Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-18

1135 Az országgyűlés 18. ülése, 1982. december 16-án, csütörtökön 1136 80-as szinten maradtak. A felvetett hiányosságok megoldásához nagyrészt beruházásra sem lenne szükség, csak határozottabb intézkedésre, és a bürokrácia száműzésére. Az ipari vállalatoknak is sokat kell tenni elsősorban azon a területen, amely a hatáskörükbe tartozik. Rugalmasabban kell alkalmazkodni a piaci igényekhez, javítani kell a piackutató tevékenységet. Szorosabbá kell tenni a vállalatok közötti együttműködést, a kooperáció további fejlesztését. Korszerűsíteni szükséges a vállalatok belső szervezeti felépítését, irányítását, növelni kell a vezetés színvonalát. A világviszonylatban is tapasztalható gazdasági visszaesés nem kímélte a magyar exportlehetőségeket sem. Ez a helyzet tovább éleződik. A magyar alapanyagáraknák a világpiaci szinttől való jelentős eltérése ellentétes irányban hat. Súlyosbítja ezt az a körülmény, hogy a nyugati anyagármozgásokat csak fáziskéséssel követjük, és nemegyszer ellentétes irányban. Az export fejlesztésének igen jelentős akadályozója a magyar külgazdaság mechanizmusrendszerének nehézkessége. A jelenlegi piaci helyzetben igen nagy jelentősége van a rugalmas, gyors alkalmazkodó képességnek. Az exportot akadályozó tényezők között meg kell említeni árrendszerünk fejlesztésében mutatkozó azon ellentmondást, amely a világpiaci árakhoz való viszonyítást a belföldi árak képzésének alapfeltételéül jelölte meg. Ez a kompetitív árrendszer. Az elvekkel nem lehet vitatkozni, a bevezetés időpontjával igen. Az bebizonyított tény, hogy válsághelyzetben exportellenes hatást vált ki, amikor nem-r csak a piac megszerzéséért, de annak megtartásáért is sok esetben súlyos áldozatokat kell hozni. Az ma már biztos, hogy árrendszerünk, szabályozóink nem válsághelyzetre készültek. A jelenlegi világpiaci helyzetben az ország többsége támogatást biztosít a külpiaci egyensúly fenntartása, az exportáló kedv növelése érdekében. A nálunk bevezetett új árrendszer időbeliileg egybeesett egy korábbi nemzeti valutafelértékeléssel, valamint a támogatási kedvezmények csökkentésével is. Igaz, az utóbbi időben ellentétes példákat is lehet felhozni, azonban ezek hatása elenyésző, másrészt az ebből származó vállalati előnyök jelentős részét elvonták. Hatásosabbá kellene tenni a nem rubelelszámolású kereskedelem befolyásolását. Fokozott erőfeszítésre van szükség az export bővítése és az import elfogadható keretek között tartása érdekében. Ez részben bizonyos szabályozó elemeknek az adott feltételekhez igazítását igényelné. Manapság sokféle az exporttámogatás és az ösztönzés. Valójában nincs igazi ösztönzés. Még mindig kedvezőbb belföldre termelni, mánt exportra. Az export növelése rontja a hatékonyságot, és ezzel párhuzamosan csökken a vállalatok bérfejlesztési lehetősége is. A szabályozóknak, támogatásoknak olyan módosítására lenne szükség, hogy az export kedvezőbb feltételeket teremtsen, mint a belföldre való termelés. A vállalatok megszokták már azt, hogy évente újabb szabályozás lát napvilágot, amely tovább szorítja a csavart, a jelen helyzetben ez érthető is, és a vállalatok nem méltatlankodnak emiatt. Akkor azonban — elnézést, kissé vulgáris leszek — felforr az agyvizünk, amikor visszamenőleges hatállyal megcsorbítják a .fejlesztési alapot, s az ember kapkodva próbálja átütemezni állásait. Óvakodnunk kellene minden olyan intézkedés meghozatalától, amely szubjektivizmusra épül. Volt egy pár ilyen 1982-ben, és marad még ezekből 1983-ra is. Kereskedelempolitikai alaptámogatás, egyéb. A hatóságok objektivizmusával körülbástyázott íróasztalon nem mindig a legjobb döntés születik, sőt biztos, hogy nem. Az elmondottakat összegezve a következő fontos lépéseket tartanám szükségesnek ahhoz, hogy az export csökkenésével szemben ne csak szinten tudjuk tartani kivitelünket, de ha szerény mértékben is, növelhessük azt. Ilyenek a következők: A vállalati és egyéni érdekeltségi rendszer eddigihez képest további jelentős fejlesztésére lenne szükség; támogatási rendszerünk normatív elemeinek továbbfejlesztése, a szubjektív tényezők kiküszöbölése; a jelenleginél rugalmasabb, és a termelési mutatókat jobban figyelembe vevő árfolyam-politika megvalósítása. A külkereskedelmi vállalatok érdekeltségének fokozódása, a népgazdasági és vállalati érdekek jobb képviselete céljából. A világpiaci árakat jobban követő árrendszer kidolgozása. Tisztelt Országgyűlés! Mivel az egyensúly kérdése meghatározóvá vált hazánk gazdasági életében, különös hangsúlyt kell arra helyezni, hogy az ezért elsődlegesen felelős magyar termelő szektor alkalmazkodni tudjon a világszerte tapasztalható recesszió körülményeihez. Ahhoz azonban, hogy jó információt kapjanak a termelők, a külpiaci viszonyokihoz önmagában nem elég időben és megfelelő belső iránytűkkel is rendelkezni kell, hogy milyen alapokról, milyen belső feltételekre, feltételrendszerrel indulhat ártárgyalásaira, általában termékek külföldi elhelyezésére. Évről évre tapasztalhatjuk, hogy a központi határozatok későn jelennek meg ahhoz, hogy a következő évi áruszállítások belső feltételrendszerének biztos alapján tárgyalhatnának a vállalataink. Az őszi nemzetközi vásárokat nyilván nemcsak színpompás seregszemlének szánjuk, hanem konkrét üzleti érdeklődés realizálási lehetőségének is. Míg a BNV szeptemberben kerül megrendezésre, a szabályozók változásával kapcsolatos döntések rendre év végére maradnak. így olyan fontos tényezőknél nem rendelkezik megfelelő alapokkal az ipar, mint a várható árfolyampolitikai támogatások mértéke, vagy éppen a már említett alapanyagok árváltozásai. Azon túl, hogy szeretném leszögezni, túlnyomóan költségvetési rovatokból élő központi szervek létét és szükségességét senki sem vitatja el, a legtöbb támadási felületet e szervek bürokratikus vonásai szolgáltatják. Szóltam arról, hogy a normatív elemek érvényesülését vállalataink általában üdvözlik. Köztük azt is, hogy az eddigi szubjektív tényezőkön alapuló importengedélyezési rendszert előre meghatározott, a népgazdaság teherviselő képességével összhangban álló keretszámok helyettesítik. Érthetetlen számunk-