Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-26

1681 Az Országgyűlés 26. ülése, 1984. április 12-én, csütörtökön 1682 telmiségiét, akiknek életviszonyait vannak hivatva szolgálni. Szükségesnek tartom városon és falun élő emberek politikai és jogi tudatának tervszerűbb, folyamatos formálását: egyrészt az ott élő szakemberek bevonásával, másrészt pedig, hogy a lakosságot érintő rendeleteket, normatív döntéseket a sajtó, a rádió, a televízió is gyakrabban magyarázza, mert a Házi Jogtanácsadó szolgálat csak segít, de ha nem keltjük fel az emberek igényét a jogi ismeretek iránt, akkor előbb-utóbb a jogalkotók akarata nem valósul meg a gyakorlatban, az ismeret hiánya miatt nem kerül önkéntes követésre, pedig ez lenne az erősségünk. Fokozni és hatékonyabbá kell tenni az ellenőrzést, a belső ellenőrzést is, minden területen. Vizsgálni kell az állampolgári fegyelem javítását, a társadalmi, a személyi tulajdon védelmét, a szocialista elosztási elvek érvényesülését, az emberi együttélés szabályainak betartását. Ha nem is lesz könnyű, de el kellene érnünk, hogy minden honfitársunk megélhetését a becsületesen végzett munka adja. Nem.szabad tűrni a lógók, a munkakerülők, a garázdák, a csalók magatartását, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ez is elősegíti a bűncselekmények számának növekedését. Azt is tapasztaljuk, hogy „összjáték" nélkül nem jöhet létre egymillió vagy ettől is több forint valakinek a számláján — munka nélkül. Ezek gyors felderítésével és felelősségre vonásával lesz becsülete a jól végzett munkának. Javaslom azt is, hogy az illetékesek tekintsék át az érvényben levő jogpolitikai elveket, és az alkotmánnyal összefüggő részeket tartsuk karban. Az előttünk levő törvényjavaslat a szocialista törvényesség jegyében módosított alkotmányunknak megfelelően irányozza elő államéletünk korszerűsítését. Nem egyszer állapítottuk meg és így is van, hogy hazánkban alkotmányos rend van. Kiteljesedett jogállamban élünk. Nem valami rosszindulatú kinövések, nem is valami felszínre került torzulások tették szükségessé egy újabb törvény megalkotását, illetve egy újabb bizottság létrehozását. A jogalkotás helyzetének tárgyalása során magam is bíráltam, ennek ellenére közismert, hogy mostanában igen sok jogszabály kiadására kerül sor. A felgyorsult jogszabályalkotással, amely gazdasági életünk alakulásával nyilvánvalóan összefügg, növekszik a szabályozásban, jogalkotásban — teszem hozzá — a jog alkalmazásában is a tévedés lehetősége és bizonyos jogi-szakmai bizonytalanság esélye, ahogy már ez ma is szóba került. Borsod megyei képviselőcsoportunk egyetért azzal, hogy ezek kiküszöbölésére, az eddig már meglevő bevált módszerek mellett egy újabb, speciális mechanizmus kifejlesztésére kerüljön sor, következetesen az alkotmányosság, a törvényesség alapján. Éppen ezt a célt szolgálja helyesen a jogszabályok alkotmányosságát, törvényességét ellenőrző Alkotmányjogi Tanács is. Ilyen intézmény még nem működött jogéletünkben. Az Alkotmányjogi Tanács, mint sajátos szervnek jelentőségét az adja, hogy róla valóban maga az alkotmány rendelkezik. Ennek megfelelően az Alkotmányjogi Tanács valóban vizsgálhatja a jogszabályok, jogi iránymutatások alkotmányosságát, az általa alkotmányellenesnek tartott jogi rendelkezéseket felfüggesztheti. Természetesen nem teheti ezt meg a szervezet az Országgyűlés, az Elnöki Tanács által hozott rendelkezések tekintetében, mert az Alkotmányjogi Tanács megválasztása esetén az Országgyűlés szerveként fog működni. Ugyancsak nem függesztheti fel a Legfelsőbb Bíróságnak a bíróságokra kötelező irányelvét, elvi döntését, mert ez beavatkozás lenne a bíróság igazságszolgáltatási jogkörébe. Országgyűlésünk, Elnöki Tanácsunk alkotmányos működése, az alkotmányos rend felügyelete általuk biztosítva van. Az alkotmányosság védelmének a legfőbb őre továbbra is maga az Országgyűlés marad, mely azonban ezt a feladatkörét az Alkotmányjogi Tanács közreműködésével gyakorolja. A törvényjavaslat első fejezetéből az Alkotmányjogi Tanács feladata egyértelműen kitűnik. Lényegében valamennyi jogforrás ellenőrzésére kiterjed a hatásköre, ezzel egyidejűleg feladatkörében közreműködik az alkotmány rendelkezésének értelmezésében is. Az Alkotmányjogi Tanács saját kezdeményezésére s az arra jogosultak indítványa alapján jár el. Törvényjavaslatunk az indítvány kezdeményezésére felhatalmazza az Országgyűlést, annak állandó bizottságait, az Elnöki Tanácsot, a Minisztertanácsot. Indítványt tehet és eljárást kezdeményezhet az országgyűlési képviselő, a kormány tagja, az országos hatáskörű szerv vezetője, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmányjogi Tanács tagja. Jogosítványt kapnak az indítvány előterjesztésére a társadalmi szervezetek országos vezető szervei, az állami gazdálkodó szervezeteknek és szövetkezeteknek országos képviseleti szervei, fővárosi és megyei tanácsok. A 14. §-ban helyesen kötelezi a bíróságokat az államigazgatási vagy más jogalkalmazó szerveket, hogy ha valamely jogszabály vagy jogi iránymutatás alkotmányellenességét észleli az eljárását felfüggeszti, és a felettes felügyeleti szerv útján kezdeményezze az Alkotmányjogi Tanács eljárását. Például a megyei bíróság, Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, a községi tanács vb-titkára a megyei tanácshoz fordulhat. Remélem, nincs messze az az idő, hogy alsóbb szinten dolgozó bíróságok és tanácsok vb-titkárai, majd közvetlen módon kezdeményezhetnek eljárást az Alkotmányjogi Tanácsnál. A javaslat helyesen szabályozza az Alkotmányjogi Tanács határozatait is. Ugyanis, ha az Alkotmányjogi Tanács a szabályokat, illetőleg jogi iránymutatás alkotmányellenességét állapítja meg, ennek megszüntetése végett a jogszabályt kibocsátó szervhez fordul. A tervezet szerint felhatalmazást kap arra is, hogy az alkotmányellenes rendelkezést felfüggessze. Ha mindez nem vezetne tehát eredményre, az Alkotmányjogi Tanács az alkotmányellenesség megszüntetése végett a Fővárosi Tanácshoz, a megyei tanácshoz, a Minisztertanácshoz, az Országgyűléshez fordul. Tiszta előttünk, hogy vita esetén az alkotmányellenesség kérdésében végső soron az Országgyűlés dönt. Törvényjavaslatunk rendelkezései nem érintik az ügyészségnek az általános törvényességi felügyelet körében meghatározott jogait és kötelességeit. Jónak tartom, hogy az állampolgárok