Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-26

1687 Az Országgyűlés 26. ülése, 1984. április 12-én, csütörtökön 1688 zetben egyesek a jogtalan előnyöket szinte már természetesnek tekintik, hiszen gyakran maguk is érintettek e káros jelenségekben. Tehetik ezt azért is, mert saját környezetükben sem kielégítő az ilyen cselekményeket elítélő szemlélet. Az elmondottakból is következik, hogy eze­ken a káros jelenségeken elsősorban a gazdálko­dás és az ellátás javításával lehet úrrá lenni, de nem becsülhető le az a szerep sem, amelyet a jogi szankciók, a jól működő hatósági felügyelet, va­lamint a széles társadalmi alapokra helyezett el­lenőrzés betölthet. Ezzel együtt azonban a társa­dalom életének valamennyi területén, a vezetés minden szintjén és az állampolgárok körében is következetes munkára van szükség a rend és a fegyelem erősítése érdekében, hogy általánossá váljon az a szemlélet, amelynek legfőbb jellem­zője a „mienk" tudat, az állampolgári felelősség­érzet, a szocialista értékek megbecsülése és meg­védése. Ebben a munkában a népi ellenőrzésnek is — éppen népi, azaz társadalmi jellegénél fogva —, még többet kell tenni annak érdekében, hogy elősegítse a jogszabályokba ütköző cselekmények visszaszorítását. Ezért szükséges, hogy még kö­vetkezetesebben éljen a törvényben és a jogsza­bályokban biztosított jogosítványaival. A Minisztertanács eddig is számos intézke­dést tett az ellenőrzés javítása, a jelzett rendel­lenességek visszaszorítása, illetve megszüntetése érdekében. Ezt a jövőben is folytatja, ügyelve azonban arra is, hogy a szigorúbb fellépés ne korlátozza a társadalom számára hasznos vál­lalkozói magatartást és a tényleges teljesítmé­nyekkel arányban álló jövedelmeket. A gazdaságban és a társadalomban végbe­menő folyamatok ellenőrzésében továbbra is szá­mítunk a népi ellenőrök sokezres táborának köz­reműködésére. Ez jelenti ugyanis az állami ellen­őrzésnek azt a széles bázisát, amire az ellenőr­zésben résztvevő egyéb szervezetek is építhet­nek. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A népi ellenőrzésre vonatkozó hatályos jog­szabályok felülvizsgálata során arra az ered­ményre jutottunk, hogy új törvény megalkotá­sára nincs szükség. A hatályos törvényen csupán azokat a módosításokat kell elvégezni, amelyek a népi ellenőrzés feladatainak hatékonyabb és magasabb színvonalon történő ellátásához szük­ségesek, illetve, amelyek az időközben megjelent új jogszabályok folytán időszerűvé váltak. Ezt szolgálja a most előterjesztett törvényjavaslat. A törvényjavaslat írás"os indokolása teljes­körűén tartalmazza és érvekkel is alátámasztja a tervezett módosításokat. Ezek részletes szóbeli is­mertetése — úgy vélem —, nem szükséges. Né­hányat azonban — éppen jelentőségük miatt — szeretnék kiemelni: A népi ellenőrzés jellegét, társadalmunkban elfoglalt helyét határozza meg a törvényjavaslat első szakasza. Eszerint a népi ellenőrzés általános hatáskörű állami ellenőrző szervezet, amely fel­adatait az állampolgárok széles rétegeinek az el­lenőrzési munkába történő bevonásával, a társa­dalmi szervezetekkel együttműködve oldja meg. Ez a rendelkezés egyrészt azt hangsúlyozza, hogy a népi ellenőrzés állami szervezet, része az ál­lamgépezet szerteágazó rendszerének. Másrészt a népi ellenőrzés fontos jellemzője, szinte éltető eleme, hogy feladatait elsősorban az állampolgá­rok széles rétegeinek az ellenőrzési munkába tör­ténő bekapcsolásával látja el. Ez a közreműködés a népi ellenőrzési bizottságok tagjainak és a népi ellenőrként működő társadalmi aktivisták tízez­reinek munkája révén valósul meg. További követelmény azonban — és a tör­vényjavaslat ezért egészíti ki a hatályos törvény szövegét azzal —, hogy a népi ellenőrzés működ­jék együtt a társadalmi szervezetekkel. Közöttük tehát rendszeres — feladategyezte­tésnek és információcserének kell megvalósulni, nemcsak a hiányosságok és a káros jelenségek feltárása miatt, hanem a kiváltó okok elemzése és megszüntetésük elősegítése, továbbá a jó tapasz­talatok elterjesztése érdekében is. Az előbbiekben már utaltam az alkotmány legutóbbi módosítására. Az egyik módosító ren­delkezés szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke a Minisztertanács tagja; jogállá­sára és felelősségére a miniszterekre vonatkozó rendelkezések az irányadóak. Ez szükségessé te­szi, hogy a népi ellenőrzésről szóló törvényben az alkotmány előírásaival összhangban kerüljenek megfogalmazásra a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és elnöke jogállására, feladataira vo­natkozó szabályok. Ennek megfelelően a javaslat szerint a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság a Miniszterta­nács felügyelete alatt áll, és irányítja a népi el­ellenőrzés szervezetét. A Központi Népi Ellenőrzési Bizotság elnöke — más ellenőrző szervekkel együtt — közremű­ködik a Minisztertanácsnak az állami ellenőrzés irányításával, összehangolásával kapcsolatos fel­adatai ellátásában; beszámol a gazdálkodás fele­lősségi rendszerének érvényesítéséről, a Minisz­tertanács elé terjeszti a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság véleményét az állami költségvetést és a zárszámadást megállapító törvényjavaslat­ról, ellátja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság testületi működésével kapcsolatos elnöki tisztet, és irányítja a népi ellenőrzés főhivatású tisztség­viselőinek, a népi ellenőrzési bizottságok irodái­nak munkáját. A törvényjavaslat a korábbinál részleteseb­ben és egyértelműbben fogalmazza meg az ellen­őrzési feladatokat. Feladata például a népi el­lenőrzésnek, hogy tájékoztatja a vezetőket vizs­gálati tapasztalatairól, segítve ezáltal a döntések előkészítését, és közreműködik az állami ellenőr­zés összehangolásában. Az előzőekben vázolt kedvezőtlen társadalmi jelenségek miatt kiemelt és különösen fontos, időszerű tennivalója a népi ellenőrzésnek, hogy vizsgálataival nyújtson segítséget a törvényesség és az állami-állampolgári fegyelem megszilárdí­tásához, a nemzeti vagyon, a nemzeti értékek, a társadalmi tulajdon védelméhez és gyarapításá­hoz, a különböző visszaélések — mint például a munka nélkül szerzett jövedelmek, a korrupció, a csúszópénz — és egyéb káros jelenségek lelep­lezéséhez. Fontos feladata továbbá az állampol­gároktól érkező közérdekű bejelentések, javasla­tok és panaszok intézése, valamint más szervek­nél a lakossági jelzések kezelésének figyelemmel kísérése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom