Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1563 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983, keltett közvéleményünkben. Ez a tömeges érdeklődés egyértelműen jelezte, hogy a szocialista demokratizmus elmélyítése társadalmi és gazdasági fejlődésünknek egyre inkább folyamatosan érvényesülő alapvető elemévé, illetve igényévé válik. Amint ezt a képviselő elvtársak jól tudják, a törvénytervezetét, amelynek teljes szövegét több ezer példányban, javasolt legfontosabb új rendelkezéseit pedig a sajtó útján mintegy másfél millió példányban adtuk közre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, más társadalmi szervekkel együttműködve széles körű országos társadalmi vitára bocsátotta. A több mint 1300 fórumon több tízezer résztvevővel lezajlott vitákon csaknem 25 000 észrevétel és javaslat hangzott el. örömmel nyugtázhatjuk, hogy a viták amellett, hogy sok értékes gondolatot adtak a választójogi törvényjavaslat jobbátételéhez is, azt a célt is szolgálták, hogy a résztvevők elmondhassák véleményüket mindazokról a kérdésekről, amelyek napjainkban az állami élet és a szocialista demokrácia fejlesztésével összefüggésben, mint elképzelések és megoldandó feladatok napirenden szerepelnek. E széles körű viták tapasztalatait mindenekelőtt a beterjesztett törvényjavaslatban hasznosítottuk. A vitákon részt vevők észrevételei és javaslatai alapján a tervezet számos rendelkezését átdolgoztuk, illetve módosítottuk, s a tervezetben szereplő jó néhány alternatív javaslattal kapcsolatos végleges állásfoglalás kialakításakor is a vitákon kialakult többségi véleményt vettük figyelembe. A választójogi törvényen túlmutató, sokszor igen kritikus észrevételekkel és javaslatokkal kapcsolatban pedig arról számolhatok be, hogy ezek feldolgozása is folyamatosan megkezdődött, s hasznosításukat az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb feladataként fogjuk számon tartani. Különösen nagy figyelmet fordítunk majd azoknak a véleményeknek és elgondolásoknak a tanulmányozására, amelyek az új választójogi törvény alapján megválasztandó népképviseleti szervek, azaz az Országgyűlés és a tanácsok tevékenységének továbbfejlesztésére, tartalmasabbá tételére, illetve a közigazgatás további korszerűsítésére, egyszerűsítésére irányultak. A Minisztertanács nevében kijelenthetem, hogy a kormányzati szervek minden erővel törekedni fognak a most lezajlott társadalmi viták tapasztalatainak messzemenő hasznosítására. Ez az elhatározásunk is bizonyítja azt, hogy egész társadalomirányítási rendszerünkben élő és eleven valósággá kívánjuk tenni a demokrácia tiszteletét, érvényesülését és felelősségteljes gyakorlását. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy a szocialista demokráciának, amely társadalmi, gazdasági rendszerünk egészét áthatja, nagy jelentősége van az államéletben is. Ezt alkotmányunk is kifejezésre juttatja, amikor alapvető rendelkezései között kimondja, hogy hazánk, a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép hatalmát valósítja meg, és ezt a hatalmat a város és a falu dolgozói azon túl, hogy munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében, mindenekelőtt az általuk demokratikusan választott december 22-én, csütörtökön 1564 és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják. Ezekből az alkotmányos tételekből kiindulva igyekeztünk az utóbbi években megfogalmazni azokat a feladatokat, amelyek az állami élet demokratizmusának további fejlesztése terén előttünk állnak. Teendőink fő irányai között szerepelt az is, hogy választási rendszerünk korszerűsítésével, elsősorban demokratizmusának elmélyítésével jobb feltételeket teremtsünk ahhoz, hogy államhatalmi, népképviseleti szerveink minden eddiginél eredményesebben gyakorolhassák hivatásukat. Valamennyien jól tudják, hogy az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választási rendszere fokozatosan, a társadalom fejlődéséhez igazodóan alakult ki hazánkban. A választásokra vonatkozó és jelenleg is érvényben levő választási szabályokat az 1966-ban megalkotott és 1970-ben módosított választási törvény foglalja magában. E törvény gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatoknak a feltárása, összegyűjtése, elemzése és értékelése már az 1971. évi általános választásokat követően megindult. Ujabb lendületet kapott ez a tevékenység az 1975-ben, de különösen az 1980-ban megtartott választások után. E tapasztalatok számbavétele egyértelműen bizonyította, hogy választási rendszerünk lényegében jól szolgálta a néphatalom a szocialista nemzeti egység megvalósulását, s közelebbről azt is, hogy a szocialista demokrácia gyakorlásának olyan kiemelkedő fórumai, mint amilyenek az országgyűlés és a tanácsok, valóban választóik érdekében, nekik felelősen tevékenykedjenek. Ugyanakkor a tapasztalatok arra is ráirányították a figyelmünket, hogy az alkotmányban és a választási törvényben megfogalmazott céljainkat nem mindig sikerült töretlenül, következetesen valóra váltanunk, és ehhez egyes esetekben a választásokkal kapcsolatos politikai gyakorlat és a jogi szabályozás hiányosságai is hozzájárultak. A választási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos elemző munka egyben arra is felhívta a figyelmünket, hogy társadalmunk adott fejlettségi szintje, a ,fejlett szocialista társadalom építése egyenesen szükségessé, de lehetségessé is teszi a választások demokratizmusának és népfront jellegének minden eddiginél teljesebbkörű kibontakoztatását. A választási törvény előkészítéséért felelős politikai és állami szervek e tapasztalatokból kétirányú következtetést vontak le, s ezt a törvénytervezet társadalmi vitájában résztvevők széles köre is megerősítette. Az egyik következtetés az volt, hogy az új törvényjavaslatban változatlanul érvényesíteni kell a hatályos szabályozás jól bevált elveit és megoldásait. Ezek közül mindenekelőtt azt emelném ki, hogy választási rendszerünk politikai alapja továbbra is a nemzeti egységet kifejező népfrontpolitika kell hogy legyen, aimely belpolitikailag a szocializmus építésének programját, a nemzetközi kapcsolatokban pedig a szocialista országok szövetségi rendszeréhez való hűségünket, a nemzetközi béke és a biztonság ügye iránti elkötelezettségünket jelenti. Emellett választási rendszerünkben továbbra is meg kell, hogy őrizzük azokat