Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-18
1133 Az országgyűlés 18. ülése, 1982. december 16-án, csütörtökön 1134 ségügyi ellátása, a szociális otthonok férőhelyeinek gyarapítása, a házi szociális gondozás megszervezése, napközi otthonok, nyugdíjasházak növelése állami, tanácsi, lakókörzeti és politikai feladat. Egyöntetűvé kell válnia, hogy a társadalmi szervek intézményesen foglalkozzanak a nyugdíjasok életkörülményeivel. Többek között jó példa erre kerületünkben, hogy a kerületi pártbizottságunk a jövő évben napirendé tűzi a kerületben élő nyugdíjasok életkörülményeinek vizsgálatát. Területi pártkörzeteirik szociálpolitikai csoportjai kiemelten foglalkoznak az idős emberek problémáival, s mindent megtesznek körülményeik javítására. Példaként szeretném elmondani, hogy egyik pártkörzetünk egy idős, beteg, járni nem tudó házaspárnak televíziót vásárolt, hogy kapcsolatuk ne szákadjon meg a külvilággal. Kedves Képviselőtársaim! Világosan látnunk kell, hogy életszínvonal-politikai céljaink valóra váltása alapvetően rajtunk, végzett munkánkon múlik. Nem lebecsülendő program, s nem pesszimizmusra okot adó perspektíva ez. Az elért életszínvonalunk a hasonló gazdasági fejlettségű országokóhoz képest egyértelműen jó. Lakosságunk ezt érti és megbecsüli. Az életszínvonal és az életkörülmények javítása terén elért eredményeink és céljaink a napi politikai agitációs munkához fontos, jó bizonyítékokat nyújtanak. Fel kell használnunk ezeket az érvéket, bátrabban kell politizálnunk vele, segítségül kell hívnunk, cselekvésre buzdító munkánkban. Az 1983. évi költségvetést és népgazdasági tervet elfogadom, azokkal egyetértek, és képviselőtársaimnak is elfogadásra javaslom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tollár József képviselőtársunk felszólalása következik. TOLLÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Az 1983-as népgazdasági terv- és költségvetés összegezi gazdaságunk idei helyzetét, és körvonalazza az előttünk álló év bonyolult feladatait. Ami az 1982-es évet illeti; a kedvezőtlen világgazdasági körülmények ellenére a népgazdaság az idén is alapvetően a XII. kongresszus határozatával összhangban fejlődik. A legfőbb gazdaságpolitikai célok teljesülnek: a népgazdasági egyensúlyi helyzete javult, a nem rubelelszámolású külkereskedelmi mérleg az év során hozott intézkedések hatására jelentős többlettel zárul. Az ország nemzetközi fizetési kötelezettségének eleget tesz. Kétségkívül, ez az utóbbi tény jelzi erőfeszítéseink legnagyobb eredményét, a fizetőképességünk megőrzését, ami napjainkban a világgazdasági válság súlyos teherpróbái közepette nem csekély teljesítmény. Az idei teljesítményeket vizsgálva azt is világosan látni kell, hogy lehetőségeinket, tartalékainkat nem használtuk ki teljes mértékben, amelyek jövőre fejlődésünk biztonságos alapjaivá válhatnak. A külkereskedelmi mérlegtöbblet ugyanis — és ezzel reálisan számolni kell — nagymértékben abból származott, hogy a belföldi felhasználás a tervezettnél is jobban mérséklődött, és a behozatal — az export kismértékű növekedése közepette — jelentősen csökkent. Különösen figyelemre méltó a népgazdaság fejlődési tartalékainak szempontjából, hogy az ipar exportképes, valamint a behozatalt ésszerűen helyettesítő termelésének növekedése továbbra is elmaradt a lehetőségektől és a követelményektől, s hogy lassú a haladás az alacsony hatékonyságú és a gazdaságtalan termelés viszszaszorításában. A kijelölt úton haladva rendkívül fontos feladat a hatékonyság és az egyéb tartalékok hasznosítása : a behozatal nem növekedhet, a beruházások mérséklődnek, takarékos energiafelhasználást kell megvalósítanunk. Csakis ezek betartásával lehet a külgazdasági egyensúlyt és a fizetésképességünket megőrizni. Csakis ezek teremthetik meg a feltételét annak, hogy kiegyensúlyozott maradjon az áruellátás, javuljon a lakossági szolgáltatások színvonala, és megvalósulhassanak az előirányzott szociálpolitikai intézkedések. A költségvetési mérleg azt mutatja, hogy miből és hogyan kell gazdálkodni egy éven keresztül. Az 1983. évi költségvetés az ismert okoknál fogva visszafogottabb, mérsékeltebb számokat tartalmaz a megszokottnál. A költségvetés gondosabb tanulmányozása során viszont meg kell állapítani, hogy az alapellátás színvonalát, sőt egyes területeken a fejlesztési lehetőségeket is biztosítja. Pozitívnak tartom, hogy nyíltan szól az anyag a meglevő nehézségeinkről. A népgazdasági termelés alakulásában meghatározó szerepe van az iparnak, hiszen innen származik az összes termelő ágazatok közül a legtöbb nemzeti jövedelem. Az iparvállalatok 1982. évi mérsékeltebb eredményeiket romló világgazdasági körülmények között, és rendkívül feszített munkával érték el. A népgazdaság belső és külső egyensúlyi helyzetének javítására minden ágazatnak, ezen belül elsősorban az iparnak az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni. Növelni kell, különösen a feldolgozóiparnak — külső piacokon gazdaságosan értékesíthető — a behozatalt észszerűen helyettesítő alacsony anyag- és energiaigényes termékek előállítását. Az 1933. évi terv a népgazdasági mérleg javításához az ipar nagyobb hozzájárulását várja el. Növelni kell a nyereséget, a tőkés exportot és nagyobb devizabevételt kell biztosítani. Ahhoz, hogy az ipar megfelelhessen ezen elvárásoknak, jelentős mértékben kell növelni versenyképességét. A versenyképességnek vannak olyan tényezői, amit a vállalatok saját hatáskörükben nem tudnak megoldani, ezekre szeretném a figyelmet ráirányítani. Ilyen például a szerződéses fegyelem, egyenletes anyagellátás, a háttéripar kérdése. A TEKvállalatok tevékenységének korszerűsítése területén évek óta egy helyben topogunk, tehát nincs előrehaladás. 1980-ban az alapanyagárakban elértük, vagy megközelítettük a világpiaci árszínvonalat, az elmúlt évtől kezdődően itt az árak lefelé tendálnak. Mindezek ellenére az alapanyagárain'k a
