Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-23

1501 Az Országgyűlés 23. ülése, 1983. október 21-én, pénteken 1502 Az Országgyűlés másfél napos munkájának eredményei az ipar tevékenységében, annak minőségi javulásában mutatkoznak majd meg. Ügy vélem, bízhatunk ebben, hiszen az ipar felelős vezetői és kiemelkedő közéleti személyiségei nyilatkoztak ma itt arról — illetve a tegnapi nap folyamán is —, hogy értik a tennivalókat, egyetértenek a megfogalmazott feladatokkal. Többen helyeselték megújulási programunk kidolgozását. Üdvözölték a társadalmi mozgalom kibontakoztatását, hangsúlyozták, hogy korszerűbb, jó minőségű termékekre, takarékos anyag- és energiagazdálkodásra, jó munkaszervezésre, nagyobb munkafegyelemre, ügyesebb csomagolásra, gondosabb szállításra van szükség ahhoz, hogy versenyképességünket megőrizzük, sőt fokozzuk. Ehhez a belföldi vállalatok közötti jobb együttműködés és a külföldi szerződéses kötelezettségek teljesítése nélkülözhetetlen feltétel. Még sorolhatnám a konkrét teendőket hosszan, amelyeket a képviselő elvtársak megfogalmaztak, például amit Ruisz József elvtárs az Ipari Minisztériumtól vár, hogy például gyorsabban adjuk ki az egyes rendeleteket annak érdekében, hogy az ipar munkája hatékonyabb legyen. Biztató, hogy a vitában nem frázisok hangzottak el, hanem konkrét teendőkről beszéltünk, reális feladatokról, olyanokról, amelyek meggyőződésem szerint valóban el is végezhetők. Úgy érzem, hogy az Országgyűlés mostani tárgyalása hozzájárul ahhoz, hogy az iparban dolgozóknak nagyobb önbizalma legyen. S ez az önbizalom kell, erre az önbizalomra szükségünk van. S arra is, hogy az iparvállalatok vezetői nagyobb bizalmat kapjanak. Meggyőződésem, hogy ez lendületet fog adni az ipar megújulásának, az ipar feladatai teljesítésének. Befejezésül kérem az Országgyűlést, hogy a képviselő elvtársak hozzászólásaira adott válaszomat és ezzel az iparról szóló beszámolót szíveskedjék tudomásul venni, elfogadni. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérdem az Országgyűlést, hogy az ipari miniszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul veszi-e ? Aki igen, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm szépen. Ellene? — nem volt senki. Tartózkodás? — nem volt senki. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az ipari miniszter beszámolóját az ipar helyzetéről és feladatairól valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.54—12.21 Elnök: Péter János.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Napirend szerint következik a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról. Szakali József elvtársat, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét illeti a szó. SZAKALI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! A több tízezer népi ellenőr és a szervezet dolgozói nevében megtisztelő kötelességemnek teszek eleget, amikor számot adok a népi ellenőrzés elmúlt 4 évi munkájáról, amelyhez nagy segítséget kaptunk az országgyűléstől 1979ben, amikor beszámoltunk. A népi ellenőrzés az állami ellenőrzés szerves része. Feladatait általános hatáskörű ellenőrzési szervként, kislétszámú apparátussal és a dolgozók széles körű bevonásával látja el. Tevékenysége megalapozottságát, szakszerűségét, társadalmi jellegét nagyban erősíti, hogy a legkiválóbb szakemberek közreműködésével végezhet országos vizsgálatokat, átfogó elemzéseket. Az írásos jelentés tények felsorakoztatásával vonja meg a feladatok végrehajtásának mérlegét. Ezért a szóbeli kiegészítésben csupán néhány kérdést kívánok érinteni. Népgazdaságunkban a beszámolási időszakban is jelentős eredmények születtek. Vizsgálataink igazolják a kormány jelentését, melyet a parlament nyári ülésszaka megvitatott ós jóváhagyott. Tevékenységünk lényeges eleme, hogy a népi ellenőrzés egész szervezete aktívabb, kezdeményezőbb lett, és az igényekhez jobban igazodó témaválasztással hatékonyabban támogatja a politikai és az állami vezetés munkáját. Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy ellenőrzési munkánk a végrehajtás minőségének is fontos értékmérőjévé vált. Vizsgálataink során olyan ellentmondásokat, hibákat is feltártunk, amelyek a népgazdaságnak okozott károk miatt joggal háborítják fel az alkotni vágyó, becsülettel dolgozó, a fejlődésért mindig tettre kész embereket. A népi ellenőrzés az eltelt időszakban elismerést vívott ki az irányító és a vizsgált szervek körében egyaránt. Politikai felelősséggel végzett munkájával alapozta meg tekintélyét, vívta ki a dolgozók, a közvélemény megbecsülését. Kérem, hogy a képviselő elvtársak ne vegyék szerénytelenségnek, ha arra hivatkozom, hogy a népi ellenőrök munkájukkal és javaslataikkal hozzájárultak népgazdaságunk eredményeihez. Ennek fő forrása az ellenőrző munka társadalmi bázisa és következetes demokratizmusa, az a munkastílus, miszerint a vizsgálati elemzések és javaslatok, politikai és szakmai felkészültségre, jobbító szándékra épülnek. A népi ellenőrzés jelzi és közvetíti a dolgozók tömegeinek véleményét, társadalmi, politikai közérzetét is. Tisztelt Országgyűlés! A népi ellenőrzés munkájának eredményessége az időszerű témaválasztástól, a társadalmi-pohtikai érzékenységtől, kezdeményezőkészségtől függ. A beszámolási időszakban kiemelten vizsgáltuk a kormányprogramokból adódó feladatok megvalósítását. Tudjuk: a gazdálkodás hatékonyságának növelése azt igényli, hogy sok mindenben, elsősorban a vezetői munkában változtassunk a korábban megszokott gyakorlaton. Vizsgálati tapasztalataink szerint a körülmények kényszerítő hatására is a szocialista építő munkában már sok a pozitív változás, eredmény. De még mindig van kiaknázatlan tartalék, amely nap mint nap feladatunk, hogy megtaláljuk, kiderítsük, hasznosításra ajánljuk. Méhes elvtárssal egyetértek abban, hogy a kezdeményező, vállalkozó szellem még nem általános. De a magunk részéről azon munkálkodunk, hogy