kell, mert a településfejlesztési politikánkat nem fogjuk tudni távlatosan sem végrehajtani, és itt szeretném felhívni a figyelmet megint mint tapasztalatra, hogy a kisközségekben, a társközségekben most van egy nagy várakozás az elöljáróságokat illetően. Az elöljáróságok is csak akkor fognak tudni hatékonyan dolgozni, ha valamiféle anyagi eszközük lesz. Most sem szorítja vissza az anyaközség, hogy ezt a szót használjam, a társközségeket és itt ne feledkezzünk el arról, hogy a tanácselnöknek a falugyűléseken évente számot kell adnia a társközségekben is, és ott nem a tanácsi testületnek és az apparátusnak ad számot, hanem a község lakosságának és ott nem lehet indokolatlanul kitérni olyan lehetőségek elől, amelyeket közös összefogással meg lehetett volna valósítani. Ne legyenek tehát túlzott nagy várakozások az elöljáróságokkal szemben, de mindenképpen fontos, hogy az az önkormányzat helyesen és jól tudja ellátni a feladatát, valami anyagi eszközt kell neki nyújtani. Bíró József képviselőtársam a községek anyagi fejlesztési igényeiről már részletesen szólott előttem. Végezetül, igaz az, hogy a lakosság jelentős része öntevékeny és aktív. De azt is el kell mondani, hogy bizony vannak, akik nem ilyen aktívak — én azt hiszem, erről helytelen nem beszélni. Van, amikor egy lapát kellene, meg egy lapátnyi homok, vagy kellene egy kalapács és két szeg, de nem nyúlunk érte, mert azért van a tanács, hogy csinálja meg ezeket a munkákat, és ez a helytelen szemlélet kezd elterjedni. Nagyon szeretném felhívni a figyelmet erre, hogy a tanácsi munkában erre nagyon figyeljünk oda, ne hagyjuk, hogy ez a nézet terjedjen. Amit a lakosság maga meg tud csinálni, az nem kerül pénzbe, hiszen amikor a lakosság valamit maga csinál, akkor az az állampolgár nagyon odafigyel, hogy az a legkisebb pénzbe kerüljön vagy még lehetőleg abba se kerüljön. Hagyjuk az öntevékeny embereknek az öntevékeny tanácstagoknak a munkáját kifejlődni, és azt szeretném tolmácsolni, hogy a falugyűléseken és a tanácsüléseken az ilyen embereket dicsérjük is meg. Elismerésre méltó munkát végeznek olyan emberek, akik tényleg a passzivitásból aktív munkát tudnak kiváltani. Az írásos és a szóbeli beszámolót elfogadom. Hasonlóan számolt be az országos alakulásról, mint ahogyan megyénkben is történt, s miután tényleg nagyon komoly fejlődésről tudott a Papp elvtárs beszámolni, ezért elfogadásra is ajánlom a beszámolót. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Bóka Mihályné képviselőtársunk. BÓKA MIHÁLYNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámoló napirendre tűzésével a tanácsok társadalmi megbecsülése fejeződik ki. A beszámoló reálisan és szerényen ad számot a tanácsi munka küzdelmes, de eredményes évtizedéről. Helyesen állapítja meg, hogy a beszámolás időszakában a tanácsok tevékenysége a Magyar