Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1561 Az Országgyűlés 24. ülése, 191 államigazgatási, jogi eszközök alkalmazása jöhet számításba, vagy mód van rá, vagy van-e mód más állami eszközök kiegészítő és helyettesítő igénybevételére. Harmadszor: az államigazgatási feladat megoldása esetén és ma ez a leggyakrabban előforduló társadalomszervezői forma a hatósági, tehát vizsgálni kellene, hogy a hatósági vagy az irányítási, szervezési módszerek-e adott esetben a leghatékonyabbak? Az előadottakra is tekintettel, bizottságunk nevében javasolom a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz hozzászólásra nem jelentkezett senki. Következik a határozathozatal. Az alkotmány megváltoztatásához az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges. Megállapítom, hogy az Országgyűlés határozatképes. Kérdem az Országgyűlést, hogy az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadja-e? Aki elfogadja, kérem, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A napirend szerint következik az országgyűlési képviselők, tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter elvtársat illeti a szó. DR. MARKÓJA IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Amikor a Minisztertanács megbízásából és nevében előterjesztem az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot, ezt annak tudatában teszem, hogy politikai és jogi szempontból kiemelkedő jelentőségű törvényhozási aktusra kerül most sor. E megállapítás indokaként hadd utaljak általánosságban arra, hogy a választási rendszer és a választójog minden államban hű kifejezője az uralkodó társadalmi és gazdasági viszonyoknak egyik alapvető eszköze a politikai hatalom gyakorlásának. Így van ez a szocialista társadalmakban is, ahol a választási rendszer és a választójog a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmának fontos megtestesítője és megvalósítója. A törvényjavaslat jelentőségét indokolva, természetesen azokról a konkrét törekvésekről is szólni kell, amelyek a mi országunkat és népünket vezérlik. Ezeket az alapvető célokat azzal lehel megfogalmazni, hogy elkötelezett hívei vagyunk a szocialista eszmék megvalósításának, a szocialista társadalom építésének, tehát annak is, hogy a szocialista demokrácia állandó fejlesztésével minél teljesebben biztosítsuk népünk legszélesebb rétegeinek bevonását a politika alakításába, a közügyek intézésébe és a közélet ellenőrzésébe. Ha visszatekintünk felszabadulás utáni történelmünkre, de különösen az utóbbi negyedszázad történéseire, megcáfolhatatlan tényként állapíthatjuk meg, hogy a szocialista demokrácia széles körű kibontakoztatása a párt és a kormány . december 22-én, csütörtökön 1562 politikájának mindig is a legfontosabb célkitűzései közé tartozott. E szándékot a párt legutóbbi, XII. kongresszusán is határozottan kinyilvánította, amikor az eddig elért történelmi jelentőségű eredmények elismerése mellett, azt állapította meg, hogy több területen még nem kielégítő színvonalon áll a szocialista demokrácia, és ezért további jelentős erőfeszítésre van szükség a demokratizmus tökéletesítése érdekében. Ezt követően párt és állami vonalon egyaránt céltudatosan dolgoztunk azért, hogy a kongresszusi határozat az élet realitásává váljon. i Erőfeszítéseink arra is irányultak, hogy társadalmunk minden közegében, az élet minden területén nyíltabb, őszintébb, kritikusabb, tehát valóban demokratikusabb légkör alakuljon ki, de arra is, hogy a dolgozók demokratikus jogait szélesítsük, a jogok gyakorlásának garanciarendszerét erősítsük, s a demokrácia fórumrendszerét — főként a Hazafias Népfront, a tömegszervezetek és a népképviseleti szervek tevékenységének tartalmasabbá és hatékonyabbá tételével — továbbfejlesszük. Ügy véltük ugyanis, hogy ezek az erőfeszítések csak együttesen válthatják ki azt a hatást, hogy az állampolgárok legszélesebb rétegei valóban sajátjukénak érezzék a szocializmus ügyét, azt a politikát, amelynek szolgálatában állnak, és készek legyenek cselekvően és felelősségteljesen részt vènni a hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Mai világunk és életünk sajnos, nem mentes a feszültségektől és a nehézségektől. Mostanában sokakban felmerül az a kérdés, hogy ebben a nehéz helyzetben vajon szükséges és érdemes-e újabb és újabb reformelképzeléseken gondolkoznunk, és ezek megvalósításáért ilyen jelentős erőfeszítéseket tennünk. Meggyőződésünk, hogy igen, érdemes. Nemcsak azért, mert a szocializmus sikeres építése általában is elképzelhetetlen a megűiulásra való állandó törekvés nélkül, hanem azért is, mert a gondok és problémák mielőbbi megoldásának is ez az egyik legfontosabb feltétele, illetve biztosítéka. Nem véletlen, sőt, törvényszerű tehát, hogy pártunk és kormányunk társadalmunk egészét, s ezen belül is elsősorban a gazdaságirányítás rendszerét és a politikai intézményrendszert illetően folyamatosan keresi azokat az újszerű megoldásokat, amelyek révén eredményesebben megvalósíthatjuk társadalompolitikai és .gazdaságpolitikai elképzeléseinket. Az alkotmány módosítása, a választójog reformja, a közigazgatás átszervezése és korszerűsítése, a népi ellenőrzési rendszer továbbfejlesztése és a gazdaságirányítási rendszer napirenden levő további tökéletesítése is e törekvések közé tartozik. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslatot kiemelkedő politikai és jogi jelentősége miatt különös gonddal készítettük elő, s e munka során maximálisan igyekeztünk érvényesíteni "a törvény-előkészítés demokratizmusára vonatkozó követelményeket. Bár az utóbbi évtizedekben nálunk már politikai gyakorlattá vált a legfontosabb jogszabálytervezetek társadalmi és szakmai vitája, most mégis minden túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy a választójogi törvényjavaslat soha nem tapasztalt érdeklődést