Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-4

177 Az Országgyűlés 4. ülése, 1 hulladék újrafeldolgozása is, és ebbe nem nyugodhatunk bele. Az elgondolásunk az, hogy az V. ötéves tervidőszak tapasztalatai alapján a VI. ötéves terv időszakában az eddigi körben a hulladék és melléktermék hasznosítása 30 százalékkal legyen nagyobb a jelenleginél, és új területeken is megszervezzük a takarékosságot. Persze az állami programok a termelési és ráfordítási szerkezet fejlesztésének, korszerűsítésének feladatát csak részben oldják meg. Rajtuk kívül fontosak más állami beruházások és a vállalatok műszaki fejlesztési, beruházási és termelésszervezési tevékenysége is, amelyet pénzügyi eszközökkel is támogatunk. Mindezeknek a hatására a termelés különböző területein föl kell erősödniük a szerkezeti változásoknak. A terv azzal számol, hogy a vaskohászatban a készárutermelés összetétele a jó minőségű hengerelt acélok javára változik meg. Az alumíniumipar termelését úgy kívánjuk fokozni, hogy az alumíniumnak az eddiginél nagyobb hányadát dolgozzuk föl félkész és késztermékké. A gépiparban az olyan gyártmány- és gyártásfejlesztés van az első helyen, amelyik a gazdaságosságot javítja. A vegyiparban átlagon felüli termelésre, termelés-emelkedésre számítunk a gyógyszerek, növényvédő szerek, intermediális anyagok gyártásában. A könnyűipar termelését elsősorban és azért kell bővítenünk, hogy a lakosságot korszerű, jó minőségű termékekkel lássuk el, és hogy dinamikusabban fokozhassuk az előnyös kivitelt. A mezőgazdasági ágazatban a stratégiai feladat az, hogy a termelés növelése mellett a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás is emelkedjék. Ezt a meglevő erőforrások jobb kihasználásával, takarékos gazdálkodással, a területegységre jutó hozamok és az állatállomány termelőképességének javítása útján kell elérni. A mezőgazdasági termeléssel lépést kell tartania az élelmiszeriparnak. Gazdaságosan kell növelnie a kivitelt, miközben ki kell elégítenie a lakossági keresletet. Az igényes piacok változó szükségleteihez igazodva kell a termékek csomagolási színvonalát és a szállítási szolgáltatásokat javítani. Az építőiparban lassúbb lesz a beruházási és gyorsabb lesz a felújítási, fenntartási építés. Ezt az időszakot arra kell felhasználni, hogy az építőipari szervezetek az építési igényeknek teljesebben, a vállalási határidőket megrövidítve, és bizony az is kívánatos volna, hogy olcsóbban feleljenek meg. Miközben kijelöljük az egyes népgazdasági ágakban és ágazatokban a szerkezeti változások irányait és feladatait, az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítanunk az egymás közötti kapcsolatokra: a termelési- és értékesítési kooperációkra, a kapcsolódó beruházások és fejlesztések összehangolására, a technikát és a technológiát az egymást követő lépcsőkben megújító, úgynevezett innovációs láncokra. Tisztelt Országgyűlés ! Életszínvonal-politikánk tartós célja nem változott. Továbbra is arra törekszünk, hogy a szocializmus építése együtt járjon a nép jólétének rendszeres növelésével. A VI. ötéves tervjavaslat — mint már említettem — a realitásokból kiindulva azt irányozza elő, hogy megőrizzük az elért életszín0. december 17-én, szerdán 178 vonalat, és differenciáltan javítsuk az életkörülményeket. Az egyensúly javításának és az életszínvonal megszilárdításának kívánalmai között úgy kell összhangot teremtenünk, hogy a lehetőségek szerint figyelembe vegyük az egyes rétegek életkörülményeit. Az életszínvonal megőrzését úgy tervezzük, hogy a lakosságnak egy főre jutó reáljövedelmét az időszakban 6—7 százalékkal növeljük. A tervjavaslat a nominálbérek és a fogyasztói áraik évi 4,5—5 százalékos emelésére számít. A bérpolitikát és az árpolitikát szoros összhangban kívánjuk alakítani. Gondoskodunk arról, hogy a fogyasztói árak színvonala csak a tervezett keretek között emelkedjen. Ellenben azt sem engedhetjük meg, hogy a fogyasztói árak elszakadjanak a termelői áraktól, nehogy évek múltán újra nagy lépésekkel kelljen utolérni magunkat. E konfliktus elkerülése végett a kormányzatnak az eddiginél jobban kell ösztönöznie a termelési költségek leszorítására és ezzel is a termelői árak növekedésének fékezésére, egyes esetekben azok csökkentésére. Az átlagbérek és a fogyasztói árak együttmozgása a népgazdaság egészére biztosítja, hogy a reálkeresetek azonos színvonalon maradjanak. Számítanunk kell azonban arra, hogy nem minden termelőegység lesz képes mindjárt felnőni a követelményekhez: a teljesítményben lemaradók a népgazdasági átlagnál kisebb mértékben tudják a béreket emelni. Ott azonban, ahol az átlagnál nagyobbak a teljesítmények, 6—7 százalékos, sőt kiugró eredményeket elérve ennél is nagyobb bérfejlesztés képzelhető el egy-egy évben. A béreket egy-egy gazdasági egységen belül is differenciálni kell az átlagosnál több, jobb, illetőleg kevesebb teljesítményt nyújtó dolgozók között. A kiemelkedő eredményeket felmutató munkások és műszakiak, a jó üzletkötők, az ügyes szervezők nagyobb megbecsülést érdemelnek. A tervjavaslat arra számít, hogy a munkából származó jövedelmek a teljesítmények arányában és a vállalati jövedelmek változása szerint is differenciálódnak. A társadalmi juttatások rendszerének fejlesztése viszont elősegíti, hogy a családok eltérő összetételéből fakadó j övedelemkülönbségek mérséklődj ének. A következő években a lakosság jövedelmében továbbra is emelkedik a társadalmi juttatások aránya. A reáljövedelmek növekményének ez a forrása. A társadalmi juttatások elsősorban az azokban részesülők körének, számának bővülése és összetételük változása miatt, továbbá a szociálpolitikai intézkedések révén növekednek erőteljesen. A tervjavaslat előirányozza, hogy a jelenlegi átlag alatt levő nyugdíjak reálértékét fenntartjuk, sőt a legkisebb nyugdíjak reálértékét emeljük. Mindehhez még a közvetlen gondoskodás, törődés is kell, hogy javuljon helyzetük. Szociálpolitikánk változatlanul nagy figyelmet fordít a rászoruló időseken kívül a nagycsaládokra. A terv előirányozza, hogy megőrizzük a három- és több gyermekesek családi pótlékának vásárlóértékét, s hogy kisebb mértékben növeljük a kétgyerekesek családi pótlékát és a gyermekgondozási segély forintösszegét. A