Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-26

1687 Az Országgyűlés 26. ülése, 1984. április 12-én, csütörtökön 1688 zetben egyesek a jogtalan előnyöket szinte már természetesnek tekintik, hiszen gyakran maguk is érintettek e káros jelenségekben. Tehetik ezt azért is, mert saját környezetükben sem kielégítő az ilyen cselekményeket elítélő szemlélet. Az elmondottakból is következik, hogy ezeken a káros jelenségeken elsősorban a gazdálkodás és az ellátás javításával lehet úrrá lenni, de nem becsülhető le az a szerep sem, amelyet a jogi szankciók, a jól működő hatósági felügyelet, valamint a széles társadalmi alapokra helyezett ellenőrzés betölthet. Ezzel együtt azonban a társadalom életének valamennyi területén, a vezetés minden szintjén és az állampolgárok körében is következetes munkára van szükség a rend és a fegyelem erősítése érdekében, hogy általánossá váljon az a szemlélet, amelynek legfőbb jellemzője a „mienk" tudat, az állampolgári felelősségérzet, a szocialista értékek megbecsülése és megvédése. Ebben a munkában a népi ellenőrzésnek is — éppen népi, azaz társadalmi jellegénél fogva —, még többet kell tenni annak érdekében, hogy elősegítse a jogszabályokba ütköző cselekmények visszaszorítását. Ezért szükséges, hogy még következetesebben éljen a törvényben és a jogszabályokban biztosított jogosítványaival. A Minisztertanács eddig is számos intézkedést tett az ellenőrzés javítása, a jelzett rendellenességek visszaszorítása, illetve megszüntetése érdekében. Ezt a jövőben is folytatja, ügyelve azonban arra is, hogy a szigorúbb fellépés ne korlátozza a társadalom számára hasznos vállalkozói magatartást és a tényleges teljesítményekkel arányban álló jövedelmeket. A gazdaságban és a társadalomban végbemenő folyamatok ellenőrzésében továbbra is számítunk a népi ellenőrök sokezres táborának közreműködésére. Ez jelenti ugyanis az állami ellenőrzésnek azt a széles bázisát, amire az ellenőrzésben résztvevő egyéb szervezetek is építhetnek. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A népi ellenőrzésre vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálata során arra az eredményre jutottunk, hogy új törvény megalkotására nincs szükség. A hatályos törvényen csupán azokat a módosításokat kell elvégezni, amelyek a népi ellenőrzés feladatainak hatékonyabb és magasabb színvonalon történő ellátásához szükségesek, illetve, amelyek az időközben megjelent új jogszabályok folytán időszerűvé váltak. Ezt szolgálja a most előterjesztett törvényjavaslat. A törvényjavaslat írás"os indokolása teljeskörűén tartalmazza és érvekkel is alátámasztja a tervezett módosításokat. Ezek részletes szóbeli ismertetése — úgy vélem —, nem szükséges. Néhányat azonban — éppen jelentőségük miatt — szeretnék kiemelni: A népi ellenőrzés jellegét, társadalmunkban elfoglalt helyét határozza meg a törvényjavaslat első szakasza. Eszerint a népi ellenőrzés általános hatáskörű állami ellenőrző szervezet, amely feladatait az állampolgárok széles rétegeinek az ellenőrzési munkába történő bevonásával, a társadalmi szervezetekkel együttműködve oldja meg. Ez a rendelkezés egyrészt azt hangsúlyozza, hogy a népi ellenőrzés állami szervezet, része az államgépezet szerteágazó rendszerének. Másrészt a népi ellenőrzés fontos jellemzője, szinte éltető eleme, hogy feladatait elsősorban az állampolgárok széles rétegeinek az ellenőrzési munkába történő bekapcsolásával látja el. Ez a közreműködés a népi ellenőrzési bizottságok tagjainak és a népi ellenőrként működő társadalmi aktivisták tízezreinek munkája révén valósul meg. További követelmény azonban — és a törvényjavaslat ezért egészíti ki a hatályos törvény szövegét azzal —, hogy a népi ellenőrzés működjék együtt a társadalmi szervezetekkel. Közöttük tehát rendszeres — feladategyeztetésnek és információcserének kell megvalósulni, nemcsak a hiányosságok és a káros jelenségek feltárása miatt, hanem a kiváltó okok elemzése és megszüntetésük elősegítése, továbbá a jó tapasztalatok elterjesztése érdekében is. Az előbbiekben már utaltam az alkotmány legutóbbi módosítására. Az egyik módosító rendelkezés szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács tagja; jogállására és felelősségére a miniszterekre vonatkozó rendelkezések az irányadóak. Ez szükségessé teszi, hogy a népi ellenőrzésről szóló törvényben az alkotmány előírásaival összhangban kerüljenek megfogalmazásra a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és elnöke jogállására, feladataira vonatkozó szabályok. Ennek megfelelően a javaslat szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a Minisztertanács felügyelete alatt áll, és irányítja a népi elellenőrzés szervezetét. A Központi Népi Ellenőrzési Bizotság elnöke — más ellenőrző szervekkel együtt — közreműködik a Minisztertanácsnak az állami ellenőrzés irányításával, összehangolásával kapcsolatos feladatai ellátásában; beszámol a gazdálkodás felelősségi rendszerének érvényesítéséről, a Minisztertanács elé terjeszti a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság véleményét az állami költségvetést és a zárszámadást megállapító törvényjavaslatról, ellátja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság testületi működésével kapcsolatos elnöki tisztet, és irányítja a népi ellenőrzés főhivatású tisztségviselőinek, a népi ellenőrzési bizottságok irodáinak munkáját. A törvényjavaslat a korábbinál részletesebben és egyértelműbben fogalmazza meg az ellenőrzési feladatokat. Feladata például a népi ellenőrzésnek, hogy tájékoztatja a vezetőket vizsgálati tapasztalatairól, segítve ezáltal a döntések előkészítését, és közreműködik az állami ellenőrzés összehangolásában. Az előzőekben vázolt kedvezőtlen társadalmi jelenségek miatt kiemelt és különösen fontos, időszerű tennivalója a népi ellenőrzésnek, hogy vizsgálataival nyújtson segítséget a törvényesség és az állami-állampolgári fegyelem megszilárdításához, a nemzeti vagyon, a nemzeti értékek, a társadalmi tulajdon védelméhez és gyarapításához, a különböző visszaélések — mint például a munka nélkül szerzett jövedelmek, a korrupció, a csúszópénz — és egyéb káros jelenségek leleplezéséhez. Fontos feladata továbbá az állampolgároktól érkező közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézése, valamint más szerveknél a lakossági jelzések kezelésének figyelemmel kísérése.