Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-28

1813 Az Országgyűlés 28. ülése, 1984. június 20-án, szerdán • 1814 szerény mértékben növekedett és meghaladta a tervezett színvonalat is. Az egy főre jutó reál­jövedelem 1 százalékkal, a névleges jövede­lem 8 százalékkal növekedett. A fogyasztói ár­színvonal kisebb mértékben nőtt, mint aho­gyan ezt terveztük. A tervezetthez képest mu­tatkozó tavalyi többletfogyasztást a családok, egyének nem érzik, mert nem olyan jelentős. Nem is érzékelhetik, de a népgazdaság szem­pontjából mégis bizonyos gondok forrása volt. Erőteljesebben kellett beavatkozni a beruhá­zási folyamatokba is azért, hogy az igen nagy­arányú túlteljesítést elkerüljük. Tisztelt Országgyűlés! 1983-ban a költségvetés összes bevétele 543,7 milliárd forint, kiadása pedig 549,8 mil­liárd forint volt, a hiány így 6.1 milliárd fo­rint. Ez 4.1 milliárd forinttal kevesebb, mint amennyit terveztünk. A költségvetési egyensúly javulásában sze­repet játszottak a többletbevételek, a maga­sabb bérek után járó társadalombiztosítási többletbevétel, a vállalati beruházások túlzott elfutását egyébként csak részben meggátló pót­lólagos elvonás. Terven felül nőtt a kisvállal­kozásból származó adóbefizetés és az ingatlan­forgalom után járó illeték. A költségvetési hiányt úgy sikerült csök­kenteni, hogy az életkörülményekre ható ki­adásokat nem kellett menetközben korlátozni. Az egészségügy, a szociálpolitika, az oktatás és a művelődés terén a legfőbb gazda, a tanácsok intézményi kiadásai a szerény lehetőségek elle­nére tavaly 7.2 százalékkal növekedtek, ami meghaladja a nemzeti jövedelem növekedését és a tervezett színvonalat is. A társadalmi prog­ramokhoz igazodva az általános iskolai okta­tás, az egészségügy és a lakásépítés szerepelt mindenütt kiemelt helyen. Az életkörülményekre ható kiadások alaku­lásából engedjék meg, hogy csak néhányat emeljek ki. Az állami költségvetés az intézményi és tár­sadalombiztosítási feladatokra összesen 280 milliárd forintot fordított. Tehát az összes ki­adásoknak mintegy a felét. A lakosságnak nyúj­tott pénzbeli társadalmi juttatások 10 százalék­kal nőttek. A nyugdíj-kiadás 75 milliárd forint volt, elérte a nemzeti jövedelem 10 százalékát. Szeptembertől emelkedett a régebben megálla­pított igen alacsony nyugdíjak összege. Kiter­jesztettük a családipőtlék-rendszerét az egy gyermekes családokra, a gyermek 6 éves koráig. Fejlődött az alapfokú egészségügyi ellátás, a körzeti orvosi és ügyeleti szolgálat. Közel 500 ággyal bővült a kórházi hálózat. A társadalmi összefogásnak is köszönhetően közel 2000 új bölcsődei hely létesült, és az óvodaépítés lehe­tővé tette, hogy a tavaly előtti 84 százalékkal szemben, tavaly már az óvodás korú gyerme­kek 87 százaléka járhatott óvodába. Kiemelt társadalmi feladatunk a közokta­tás fejlesztése, amint erről az országgyűlés leg­utóbbi ülésén szó esett. Az oktatás, nevelés tartalmi korszerűsítésének halaszthatatlanságán túl a népesedési folyamatokból adódó kötele­zettségek is indokolják e terület erőteljes fej­lesztését. Az általános iskolákra tavaly 14 mil­liárd Ft-ot fordítottunk az állami költség­vetésből. A tantermek száma közel 1300-zal gya­rapodott, ebből 770 tanterem új iskolában léte­sült, így sikerült elérni, hogy a növekvő gyer­meklétszám ellenére nem rosszabbodtak az ok­tatás körülményei, bár egyes helyeken nem sikerült a feszültségeket elkerülni. A lakáskérdés továbbra is társadalmi gon­dunk. A lakásgazdálkodás új rendszere nyo­mán érzékelhetően nőtt a lakosság érdeklődése a saját lakásépítés iránt. Ezt a folyamatot foko­zott állami segítségnyújtással támogatjuk. Szo­ciálpolitikai kedvezményként 1.8 milliárd forint­tal, kedvezményes állami és bankkölcsön útján 8.2 milliárd forinttal folyósítottunk többet ta­valy, mint az ezt megelőző évben. A tanácsok igen elismerésreméltó munkát végeztek a ma­gánlakás-építés segítésében, mindenekelőtt a telekellátás biztosításával. A vállalatok növel­ték lakásépítési alapjukat, és az 1982. évi 17 ezerrel szemben tavaly már 27 ezer lakás építéséhez adtak munkáltatói támogatást. Mind­ezek ellenére épp a lakáskérdés súlya miatt, — további következetes intézkedésekre, jelen­tős erőfeszítésekre van szükség és a kormány ezt a kérdést továbbra is napirenden tartja. Abban, hogy az életkörülmények javításá­ban értünk el eredményeket, kiemelkedő jelen­tősége van a lakosság társadalmi munkájának. A tanácsok a lakosság, a Hazafias Népfront ja­vaslataira támaszkodva, az igények és lehető­ségek jó mérlegelése alapján jelölik ki a tár­sadalmi munka céljait, és így megfelelő támo­gatást is kapnak a lakosságtól. Ez a támogatás többféle. Tavaly már széles körben alkalmazták a kötvény-kibocsátást, ami elősegítette az út­és csatornahálózat, gázvezetékek és szociális léte­sítmények megépítését. Az életkörülmények alakulásában elért eredményeinkre büszkék vagyunk még akkor is, ha ezek kétségtelenül elmaradnak számos jogos igénytől. Látni kell azonban, hogy mindaz, amit e téren tettünk, nagy terhet ró a gazdaságra, és azzal a hatással jár, hogy mérsékli a mun­kából származó jövedelmek arányát az össz­jövedelmen belül, és így fékezi a teljesítmények ösztönzését. Ennek alapján indokolt a jutta­tási rendszer folyamatos korszerűsítése, hogy az jobban biztosítsa az összhangot a gazdasági lehetőségek és a társadalom igazságérzete kö­zött. Tisztelt Országgyűlés! Már a tavalyi terv is számolt a költségvetés erősödő szerepével a jövedelmek alakításában. A költségvetés jövedelem-átcsoportosító szerepe az év folyamán tovább növekedett. A külső piaci feltételek keményedésének, egyes helyeken a tervezett teljesítmények elmaradásának ha­tására a szabályozórendszer néhány vonatko­zásban évközben szigorodott és ez kihatott a vállalatok gazdálkodására is. Tavaly is kitűnt, amit már régebb óta hang­súlyozunk, hogy a vállalatok gazdálkodási szín­vonala különböző; az átlagot tartósan megha­ladó jövedelmezőségű, vagy a szépen javuló eredményeket felmutató vállalatok sokasága mellett hosszabb ideje nem kevés gyenge tel­jesítményű vállalat is akad. A jól dolgozók kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom