Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-2

77 Az Országgyűlés 2. ülése, 1980. szeptember 25-én, csütörtökön 78 Az adott kérdésekről kialakult nem azonos vé­lemények az eltérő optikából fakadnak, és meg­felelő egyeztetés után előreviszik az ügyet. Egyik partner politikai hitelét, becsületességét sem kérdőjelezi meg, ha az érvekre alapozott vita után valamelyikünknek engednie kell. A fontos az, hogy az érdek- és nézetegyeztetések gyakran rendkívül bonyolult, kompromisszumot is követelő folyamatának végeredményeként a közösség érdekeit kifejező lehető legjobb meg­oldás szülessen. Hozzáteszem: helyes lenne, ha az ilyen vitáinknak az eddigieknél nagyobb nyilvánosságot is adnánk. Tisztelt Képviselőtársaim ! A kormány prog­ramja a legfontosabb gazdasági, társadalmi kér­désekre előremutató választ ad. Ezért a magam részéről elfogadom, s a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket 80 percre, 15 óráig felfüggesztem. (Szünet: 13.37—15.00. Elnök: CSERVENKA FERENCNÉJ ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik, Stadin­ger István képviselőtársunk. STADINGER ISTVÁN: Tisztelt Országgyű­lés! A miniszterelnök elvtárs felvázolta azokat az alapvető elgondolásokat, amelyek megvalósí­tása útján az állami és társadalmi élet minden fontosabb területén eleget lehet tenni a XII. kongresszus határozatainak, a Hazafias Népfront választási felhívásában foglaltaknak. A kormány munkaprogramja tovább viszi a gazdaság in­tenzív fejlesztésének politikáját, kitűzi azokat a feladatokat, amelyek megvalósításával elérhető az egyensúlyviszonyok általános és lényeges ja­vítása. Bár a program tematikus, átfogó, mégis úgy gondolom, hogy tulajdonképpen első lépcső­foka, koncepciója a megvalósításnak. Konkré­tabb kifejtésre a középtávú tervezés során és a kormány különböző programjaiban kerülhet majd sor. Az azonban nyilvánvaló, hogy a következő években csak szerényebb fejlődési ütemmel és fejlesztési lehetőségekkel számolhatunk. A be­számolóból megérthető, hogy a kormányzat ha­tározottan folytatni és ösztönözni kívánja a ter­mékszerkezet további átalakítását, a gazdaságos és jól értékesíthető gyártmányok gyártásának fokozását és a gazdaságtalanok csökkentését, ki­szorítását. Az első feladat tehát, a hatékonyság javítása, és ezt követheti majd nagyobb dina­mika. Ha a végrehajtás során a kormányzatnak, de a gazdaságirányítás egészének és mindany­nyiunknak sikerül következetesen érvényesíteni, hogy a szabályozó rendszer ne csak elismerje, hanem ösztönözze és preferálja is a korszerűt, a magas minőségűt, a jól eladhatót, akkor lehe­tővé válik, hogy az eszközök pótlására, minde­nekelőtt azokon a helyeken legyen lehetőség és kerüljön sor, ahol magas színvonalon dolgoznak. Ezen keresztül teremtődhetnek meg a későbbi, egyébként természetesen kívánatos, gyorsabb növekedés feltételei. A kormány programját a feladatok megol­dására alkalmasnak és jónak tartom. Meggyő­ződésem, hogy a kormány ebben a nagy munká­ban bizton számíthat a nép bizalmára és cse­lekvő támogatására. Tisztelt Országgyűlés! Budapesti képviselő vagyok — nem ezért, de azért engedve a kísér­tésnek —, a programhoz kapcsolódva néhány, a városunk, mindenekelőtt lakóinak életét érintő kérdéssel szeretnék foglalkozni. A fővárosnak az ország életében betöltött kiemelkedő szerepe is­mert, és több párt- és állami határozat is megál­lapítja az ezzel kapcsolatos feladatokat. Jórészt ennek köszönhető, hogy különösen az V. ötéves terv során jelentősen fejlődött Budapest. Ezt akkor is hangsúlyozni szeretném, ha teljesen nyilvánvaló, hogy hiba sajnos, van még bőven, és marad feladat nemcsak unokáinknak, de ta­lán tovább is. Csak néhány adatot a legfontosabbak közül : az V. ötéves terv során jóval, meghaladva min­den eddigit, körülbelül 86 000 új lakás épül és a főváros lakosságának több mint 12 százaléka, kereken negyedmillió ember költözhet új, kor­szerű otthonba. A sok, sőt sokszor növekvő pa­naszok mellett is tény, hogy a teljes felújításra kerülő lakások száma eléri a 25 ezret, több mint öt és fél ezer lakás kerül korszerűsítésre. Emel­lett még 20 ezer lakásban végeztek fokozott karbantartást is. Jelentőset fejlődött a közműel­látás. Napi 300 ezer köbméter teljesítményű új víztermelő berendezéseket építettünk, a víztá­rozó kapacitás és vele a város vízellátásának biztonsága, főleg a két gellérthegyi medence üzembe állításával nagymértékben javult. A la­kások több mint 50 százalékában van távfűtés vagy gázfűtés, ha pedig az egyedi olaj fűtést is korszerűnek tekintjük, elértük a 80 százalékot. Tovább fejlődött a tömegközlekedés, új metró­szakaszokat adtunk át, számos fontos út, alul­és felüljáró épült. Elkészült a Margit-híd, a Petőfi-híd és a kö­zeli hetekben a Szabadság-híd rekonstrukciója is. Jelentőset fejlődött a főváros egészségügyi ellátása. Az V. ötéves tervben kereken 900 új tanterem épül, 50 százalékkal több mint az elő­ző tervidőszakban. Ennek ellenére a tanulólét­szám emelkedése miatt, az oktatási feltételek zsúfolt szinten tartása is csak sokrétű szerve­zési intézkedések útján sikerül. Az új óvodai férőhelyek több mint 10 szá­zaléka társadalmi összefogás eredményeként, vállalati hozzájárulással, társadalmi munkaak­ciók segítségével valósul meg, előrevetítve a VI. ötéves tervidőszak általános módszerét. Közel 20 ezerrel több gyermek helyezhető el az óvodák­ban. A tervidőszak végére — bár a gyermekin­tézményekben a zsúfoltság továbbra is jelentős lesz —, az ellátottság 90 százalék körül alakul. Csak most, amikor már félig-meddig visszanéz az ember az V. ötéves tervre, akkor látja, érti meg, hogy milyen nagy lehetőségek birtokában gazdálkodhattunk. Tisztelt Országgyűlés! Bár a VI. ötéves ter­vet csak decemberben tárgyalja majd az Or­szággyűlés, minden szinten, így a fővárosban is erős a készülődés. Ha csak a legfontosabbnak vélt feladatainkat kíséreltük is meg összeállíta­ni, igen hamar csillagászati magasságba emel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom