Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1557 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1558 vültek és erősödtek azok a kapcsolatok, amelyek a városokat a környezetükhöz tartozó községekkel összekötötték. A jelenlegi irányítási és együttműködési formák a kiegyensúlyozott és egészséges fejlődéshez már nem felelnek meg. Ezért szükséges bevezetni az irányításnak olyan új rendszerét, amely lehetőséget nyújt a további fejlődéshez. Ezt a törekvést fejezte ki már az 1971-ben megalkotott tanácstörvény is, amely a járási szinten megszüntette a tanácsokat, és az igazgatási feladatok ellátására létrehozta a járási hivatalokat. Ennek a szervezeti rendszernek egy évtizedes működése alatt a községi és városi tanácsok tovább erősödtek, szerepük növekedett, és egyre több gazdasági, ellátási, igazgatási és szervezeti feladatot láttak el. E folyamatok eredményeként — a gyakorlati élet követelményeihez igazodva — lehetővé vált, hogy a járások mint közigazgatási egységek megszűnjenek. Ezért az alkotmány módosításáról szóló javaslat szerint megszűnik a megyéknek járásokra történő tagozódása. Ez kedvező feltételeket teremt a helyi tanácsok önkormányzati jellegének kibontakozásához. A községi tanácsok önállóságának fokozásával távlatokban el kell érni, hogy a közvetlen megyei irányítás általánossá váljék. Addig azonban, amíg ennek feltételei megérnek, szükséges, hogy a megyei irányítás közvetítésében a városok és a városi jogú nagyközségek közreműködjenek. Viszont ott, ahol a feltételek ma is adottak, lehetőség van már most is arra, hogy egyes nagyközségeket bekapcsoljunk a megyei irányításba. Az előkészítő munka során felvetett kérdésekre válaszolva mondhatjuk: meggyőződésünk, hogy a közigazgatás átszervezése növeli annak lehetőségét, hogy az alkotmány módosítása után, vagyis 1984. január 1-ével a már korszerűsített irányítási rendszerben működő tanácsi és más állami szervek szocialista hazánk építésében vállalt feladataikat magasabb színvonalon, nagyobb önállósággal lássák el, ugyanakkor növekedjék felelősségérzetük az állampolgárok ügyeinek intézésénél. Az alkotmány a bírói szervezetről szólva a „járásbíróság" elnevezést alkalmazza. Tekintettel arra, hogy a járás, mint közigazgatási egység, megszűnik, javasoljuk, a járásbíróság megjelölés elhagyását, kimondva, hogy a Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, a fővárosi és a megyei bíróságok, illetve a helyi bíróságok gyakorolják. Tisztelt Képviselőtársak ! Választási rendszerünknek az alkotmányban rögzített alapelvei beváltak. Szocialista demokráciánk fejlődése és a választások eddigi tapasztalatai azonban szükségessé teszik választási rendszerünk továbbfejlesztését. Minthogy ez a kérdés az Országgyűlés mostani ülésszakán külön napirendként szerepel, ezért erről csak nagyon röviden kívánok beszélni. A választások alapvető módszereként az egyéni választókerületi rendszert ezután is célra vezető fenntartani. Továbbra is így választanánk az országgyűlési képviselők túlnyomó többségét és a helyi tanácstagokat. A fővárosi és megyei tanácstagokat az eddigieknek megfelelően a helyi tanácsok választják. A törvényjavaslatban új, hogy az országgyűlési képviselők egy kisebb részét országos választási listán választják meg az állampolgárok. Ez a rendelkezés azt jelentené, hogy mintegy 30—35 közéleti személyiség indulna az országos választási listán. Az egyéni választókerületi rendszer mint alapelv, továbbra is fennmarad, a törvényjavaslat azonban figyelembe veszi azt a fontos politikai érdeket, hogy az országgyűlésben jelen legyenek politikai, társadalmi életünk kiemelkedő vezetői, szövetségi politikánk, a kultúra, a tudomány elismert kiválóságai. E személyiségek munkájának a jellege azonban jóval meghaladja egyegy viszonylag kis létszámú választókerület lakosságának a képviseletét, mivel tevékenységük országos jellegű. Indokolt tehát jelölésüket is, megválasztásukat is nem egy választókerülethez kötni, hanem országossá tenni. Az egyéni választókerületi rendszerről jelenleg nem az alkotmány, hanem a választási törvény rendelkezik. Az egyéni választókerületekben és az országos választási listán történő választás azonban olyan lényeges elv, amelyet indokolt az alkotmányban rögzíteni. Ehhez az alkotmányt ki kell egészíteni azzal a rendelkezéssel, amely előírja, hogy az országgyűlési képviselőket választókerületenként és országos listán, a helyi tanácstagokat pedig választókerületenként választják. Az alkotmány a népképviseleti testületek tagjainak visszahívásáról azt mondja ki, hogy az országgyűlési képviselőket, valamint a tanácsok tagjait választóik hívhatják vissza. Ez az eljárási mód az országos választási listán megválasztott képviselőkre gyakorlatilag nem alkalmazható. Ezért a javaslat szerint az említett rendelkezést ki kell egészíteni azzal, hogy az országos választási listán megválasztott képviselők visszahívásáról a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára az Országgyűlés dönt. A törvényjavaslat végül arról is rendelkezik, hogy az alkotmányt módosító új jogszabályok 1984. január 1-én, a választásokkal kapcsolatos új rendelkezések pedig az 1985. évi általános választás kitűzésének napján lépnek hatályba. Tisztelt Országgyűlés, kedves képviselőtársak! Ennyiben kívántam összefoglalni azokat a módosító javaslatokat, amelyeknek a törvénybe iktatása esetén alkotmányunk az eddigieknél is hatékonyabban szolgálja majd népünk érdekét, az előttünk álló célok elérését. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. (Taps.) ELNÖK : dr. Antalff

y György elvtársat, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadóját illeti a szó. DR. ANTALFFY GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság december 14-én az igazságügyminiszter elvtárs előadása alapján tárgyalta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat tárgyalása során a bizottság abból indult ki, hogy Országgyűlésünk az elmúlt évben éppen a jogalkotással kapcsolatosan hozott határozatot annak tökéletesítése érdekében. E határozat meg-