Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-13

817 Az országgyűlés 13. ülése, 1982. március 25-én, csütörtökön 818 SZURGYI ISTVÁNNÉ: Tisztelt Országgyű­lés! A közművelődési törvény végrehajtásának helyzetét bemutató miniszteri beszámoló érzé­keltette, hogy a megváltozott gondolkodásmód térhódítása és az egységes közművelődési szem­lélet kialakulása gyorsabban történt, mint aho­gyan az általában a törvények hatására érvénye­sülni szokott. A gyors és pozitív irányú szemlé­letváltozás alapvetően azzal magyarázható, hogy napjaink párt-, állami, társadalmi és tömegszer­vezeti vezetői, a művelődést közvetítő, azt igény­lő emberek már a szocialista kultúra alapján ne­velkedtek, így természetes volt a törvény alap­elveinek viszonylag gyors érvényesülése a gya­korlatban és természetes a társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődés egységének felismerése és el­fogadása. Szolnok megyében a törvény hatására meg­növekedett a közművelődés politikai rangja és társadalmi tekintélye. Fokozódott a közművelő­dési intézmények tevékenysége, az üzemek, vál­lalatok, társadalmi és tömegszervezetek aktivi­tása, a művelődés ügyének felkarolása és támo­gatása. A művészeti élet a politikai célokkal egyező irányban fejlődik és kiegyensúlyozottab­bá vált. A megyén belüli végrehajtást elősegítő párt-, állami, szakszervezeti határozatok, állás­foglalások lehetővé tették a kultúra egységben látását, hozzájárultak annak felismeréséhez, hogy a termelés, a kultúra és az életmód egymástól elválaszthatatlan. Ezzel is magyarázható, hogy a munkával kapcsolatos művelődés, a munkakul­túra fejlődése került előtérbe. Szolnok megyében a közművelődési tevékenység ebben az irány­ban tolódott el. A törvény végrehajtásának egyik alapvető feltételét abban a kedvező tendenciá­ban látjuk, hogy nemcsak a közművelődés szer­kezete, hanem a kultúra iránt érdeklődők köre is megváltozott. Elsősorban az ifjúság és az idő­sebb korosztály lett aktív részese és befogadója a közművelődést szolgáló törekvéseknek. Ezt iga­zolja az iskolák és a közművelődési intézmé­nyek együttműködése, a kis közösségek fejlődő közművelődési tevékenysége, a klubmozgalom és az amatőr művészeti mozgalom térhódítása. Mindebből a középkorosztály kimaradása ugyan­akkor jelzi, hogy a pozitív irányú szemléletválto­zás ütemét ilyen vonatkozásban gyorsítani, ha­tókörét pedig szélesíteni kell. Fontos ez azért, mert a munkakultúra szintje, megújulása nem­csak a termelésre, hanem az egyének életmódjá­ra is döntő hatással van. Ezért a középkorosz­tály közművelődésbe történő bekapcsolása érde­kében a munkakultúra fejlesztésének elősegíté­séért a jövőben céltudatosabban kell tevékeny­kedni. Ennek hangsúlyozását azért is szükséges­nek tartom, mert tudom, hogy a termelőmun­kában az ember tényezőnek a továbbiakban is meghatározó szerepe lesz. A tartalékok feltárá­sának követelménye az egyénekre vonatkoztatva is érvényes. Az emberekben korosztályra való tekintet nélkül vannak olyan tartalékok, képes­ségek, amelyek feltárását, kibontakoztatását a közművelődés eszközeivel is segíteni kell. A törvény további végrehajtása során ezek érvényesítésére nagyobb figyelmet kell fordítani nálunk, Szolnok megyében is. Tisztelt Országgyűlés! A közművelődési tör­vény végrehajtásának helyzetét a feltételrend­szer alakulásával összefüggésben értékelve meg­állapítható, hogy az igényeknél lassabban fejlődő feltételek hatására a közművelődésben ellent­mondások, feszültségek is kialakultak. Bebizo­nyosodott, hogy a személyi feltételek alapvető fontosságúak. Ennek javulása tartalmi fejlődést, romlása esetenként visszafejlődést eredményez. A közművelődésben jelentkező egyik ellentmon­dás éppen a személyi feltételek alakulásából kö­vetkezett. Az elmúlt öt évben a művelődési ott­honokban és közművelődési könyvtárakban a szakképzettek aránya 42 százalékkal növekedett. Ugyanakkor ezekben az intézményekben a szak­képzett arány jelenleg mégis az öt évvel ezelőtti szinten van. A szakképzettséggel nem rendelke­zők aránya jelenleg a művelődési házak esetében 50 százalékos, a klubkönyvtárakban pedig 70 százalékos. Az ellentmondás okait a nagyarányú fluktuációban, a jelenlegi felsőoktatási és to­vábbképzési rendszerben, a népművelőképzés alacsony arányában és nem utolsósorban a köz­művelődésben dolgozók nem kielégítő erkölcsi, anyagi megbecsülésében látjuk. Az így kialakult ellentmondásos helyzetet megyénkben — sajnos —, súlyosbítja a népművelő könyvtárosképzést addig biztosító kihelyezett tagozat megszünte­tése. Ennek hatása éppen a közművelődés alap­intézményeit sújtja. Sajnálatos, hogy a fiatal ér­telmiség közművelődési feladatokra történő fel­készítése a jelenlegi felsőoktatási rendszer kere­tei között nem megfelelően biztosított. Jelenleg a közművelődést aktívan segítők bázisa elsősor­ban a pedagógusok körében alakult ki. Ezek mind olyan tényezők, amelyek döntően az alap­intézmények tartalmi munkájára, a községekben élők közművelődésére hatnak kedvezőtlenül. Mindezeket figyelembe véve a személyi felté­telek fokozottabb biztosítását elősegítő tervezett feladatokkal egyetértek. A jelenlegi helyzet ja­vítása és a személyi feltételekkel kapcsolatos el­lentmondás megszüntetése érdekében javaslom: a közművelődési szakemberképzésben a jelenlegi arányok növelését, a képzési forma változtatását, a pedagógus és népművelő szak együttes képzé­sének szétválasztását, a közművelődésben dolgo­zók továbbképzésének, a megyei pedagógus-to­vábbképző intézetek bevonásával történő biztosí­tását és az ehhez szükséges feltételek központi intézkedéssel történő megteremtését. A fluktuáció felszámolása és a közművelő­dést aktívan segítők arányának fokozása érdeké­ben javaslom: a közművelődési pálya vonzóbbá tételét, elsősorban a népművelők és a pedagógu­sok erkölcsi, anyagi megbecsülésének fokozásá­val, az ehhez szükséges anyagi erőforrások bőví­tését az évente képződő bérmaradványok köz­ponti szabályozással történő felhasználásával. Tisztelt Országgyűlés! A tárgyi feltételek megyénkben az országos helyzethez hasonlóak. Az intézményhálózatnak csak egy része alkalmas a magasabb rendű szocialista kultúra közvetíté­sére. A szervezeti integráció, a szükséges felté­telek hiánya miatt, csak egy településen érvé­nyesül a tanácsi fenntartású közművelődési és oktatási intézmények összevonásával. Komplex intézmények kialakítására eddig nem volt lehetőségünk. A megyeszékhelyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom