Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-15

915 Az országgyűlés 15. ülése, 1982. június 17-én, csütörtökön 916 áruellátásának javítását is, ahol főként a napicikkellátást és a vásárlási körülményeket akarjuk fejleszteni. Ezt hangsúlyozta egyértelműen a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa is, meghatározva az ezzel kapcsolatos feladatokat, amelyek teljesítése egyben a falu népességmegtartó képességét is javítja. Figyelembe véve a szűkösebb beruházási lehetőségeket, a jövőben elsősorban a meglévő üzemi hálózat korszerűsítésére, az intenzív módszerek alkalmazására - mint például az önkiszolgálásra, a minta utáni és előjegyzéses értékesítésre — törekszünk. Fejleszteni akarjuk az üzletek technikai felszereltségét, amely egyben megkönnyíti a kereskedelmi dolgozók és a mi ágazatunkban nagyszámú nők munkáját. Vannak még bőven kihasználatlan tartalékaink. Például az olyan kereskedelmi célokra alkalmas helyiségek, amelyekben kisebb átalakítással árusítani lehet. Jó példa erre a SKÁLA EXPO, és a diszkont típusú áruházak. A vásárlási körülményeket a nyitvatartási idő is befolyásolja. A kereskedelem az ötnapos munkahét bevezetésével a nyitvatartást alapvetően a lakosság igényei szerint határozta meg, ezért nem szűkítette a heti nyitvatartási időt. Szombaton például nem ügyeleti rendben, hanem lényegében a teljes hálózattal a vásárlók rendelkezésére állunk. Igaz, hogy egy-két órával rövidebb ideig, mint megelőzően, viszont az itt megtakarított idővel hosszabbítottuk meg a csütörtöki és pénteki nyitvatartást. Űgy ítéljük meg, hogy az ötnapos munkahét együtt fog járni a bevásárlási szokások változásával is. Azonban türelemre, jó propagandára, tudatos reklámra és sok új kezdeményezésre van szükség, hogy ez valóban bekövetkezzék. Az eddigi tapasztalatokat a nyitvatartást illetően összességében kedvezőnek tartjuk, de a tanácsokkal együtt figyelemmel kísérjük a vásárlási szokások alakulását és az év második felében, ahol ez szükséges, a nyitvatartási időt a tanácsokkal együtt kiigazítjuk. Tisztelt Országgyűlés! Hazánkban növekszik az idegenforgalom politikai, gazdasági jelentősége. Az idegenforgalom kedvező hatást gyakorol társadalmi és gazdasági életünkre, elősegíti, hogy a nemzetközi közvélemény reálisabban ítélje meg társadalmi rendszerünket és hozzájárul hazánk nemzetközi tekintélyének erősödéséhez. A turizmus fontos szerepet tölt be a népek közötti barátság erősítésében, ezért a jövőben is aktív idegenforgalmi politikát óhajtunk folytatni. Állampolgáraink külföldi utazásainak száma évente eléri a 4—5 milliót. Mintegy 1,3 millió dolgozó vesz részt kedvezményes üdültetésben és 1,4 millió magyar állampolgár üdül kereskedelmi szálláshelyeken. A jövőben az eddiginél is rugalmasabb árpolitikával, új programokkal törekszünk a belföldi turisztikai igények jobb kielégítésére. Ez egyben a kulturált időtöltés, az egészséges életmód, a közművelődés fontos eszköze, aminek a jelentősége a heti két szabadnap miatt megnőtt. Ezért is fejlesztjük a még sok helyen elégtelen kirándulóhelyeket, olcsóbb szálláshelyeket. Politikai érdekeink is fűződnek ahhoz, hogy kapcsolataink a szocialista országokkal a turizmus útján is erősödjenek. A hazánkat felkereső külföldiek mintegy 85 százaléka innen érkezik, a külföldre utazó magyaroknak pedig 90 százaléka látogat el baráti országokba. Hozzá kell tennem, hogy a tényleges turizmus fejlesztésére törekszünk az eddiginél tervszerűbben, és azt jobban igazítani kívánjuk fogadóképességünkhöz. Erre azért is szükség van, mert az elmúlt években úgy jártunk, mint az egyszeri házigazda, aki túl sok vendéget hívott meg házába, de nem gondoskodott megfelelő ellátásukról és szállásukról. Mi nem akarunk ilyen házigazdák lenni, ellenkezőleg, el akarjuk kerülni a zsúfoltságot, a lakosság és a turisták ebből származó jogos méltatlankodását. Tőkés idegenforgalmunk számszerűen jóval szerényebben, de — különösen 1979 óta — szintén fejlődik. Ezt jelzi, hogy az ebből származó devizabevételeink három év alatt megkétszereződtek. Nőtt az egy turistára jutó bevétel, emelkedett a szervezett turizmus aránya is. Ismert, hogy jelentős idegenforgalmi fejlesztéseink vannak folyamatban az osztrák hitelmegállapodás keretében, és ebben tekintettel vagyunk gyógyidegenforgalmi vonzóerőnk bővítésére is. Az Ausztriával meglévő jószomszédi viszonyt egyébként jelzi nemcsak az idegenforgalmi egyezmény és együttműködés, amelynek keretében épülnek a szállodák, hanem az az adat is, hogy a hazánkat felkereső nyugati turisták közül minden harmadik Ausztriából érkezik. Érdekes az az adat is, hogy Ausztriából és a Német Szövetségi Köztársaságból érkezik hozzánk a nyugati turista több mint kétharmada. Az elmúlt években fejlődött a szállodavállalatok és az utazási irodák propagandája. Ezt jó dolognak tartjuk, de legalább ilyen fontosnak a külföldi turisták személyes tapasztalatait. Gyakorlatilag a külföldiekkel kapcsolatban álló állampolgárok udvariasságán, magatartásán, a boltok, vendéglátóhelyek, sőt az utca hangulatán is múlik, hogy milyen kép alakul ki rólunk a külföldiekben. Ha a hazánkat felkereső turisták jó benyomásokkal távoznak, egyben jó hírünket is elviszik. Ebben nagyon sokat tehetnek az idegenvezetők. Felkészültségüktől, politikai és emberi magatartásuktól is függ, hogy mit tudnak meg vendégeink országunkról, hogyan értékelik eredményeinket, hogyan ítélik meg gondjainkat. A turisták szívesen látott vendégek hazánkban. Kiegyensúlyozott belpolitikánk, a szilárd közbiztonság és a hagyományos magyar vendégszeretet hozzájárul az országunk iránti érdeklődés élénküléséhez. Szeretnénk, ha minél több országból és minél többen megismerkednének népünk életével, kultúránkkal és műemlékeinkkel. Tisztelt Országgyűlés ! A kereskedelmi vállalatokat, a fogyasztási szövetkezeteket a jövőben az eddiginél jobb munkára kívánjuk késztetni. Ezt szolgálja az a több évre szóló tárcaközi munkaprogram, amely a vállalati önállóság növelésére, a gazdasági verseny kibontakoztatására, az új üzemeltetési formák bevezetésére a belkereskedelemben, az áru útjának rövidítésére, a vállalati piacérzékenység fokozására és nem utolsósorban az irányítói és szervezeti rendszer korszerűsítésére irányul. A munkaprogramban foglaltak a jobb áruellátást, a hatékonyabb munkát segítik elő a belkereskedelemben is.