Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-4

169 Az Országgyűlés 4. ülése, 1980. december 17-én, szerdán 170 törvényjavaslatnak is az egyik fontos kiinduló­pontja! A tervjavaslat másik kiindulópontjaként elemeztük a világgazdasági folyamatok mélyre­ható átalakulását, és előrevetítettük a további változásokat. A magyar gazdaság jövője szem­pontjából nélkülözhetetlen, hogy az eddiginél szorosabban kapcsolódjon a világgazdasághoz, ezért erre gondolva kellett kijelölnünk további fejlődésünk nyomvonalát. Az új világgazdasági jelenségek hatására a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban módosul­nak az értékek, új értékarányok alakulnak ki. Politikai és háborús feszültséggócok zavarják a gazdasági kapcsolatokat, és terheket raknak a népek vállára. Általánossá vált, hogy mérséklő­dik a gazdasági növekedés üteme, s az országok többségére jellemző közös vonás, hogy gazdasá­guk szerkezetét adottságaikhoz és lehetőségeik­hez jobban igazítva alakítják a további fejlődés megalapozása végett. A VI. ötéves tervjavaslat készítésekor szá­molnunk kellett a változó és több szempontból csak bizonytalanul előrelátható külgazdasági környezet hatásával. A világgazdasági változá­sok mérlegelésekor számunkra nem lehetett kér­déses, hogy részt veszünk-e a nemzetközi mun­kamegosztásban, vállalva azokat a nehézségeket, amelyek ma jellemzik az országok és az ország­csoportok közötti kapcsolatokat. Ez a részvétel számunkra nemcsak elkerülhetetlen, hanem hosszú távon előnyös: ezt nem szabad elfelejte­nünk, és politikánk lényegéből fakad, s abból a törekvésünkből, hogy fenntartsuk és bővítsük a nemzetek közötti békés kapcsolatokat. A mi adottságainkból, lehetőségeinkből és céljainkból az következik, hogy ott kell lennünk a nemzetközi piacokon, és lépést kell tartanunk az ottani folyamatokkal. A tervjavaslat összeeál­lításakor tehát arra kellett felelnünk, hogy e fo­lyamatoknak számunkra kedvezőtlen hatásait sikerül-e ebben az időszakban ellensúlyoznunk, és miképpen tudunk alkalmazkodni hozzájuk. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából a szocialista országokkal és különösen a Szovjet­unióval való együttműködés továbbra is megha­tározóan fontos. Az elmúlt évtizedekben a KGST-országok szoros együttműködése révén dinamikusan bővíthettük a fejlődésünkhöz szük­séges energiának és létfontosságú nyersanyagok­nak a beszerzését. 1980-ban a KGST-országok­ból, elsősorban a Szovjetunióból vásároltuk a fel­használt kőolaj 80, a földgáz közel 40 százalékát, a villamos energia egynegyedét. Hogy behoza­talunk tartós, az műszakilag a közösen épített energiavezetékeken és az egyesített energiarend­szeren alapszik. Az 1980-as években azonban az eddiginél kisebb lehetőségünk lesz arra, hogy tovább növeljük a nyersanyag- és energiabeho­zatalunkat. A kitermelés a szocialista országok­ban is egyre költségesebb, ezek a termékek a vi­lágpiacon jócskán felértékelődtek, és a többlet­termelés java része az exportáló országok saját szükségleteit elégíti ki. Egyebek között ezért nem tartható a KGST-országok között az ener­gia- és nyersanyagforgalomban, így az egész for­galomban sem a növekedés megszokott üteme. A KGST-országokkal való elszámolásaink­ban az 1970-es évek derekán életbe léptetett ár­képzési gyakorlat továbbra is késlelteti azt, hogy a nyersanyagok és az energiahordozók gyorsan emelkedő, napi világpiaci árai érvényesüljenek, s ez az új külgazdasági körülményekhez való alkalmazkodásban időlegesen előnyhöz juttatott bennünket. A következő időszakban, bár tovább­ra is marad előnyünk, számottevő árnövekedést kell áruszállítással ellensúlyoznunk. A tervegyeztető tárgyalásokat a KGST-tag­országok nagyobb részével befejeztük, az elmúlt hét közepén írtuk alá a Szovjetunióval kötött megállapodásunkat. A Szovjetunióval a teljes áruforgalom öt év alatt 27 százalékkal nő, még­pedig úgy, hogy kivitelünk — az árváltozások miatt — a behozatalnál erőteljesebben bővül. Az áruforgalom értéke a tervidőszakban össze­sen 34 milliárd rubel, azaz évenként majdnem 100—100 milliárd forint export és import, amely­nek kiegyensúlyozásához hitelt is nyújtanak. Behozatalunk több mint 70 százaléka ener­gia, energiahordozó és alapanyag. Nagy fontos­ságúak azok a berendezések, amelyeket a VI. öt­éves terv időszakára előirányzott energetikai és más fontos ipari létesítményeinknek, egyebek között a Paksi Atomerőműnek, a Dunai Vasmű kokszolóüzemének szállítanak a szovjet vállala­tok. A KGST-tagországokkal befejezett terv­egyeztető tárgyalásaink teljes külkereskedelmi kapcsolatainknak mintegy felét alapozzák meg. Természetszerűleg arra is törekszünk, hogy tovább bővítsük a nem szocialista országokkal való kapcsolatainkat, ami kereskedelmi forgal­munknak a másik felét teszi ki. A korszerű gé­pek, berendezések egy része, egyes technológiai és szervezési ismeretek, több területen az alap­anyagok, félkész termékek és az alkatrészek ezekből az országokból szerezhetők be. Ugyanakkor kivitelünket ezekben a viszony­latokban is gyorsabban kell növelnünk, mint a behozatalt, hogy egyensúlyi helyzetünket ér­demben javíthassuk. Külgazdasági kapcsolata­inkban egyre nagyobb szerepük lesz a fejlődő és el nem kötelezett országoknak: ezek részaránya külkereskedelmi forgalmunkban eléri a 10—12 százalékot. Nem szabad elfelejtenünk: gazdaságpoliti­kánk egyik legnehezebb követelményét — hogy növeljük részesedésünket a nemzetközi kereske­delemben — csak akkor teljesíthetjük, ha tovább javul termelésünk versenyképessége, ha kedve­zőbb árakat érünk el; ha azon kívül, hogy javít­juk a hagyományos kereskedelmi módszereket, mindkét fő viszonylatban új lehetőségeket, új, korszerű együttműködési formákat tárunk fel és valósítunk meg. Ilyenformán az intenzív fejlődés igénye és a világgazdasági kényszer most együtt, egymást kölcsönösen erősítve hat. Párhuzamosan kell túl­jutnunk a két nehéz akadályon. Ehhez a legfőbb erőforrásunk az, hogy okulunk az eddigi tapasz­talatokból, hogy képesek vagyunk korszerű ve­zetési, termelési és gazdálkodási módszerekkel munkánkat eredményesebbé tenni. Ez ráirányítja a figyelmet a tervjavaslat harmadik fontos kiindulópontjára: arra, hogy összeállításakor azokra az eredményekre épít­hettünk, amelyeket az V. ötéves terv időszaká­8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom