Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-13

839 Az országgyűlés 13. ülése, 198 de megéri. Győrött például egy lakótelepi iskola plusz egymillió forint ráfordítással lakótelepi művelődési házként is üzemel, és jól. Még a ke­rületi mozi is elfért az iskola épületében. A gyermek- és ifjúsági programokon túl a felnőttek művelődési, szórakozási igényeit is igyekszik az intézmény kielégíteni. Igaz, gyak­ran csodálkoznak még a felnőttek, hogy az is­kola velük is foglalkozik, számukra is programot ad, és hogy ott nemcsak tanfolyamokra várják őket, sőt esetenként belépődíjat is kell fizetni, de az, hogy van, csak más, mint eddig, könnyebb megszokni, mint azt, hogy kellene, de nincs. De nemcsak a lakosságnak szokatlanok ezek a meg­oldások, hanem az ilyen intézmények megméré­se sem könnyű. Sőt a jelenlegi beruházási és mű­ködési szabályzókba sem könnyen illeszthetők e több célú hasznosítású intézmények. Megjegy­zem, nem az egyedül üdvözítő megoldást látjuk ezekben az intézményekben, hanem az egyik le­hetséges útját a munkásművelődés javításának. Az legalább olyan fontos, hogy a munkahelyek saját lehetőségeiket is okosan használják fel. Igaz, hogy a közművelődési törvény megjelenése óta a vállalatoknál az e célokra fordítható pénz­eszközöket már magasabb kulturális értékek­re fordítják. Megjegyezni kívánom, egy közel­múltban végzett vizsgálat adatai szerint 5 év alatt háromszorosára emelkedett az üzemi szociális, kulturális alapokból a művelődésre fordított anyagiak nagysága. A politkai és termelési mű­veltség segítése mellett, a mindennapi élettel összefüggő kulturális kérdésekkel is egyre in­kább foglalkoznak. Az egészségügyi témák, a családi élettel összefüggő nevelési kérdések, a mindennapi kultúra ügyei, a dolgozókat való­ban érintő és érdeklő kérdések azok, amelyek át­veszik a korábban rendszeres, de rutinszerű és sablonos ismeretterjesztést. A dolgozók kulturá­lis igénye ma már magasabb, mint az előző évti­zedekben. Győrött 1980-ban kétszer annyi 15— 30 év közötti általános iskolánál magasabb vég­zettségű élt, mint 1970-ben. A fizikai dolgozók körében felére csökkent a 8 általános iskolát el nem végzettek száma. Az érettségizett fizikai dolgozók száma hétszeresére emelkedett tíz év alatt. Igaz, a városban évek óta 97 százalék fö­lötti a tankötelezettség teljesítése. Ebben sokat segítenek a dolgozók iskolájában szervezett úgy­nevezett ifjúsági osztályok. Az idejáró fiatalok délelőtt termelőmunkát végeznek, délután isko­lában vannak. Az általános iskola befejezése után pedig az üzem és az iskola közösen hozzá­segíti őket az üzemi hiányszakmákban ahhoz, hogy biztos keresetük legyen, és hogy a társa­dalom teljes értékű tagjaivá válhassanak. A munkahelyi és lakóhelyi művelődés még jobb összehangolására az illetékesek rendszeres egyeztető tanácskozásokat tartanak. Ezeken megjelennek a vállalati művelődési bizottságok tisztségviselői, gazdasági vezetők, szakszervezeti titkárok, közművelődési előadók, tanácsi illeté­kesek. A fórumokon élő, eleven vita jellemzi a gyakorlati együttműködés problémáit. Nézetek ütköznek össze arról, hogy a munkahelyen van-e létjogosultsága a művelődésnek. Még mindig fel-felbukkannak olyan nézetek, hogy vagy ter­melünk, vagy művelődünk. Nem mindenki érti, ' \2. március 25-én, csütörtökön 840 hogy a termelés és a művelődés egymást nem kizáró, hanem feltételező két fogalom. Igaz, ma még az anyagi érdekeltség nem szorítja rá a fo­lyamatos művelődésre a dolgozó emberek egy ré­szét, de holnap, holnapután feltétlen lemarad, hátrányosabb helyzetbe kerül az, aki nem tud az új követelmények szerint helytállni. A jelenlegi­nél jobban kell ösztönözni, díjazni a minőségileg jobb, magasabb tudást feltételező munkát. Nem szabad előfordulni, hogy csak a termelés meny­nyiségi mutatói alapján döntsék el egy szocia­lista brigád minősítését, hanem figyelembe kell venni a brigád tagjainak nyitottságát, kezdemé­nyezését, szakmai, politikai és kulturális tevé­kenységét, a szocialista életmód kialakításában végbement változásokat, amit nemcsak a közös­ségben lehet lemérni, hanem az egyén szellemi gyarapodásában is. A szocialista brigádok felületes, mechanikus minősítését radikálisan vissza kell szorítani, an­nál is inkább, mert tevékenységük többségében nem felületes és nem mechanikus. Még a kultu­rális életben is így van ez. Ma már nem belépő­jegy beragasztásból áll a brigádok kulturális te­vékenysége. Brigádvállalások nélkül nem jött volna létre Győrött az úttörőtábor, az új szín­ház, számos játszó-, pihenőpark, óvodai, iskolai létesítmények, egy klubház, nem épülhetne egy grafikai műhely és egy nyári művésztelep mun­káját is ők támogatják igen eredményesen. Nem legértékesebb-e az a kulturális tevékenység, amelyen az iparművész, az esztergályos vagy la­katos a gyáron belül együtt dolgozik a köztéri alkotásokon, építészeti díszítőelemeken. Vagy a győri pozitív példán túl más megyénkbeli példát említve, megragadóbb az a Radnóti-emlékmű, amelynek felállítását a tragikus sorsú költő utol­só éjszakájának színhelyén, a pannonhalmi tég­lagyárban dolgozó Radnóti szocialista brigád kezdeményezte. Éppen ezért mondom azoknak, akik e mozgalmat lebecsülik, hogy sokkal szegé­nyebb lenne társadalmunk szocialista brigád­mozgalom nélkül. De azt is mondom, itt az ideje, hogy tovább fejlesszük társadalmunk további felemelkedése érdekében. Tisztelt Országgyűlés! Igazságérzetem köte­lez arra, íhogy szólják a népművelők társadalmi helyzetéről, megbecsüléséről is. Bár munkájuk jelentőségének felismerése erősödött, ennek er­kölcsi, anyagi kifejezése elmarad még a peda­gógusokétól is. Munkaidő-beosztásuk kedvezőt­lenebb, elfoglaltságuk nagyobb, az ötnapos mun­kahét bevezetésével ismét több lett a hétvégi le­kötöttségük. Bérezésük átlaga például városunk­ban is, és úgy tudom, nem is nálunk állnak a legrosszabbul, jóval alatta marad az értelmisé­gieknek. Ezért aztán főleg a nők és a családo­sok könnyen elhagyják a pályát, pedig egyre nagyobb szükség lenne rájuk nemcsak a közmű­velődési intézményekben, hanem az üzemekben, iskolákban is. Javasolom, hogy a lehetőségek függvényében a művelődési tárca és a helyi ta­nácsok is foglalkozzanak a népművelők megbe­csülésének javításával. Tisztelt Országgyűlés! A törvény végrehaj­tása természetesen nem teljes. Már nem is lehet az. De megszületése halaszthatatlan volt, és más-

Next

/
Oldalképek
Tartalom