Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-18

1145 Az országgyűlés 18. ülése, 1982 tesnek tartják, hogy a következőkben kissé részletesebben foglalkozom a sokak által már érintett emberi tényezőkkel. Azért beszélek én is • emberi tényezőkről — ma már ez elhangzott így —, mert idetartozónak tekintem a fogyasztó emberről való gondoskodást, valamint a termelő emberrel kapcsolatos követelményeket. Hetényi elvtárs már szólt az életszínvonal alakulását jellemző legfontosabb adatokról. Azokból kitűnik, hogy az életszínvonal általános jellemzésére használt szokásos mutatók, mint a fogyasztás, a reáljövedelem, reálbér 1983-ban, és országos átlagban kedvezőtlenebbül alakulnak, mint a korábbi években. Életszínvonal-politikánk szelektív jellegű. Ez is kiderült az eddigi hozzászólásokból, az expozéból. Ez megnyilvánul a tervezett szociálpolitikai intézkedésekben is: a kétgyermekes családi pótlékának emelésében és a meghatározott körben majd érvényesülő nyugdíjak emelésében. De támogatjuk a kisgyermekes családokat és nyugdíjasokat a foglalkoztatási lehetőség szélesítésével is. Ez évben a gyermekgondozási segély igénybevétele melletti munkavállalás, lehetőségét teremtettük meg, amely ha szerény mértékben is, de hozzájárul a kisgyermekes családok anyagi helyzetének a javításához. 1983. január 1-től bővülnek a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségei. Az eddigi 840 óra helyett 1260 óra, a 30 ezer forint helyett pedig 60 ezer forint lesz a nyugdíjfolyósítás melletti foglalkoztatási, illetve kereseti korlát. Több megyében és Budapesten olyan munkaközvetítő szolgálatot vezetünk be tanácsi szerveink odaadó segítségével, amelynek keretében az eddiginél szélesebb körben, és a különböző jellegű, időtartamú és feltételű munkát vállalni szándékozók elhelyezkedésében segítséget nyújtanak. A jövő évi feszített terv követelményeinek megvalósítása során is alapvető társadalompolitikai és gazdaságpolitikai feladatnak tekintjük a létbiztonság legfontosabb feltételét jelentő teljes foglalkoztatás megvalósítását. Ezt azt gondolom, hogy nem elég egyszer, kétszer mondanunk, hanem ezt örökké hangsúlyoznunk kell, hiszen gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb célja. Ma Magyarországon a munkaképes korú férfiak 85 százaléka, a nők 74 százaléka dolgozik. Erről azért is szólok, mert vannak, akik a lanyhuló gazdasági növekedés miatt féltik a szocializmust építő országunk vívmányát, a teljes foglalkoztatottságot. Vannak viszont, akik némi munkanélküliség létrehozásában vélik megtalálni a hatékonyabb, fegyelmezettebb, szervezettebb munkavégzés feltételeit. A teljes foglalkoztatás megvalósításához a feltételek adottak. De legalább ilyen fontos, hogy megteremtsük a mainál hatékonyabb foglalkoztatás feltételeit is. A hatékony munkaerő-gazdálkodás feltételeinek biztosításában nem kevés szerepe van a központi irányításnak. Kezdve a Munka Törvénykönyvében a munkaviszonyra, foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseitől a különböző részmunkaidős munkavállalók foglalkoztatásán keresztül egészen a bérszabályozás és a tarifarendszer megvalósításáig. Ezekkel összefüggésben számos észrevétel, kritika a társadalmi, gazdecember 16-án, csütörtökön 1146 dasági élet változásával kapcsolatos módosítási igény hangzik el. Ezeket mi komolyan vesszük, munkánk során hasznosítjuk. A munkaerő hatékony foglalkoztatását azonban végül is a munkahelyeken kell megvalósítani. A jelenlegi időszakban a következő területeken tartom szükségesnek a vállalati munkaerő-gazdálkodás javítását. Valamennyi területen, termelésben és igazgatásban biztosítani kell, hogy csak a valóban szükséges munkaerőt foglalkoztassák. Ehhez alapvető segítséget a munka-, üzem- és ügyvitelszerzés ad. Nem haladunk eléggé előre e téren, bár vannak már eredményeink is. Hallottunk ilyen jó példát Csongrád megyei képviselő elvtársunktól is. Sajnos azonban a legtöbb vállalatnál az egyszerű munkahelyi fényképezést sem végzik el, amely a tervszerű munkaerő-gazdálkodás alapkövetelménye. A gyakran elavult normák és munkaszervezetek nem segítik a munkaerő hatékony kihasználását. Még mindig sok produktív idő esik ki anyagellátási zavarok, géphiba és egyéni ügyintézés következtében. Ebben az összefüggésben is hangsúlyozom a belső anyagi érdekeltség értelmes rendjének megvalósítását. Ez fegyelmez, ösztönöz és segíti a tisztánlátásban a vezetőt és a munkást egyaránt. Tisztelt Elvtársak! Mai munkaerőhelyzetünk egyik jellemzője, hogy a munkaerő területi és szakmai összetétele esetenként eltér a szükségletektől, így a létszámhiány és a felesleg egyidejűleg jelentkezik. A munkaerő kereslet-kínálat viszonylatában, ha jóval mérsékeltebben is, mint a korábbi években, a keresleti oldal van túlsúlyban. A demográfiai viszonyokat tekintve nyolc-tíz évig nem lesz munkaerőtöbblet. Mindezek alapján világos, hogy csak hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás révén növekedhet a munkaerő forrása. Az előzőekből az is következik, hogy a foglalkoztatás irányításában azokat a módszereket kell előtérbe állítani, amelyek a teljes foglalkoztatás követelményét összehangolják azokkal a mennyiségi és szerkezeti változásokkal, amelyeket a termelés gazdaságosságának növelése, a szolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztése kíván meg. Ez egyes területeken a munkaerő iránti igény csökkenésével, más területen annak növelésével jár. Ezért kap a korábbinál nagyobb fontosságot az ár- és továbbképzés, az ágazatok és az egyes területek közötti átcsoportosítás elősegítése, valamint a munkába álló fiatalok helyes orientálása. És ezért nem lehet ma már csak globálisan országos átlagban beszélni a foglalkoztatás kérdéseinek a megoldásáról. Tájékoztatom a tisztelt képviselő elvtársakat, hogy kormányzati döntés van arról, hogy három megyében a helyi foglalkoztatási gondok megoldására olyan pályázatot hirdettünk a megyei tanácsokkal együttműködve, amely helyi foglalkoztatási feszültség feloldására beruházást, fejlesztést támogat. Ezek közé tartozik Szabolcs megye is, ahol már ebben az évben Fehérgyarmat környékén a foglalkoztatás segítésére bizonyos állami támogatást adunk. Természetesen nem célunk minden faluba és min-