Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-26

1685 Az Országgyűlés 26. ülése, 1984. április 12-én, csütörtökön 1686 A népi ellenőrzés közvetlenül az ellenforradalom leverése után, olyan történelmi körülmények között született, amikor a politikai és gazdasági konszolidáció, az állami és az állampolgári fegyelem helyreállításának feladatai kerültek előtérbe. E feladatok végrehajtásának elősegítése érdekében hoztuk létre a népi ellenőrzést, amelynek a szocializmus ügye mellett elkötelezett, azért felelősséget érző és cselekvésre is kész tagjai vállalták, hogy segítséget nyújtanak az állam törvényeinek megtartásához, a társadalmi tulajdon védelméhez, a visszaélések leleplezéséhez. A kezdeti nehézségek után a népi ellenőrzés jól beilleszkedett abba a munkába, amelynek célja politikai, társadalmi és gazdasági törekvéseink valóra váltása, a kormányzati döntések következetes végrehajtásának biztosítása. Eredményesen munkálkodott az állami, állampolgári fegyelem megszilárdításán, a társadalmi tulajdon védelme érdekében, fellépett a bürokratikus jelenségek, a különféle visszaélések ellen. Ebben a folyamatban fokozatosan fejlődtek ki a népi ellenőrzés társadalmi vonásai is. A párt és a kormány mindig megkülönböztetett figyelmet fordított az ellenőrzési rendszer különböző formáinak erősítésére. Jól példázza ezt, hogy a második — a ma is hatályos — népi ellenőrzési törvény megalkotására, a gazdaságirányítási reform megindulásával egy időben, 1968-ban került sor. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a múlt évben előterjesztett országgyűlési beszámolójából is érzékelhető volt, hogy a népi ellenőrzés szervei eredményesen végezték megnövekedett és sok tekintetben újszerű feladataikat. Az Országgyűlés megállapította, hogy a népi ellenőrzés munkája kezdeményezőbb, átfogóbb és eredményesebb lett. A korábbinál rendszeresebben végzett a lakosság életkörülményeivel összefüggő vizsgálatokat, s járt el a közérdekű bejelentések és panaszok ügyében. A gazdaságitársadalmi haladás szempontjából fontos témák vizsgálatával a népi ellenőrzés segítette a politikai és az állami vezetés munkáját, megállapításai nem egy esetben országos jelentőségű döntések alapjául szolgáltak, illetve hozzájárultak ezek sokoldalú előkészítéséhez. A népi ellenőrzés vizsgálatai ugyanakkor feltárták a jogszabályok, az állami intézkedések végrehajtásának tapasztalatait, kimutatva a végrehajtást nehezítő okokat, valamint azokat a fogyatékosságokat, amelyek a döntések eredményes megvalósítását késleltették és a közvéleményben is jogos elégedetlenséget váltottak ki. Fejlődött a népi ellenőrzés munkastílusa, javult az ellenőrzés tervszerűsége és hatékonysága. Jellemzővé vált a vizsgálati tapasztalatok átfogó elemzése, a javaslatok kidolgozása, rendszeresebbek és eredményesebbek az utóellenőrzések. Javult az együttműködés az ellenőrzést végző más állami és társadalmi szervezetekkel, gyakoribb a tapasztalatok kicserélése és széles körű ismertetése. Tisztelt Országgyűlés! Azok a nemzetközi és belső körülmények, amelyek között szocialista építőmunkánkat végezzük, az eddigieknél is nagyobb követelményt állítanak elénk az irányító munkában éppúgy, mint a gazdálkodásban, illetve az élet minden más területén. Szocialista rendszerünk fejlődését segíti, hogy hazánkban az erősödő szocialista népi-nemzeti egység a közös szándékra, az együttes tevékenységre és a kölcsönös bizalomra épül. Céljaink elérése érdekében továbbra is elsőrendű feladatunknak, nagy politikai és erkölcsi tőkénknek tekintjük a szocialista demokrácia továbbfejlődésének segítését. A társadalmi-gazdasági fejlődés nehezebbé vált feltételei mellett az állampolgárok döntő többsége érti és tudja, hogy csak több és jobb munkával, nagyobb erőfeszítéssel lehet vívmányainkat és elért eredményeinket megőrizni. Az is érthető, hogy közvéleményünk — elsősorban a nehezebbé vált gazdasági körülmények között — félti szocialista értékeinket és érzékenyen reagál, ha a törvények, a jogszabályok megsértését, az állami és az állampolgári fegyelem lazaságait tapasztalja. Kifogásolja, hogy az előforduló visszaélésekkel szemben gyakran elnéző a magatartás, legyen szó munka nélkül szerzett -jövedelemről, korrupcióról, csúszópénzről vagy más, a közerkölcsöt sértő cselekményről. Az állami ellenőrzés — s ezen belül a népi ellenőrzés tapasztalatai is azt mutatják, hogy az ilyen káros jelenségek megszaporodtak, megjelenési formáik változatosak és a társadalmi-gazdasági élet csaknem minden területén fellelhetők. Az egyes állampolgárok életében éppúgy jelen vannak, mint némely vállalat, szövetkezet, intézmény tevékenységében, a közigazgatási munka — még meglevő — bürokratizmusában, a közlekedési morál romlásában vagy éppen a munkavédelmi szabályok megsértésében. Vannak, akik úgy vélik : a piaci hatások erősödése, az új gazdálkodási formák megjelenése idézi elő az ilyen szemléletet és az ilyen magatartásformákat. Valójában a gazdálkodás és az ellenőrzés gyengeségei, az időnként jelentkező kielégítetlen kereslet, a szolgáltatások és az áruellátás fogyatékosságai teszik lehetővé az olyan — joggal elítélendő — jelenségeket, mint a megvesztegetés, a spekuláció, a társadalmi tulajdon megkárosítása, s általában azokat a visszaéléseket, amelyek a munka nélküli jövedelemhez, tehát jogosulatlan többletjövedelmekhez, vagy más, nem csak anyagi előnyökhöz vezetnek. Ezek a szocialista közerkölcstől és felfogástól merőben idegen jelenségek gyakran hozhatók összefüggésbe az ellenőrzés fogyatékosságaival, a vezetés gyengeségeivel is. A gazdálkodó szervezetek és intézmények egy részénél — nem ritkán egyes vezetők elnéző magatartása miatt is — hiányzik a közvagyon megkárosításával, a jogtalan előnyökkel, vagy a jogtalan előnyök révén szerzett jövedelmekkel szembeni nyílt és következetes fellépés. Ugyanakkor vannak olyanok is, akik a jogtalan előnyök megszerzését, a közösségi vagyon megkárosítását szinte bocsánatos bűnnek tekintik. Ez arra utal, hogy a rend és a fegyelem megtartásának szükségessége nem érvényesül még eléggé a társadalom valamennyi tagjánál. A jogosulatlan anyagi előnyök tehát többnyire nem a szabályozás hiányából, hanem éppen a szabályok megsértéséből és a felelősségre vonás gyengeségeiből származnak. Ebben a hely-