Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-17
1073 Az országgyűlés 17. ülése, 1982. október 8-án, pénteken 1074 Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját képviselőcsoportunk és a magam nevében elfogadom, a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Tóth Dankó István képviselőtársunk. DR. TÓTH DANKÓ ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Nagyra értékelem az Országos Vízügyi Hivatalnak a vízgazdálkodás terén kifejtett eddigi tevékenységét. Jónak tartom, hogy a jelentés visszatér a korábbi beszámolás alkalmával felvetett javaslatok sorsára, megoldásának állására. Külön örömömre szolgál, hogy a feladatok között, fontosságának megfelelő helyet kap vizeink minőségének védelme. Gyakorló orvosi teendőimhez is közelállónak tartom a vizeink minőségével való foglalkozást, mert lakosságunk egészsége, jövőnk függ tőle. Tisztelt Képviselőtársaim! Észak-Magyarország folyói sem az országban erednek, így a szennyezések elég nagy hányada a határokon túlról érkezik. Ez történt az elmúlt hetekben is, amikor a Sajón és a Bodrogon szennyeződés vonult végig, jelentős kárt okozva az amúgy is gyér halállományban. Okául a cukorgyári kampány megindulását jelölték meg a szomszédos vízügyi szervek. Választóim kérdezték, és én is megkérdezem: a jövőben hogyan lehetne konstruktívabb együttműködést létrehozni a szomszédos országok vízügyi hatóságaival, hogy az ilyen szennyezéseket meg tudjuk előzni? Tudom, hogy az Országos Vízügyi Hivatal a napokban megállapodást írt alá határfolyóink közös hasznosításáról és árvízvédelméről, de nem olvastam a vízminőség védelméről. Választókerületemen és az encsi járáson folyik keresztül a Hernád folyó, amelynek vizét több mint egy évtized óta erőteljesen szennyezi a Hidasnémetinél beömlő Szartos-patak. Ez a patak többek között a kelet-szlovákiai vasmű szennyvizét hozza a Hernádba. Nagyon sokat foglalkoztunk a probléma megoldásával, és tudomásom szerint még mindig nincs konkrét megállapodás. Feltétlenül szükségesnek tartjuk a meglevő tervek alapján az úgynevezett ülepítő vésztározó létrehozását, illetve a tározó munkáinak megkezdését, mert a szennyezés előbbutóbb eléri a Hernád teraszára telepített, Miskolc vízellátását jelentősen szolgáló vízmüveket, illetve a bocsi sörgyár vízellátását is — amire már volt is példa, hogy erős szennyezés esetén a sörgyár leállt —, amelyekre nagy összeget fordított a népgazdaság. A Hernád folyó alsó szakaszán a Vadász-patakot a Szikszó községbe települt Állatifehérje Feldolgozó Vállalat üzemegysége szennyezi. Olyannyira, hogy a vízügyi dolgozók csak védőoltás után végezhetnek munkálatokat a patak mentén. Érthetetlen, hogy a vállalat népgazdasági érdekre hivatkozva teheti a víz és a levegő ilyen nagymértékű szennyezését. A szikszói üzem — mezőgazdasági üzemeink gyenge állategészségügyi munkája miatt is — igaz, hogy nagy nyereséggel termel, korszerűsítésére viszont nem áldoz a vállalat. A lakosság meg-megújult erővel követeli a bűz és a patak szennyezésének megszüntetését, vagy az üzem bezárását. Ezért kérjük a vízügyi szervek segítségét is a megoldásban. Élővizeinket azonban mi is szennyezzük. Az ipari üzemek mellett, a mezőgazdaság fokozódó kemizálása — valljuk be őszintén —, rontja a vizek minőségét. A minőségromlás elkerülhető, jelentősen csökkenthető a tervszerű, megfelelő időben végrehajtott műtrágyázással. Erre úgy gondolom, az emelkedő műtrágya árak miatt, a költségek növekedése miatt is jobban oda kellene figyelni mezőgazdasági üzemeinknek, nem beszélve ennek kapcsán az eddig még nem veszélyeztetett települések kútjaiban a nitráttartalom fokozódásáról. Néhány szót szeretnék szólni én is az ivóvízellátásról. Megyénkben 190 közegészségügyileg veszélyeztetett települést tartunk számon. Ebből járásunkban 55 ilyen falu van. Ebben az ötéves tervben megyénkben 21 település kap egészséges ivóvizet, járásunkban öt. Nyolcvanhárom községünk közül így is csak 15 rendelkezik majd vezetékes ivóvízzel. Csoportülésen egyik képviselőtársam felvetette, hogy ha ez az ütem marad, még nyolc ötéves terv szükséges ahhoz, hogy egészséges ivóvízhez juttassuk a lakosságot. Ezen érdemes elgondolkodni. Bár a legveszélyeztetettebb korosztályt, a csecsemőket ellátjuk fóliás ivóvízzel, de érthető a felnőtt lakosság sürgető ivóvízigénye, különösen, ha figyelembe vesszük a legújabb kutatások eredményét, ami az ammon-nitrátok rákkeltő hatásával foglalkozik. Választókerületemben tapasztalom, hogy a falusi lakosság szívesen vállalja az anyagi hozzájárulást is, ha életkörülményeinek javulásáról és az ivóvízellátásról van szó. Nehézségeink érzékeltetésére egy példa: a sok közül egyik községünkben nagy társadalmi összefogással óvodát alakítottunk ki. Minden feltétel adott a működéséhez, csak a víz erős fertőzöttsége miatt a KÖJÁL nem járul hozzá az üzemeltetéshez. Ezért sürgető, hogy az állami, a tanácsi szervek körültekintőbb szervező munkával, a lakosság támogatásával belátható időn belül elérjék, hogy a település jellegének megfelelően lehetőleg olcsón — gondolok itt társulati formákra, mélyfúrású kutakra, forrásfoglalásra és egyéb módra — az egészséges ivóvízellátás megoldódjék. Aki sokat jár a természetben, szomorúan tapasztalja, hogy az eddig kristálytiszta patakok is elszennyeződnek. Köszönhető ez a fokozódó turizmusnak is. Ezért azt tudom mondani, hogy csak azokat látjuk szívesen a gyönyörű zempléni tájakon, akik a természetjáráson kívül a rendet, a csendet, s főleg a tisztaságot is szeretik. Jelentős szennyezőforrás a lakosság szemetelése is. Járásunkban a nagyközségeket kivéve, a szemétgyűjtés-szállítás nincs megszervezve. A jövőben ezért sok teendője lesz ennek megszervezésében az államigazgatási szerveknek, de nekünk is jobban kötelességünknek kell éreznünk, hogy ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy ha valaki vizeinket szennyezi. Választóim nevében is megígérhetem, hogy a vízügyi dolgozók mellett leszünk az elkövetkezendő feladatok megoldásában is. A beszámolót elfogadom és elfogadásra javaslom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
