Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-28

1811 Az Országgyűlés 28. ülése, (Elnök: Apró Antal — 10.02) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotmányunk 22. §-ának (2) bekezdése alapján összehívott Országgyűlés ülésszakát megnyitom. Megállapítom, hogy az Országgyűlés tagjai határozatképes számban jelen vannak. . ' . Tisztelt Országgyűlés! Legutóbbi ülésünk óta fájdalmas veszteség érte Országgyűlésünket. 1984. május 8-án, 51 éves korában elhunyt dr. Boza József képviselőtársunk, a Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport vezetője, a megyei pártbizottság tagja, az Állampusztai Célgazdaság igazgatója. Boza József elvtárs napszámos családban született. Az általános iskola elvégzése után tanulmányait népi kollégistaként folytatta, majd a gödöllői Agrártudományi Egyetem befejezése után több felelős beosztásban dolgozott. Fiatalon elkötelezte magát a párt politikájával, s egész életében mint közéleti ember, e politika megvalósításán munkálkodott. Az Országgyűlésnek 1975-től volt tagja. A honvédelmi bizottság munkájában nagy felelősséggel tevékenykedett. Eredményes munkásságáért államunk több magas kitüntetésben részesítette. Személyében társadalmunk és testületünk megbecsült tagját vesztettük el. Emlékét megőrizzük, s az Országgyűlés jegyzőkönyvében megörökítjük. Kérem, hogy egyperces felállással adózzunk emlékének. (Mindenki feláll.) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az Elnöki Tanács az Országgyűlés ez év április 13án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről a jelentést — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az Országgyűlésnek bemutatta. A jelentést képviselőtársaim között szétosztattam. Kérdem az Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését tudomásul veszi-e. (Igen). Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Hetényi István pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényiavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az Országgyűlés állandó bizottságainak kiadtam, és az Országgyűlés tagjai között szétosztattam. Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatául javaslom: 1. a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. 2. a külkereskedelmi miniszter beszámolóját a külkereskedelemrő szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásáról. A beszámoló írásos anyagát képviselőtársaim között szétosztattam. Elfogadja-e az Országgyűlés a tárgysorozati javaslatot? Aki igen, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik). Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs). Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem). Határozatilag kimondom, hogy az Or2984. június 20-án, szerdán 1812 szággyűlés az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik a Magyar Népiköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Pr. Hetényi István pénzügyminiszter elvtársat illeti a szó. DR. HETÉNYI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés ! A kormány önök elé terjeszti az 1983. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Bár a tavalyi évet már jócskán magunk mögött hagytuk, sőt lassan itt az ideje az idei gabona betakarításának, mégis indokolt ez alkalommal visszatekinteni tavalyi tevékenységünkre. Indokolt, különösen azért, mert a tavalyi célok lényegében idei feladatok, idei gazdaságpolitikai törekvések is, és a tanulságok ezért mai munkánk számára is hasznosak. A költségvetési politika céljait a gazdaságpolitikában megfogalmazott közös nemzeti gazdasági célok: az egyensúlyi viszonyok erősítése, és az életkörülmények megőrzése, lehető javítása határozta meg. A zárszámadó törvényjavaslat azt mutatja, hogy tavalyi munkánk eredménnyel zárult. Jócskán van azonban tanulság, javítani való. Ezekről a feladatokról innr az 1984. évi költségvetés parlamenti vitájában szóltunk. Az elmúlt évben elért gazdasági fejlődés számszerűségét tekintve nem volt látványos. De az adott nemzetközi politikai és gazdasági környezetben, amikor tucatjával találhatók országok, ahol magas a munkanélküliség, széles tömegek élnek létbizonytalanságban, adósságok átütemezését kellett kérni, a mi politikánk méltán kapott nemzetközi elismerést és itthon oelső támogatást a legszélesebb tömegek részéről. Tavaly, bár néhány országban a gazdasági élénkülés jelei mutatkoztak, külső gazdasági kapcsolatainkban ez nem hozott lényeges változást. A világkereskedelem bővülését gátolja a nehéz világpolitikai helyzet, a nemzetközi fizetési gondok halmozódása. A nemzetközi pénzpiaci helyzet ugyancsak kedvezőtlen maradt és a protekcionizmus, diszkrimináció nem csökkent. Ezek a feltételek és saját munkánk gyengeségei egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy bár a két alapvető célt elértük, az ezt alátámasztó gazdasági folyamatokban nem tudtuk a tervezett teljesítményt mindenütt elérni. Az export elmaradt az előirányzattól. A nemzeti jövedelem, amelyre kihatott a tavalyi súlyos aszály, alig növekedett. Ilyen aszályt és természeti csapást az ország még a 70-es években sem tudott volna a termelés globális visszaesése nélkül átvészelni. Tavaly ennek ellenére azért növekedett a nemzeti jövedelem. Arra azonban szükség volt ennek következtében és egyéb gyengeségeink miatt, hogy előre nem tervezett intézkedésekkel is biztosítsuk a nyugati adósságállomány csökkentését és a belső egvensúly fenntartását. A cserearányok romlása, kötelezettségeink teljesítése így sem tette és toszi elkerülhetővé a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának mérséklését. A lakosság összes fogyasztása ugyanakkor