Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-13

803 Az országgyűlés 13. ülése, lî vétel lehetőségét. A mai ember képességeinek, tudásának leginkább megfelelő politikai környezetet teremt a gazdasági tevékenységhez. Amilyen mértékben előrehaladunk a szocialista társadalom demokratizálásában, olyan mértékben válik mindinkább fontossá a politikai kultúra helyzetének vizsgálata. Válaszolnunk kell arra a kérdésre, hogy a közös szocialista alapokon kifejlődött különböző érdekű és különböző értékeket, célokat követő csoportok, vezetők és vezetettek, a munkamegosztás rendjében sorolódott emberek, milyen politikai tudást, szokásokat, indulatokat hordoznak. A politikai kultúra nem csupán azt jelenti, hogy az emberek mit tudnak a politikai célokról, avagy milyen a politikai ismereteik szintje, hanem hogy tudnak-e politizálni? Hogyan művelik a közös érdek alapján a politikát? A politikai kultúra fejlődése egyszerre közművelődési és intézményfejlesztési kérdés. A mindenkori uralkodó osztályoknak és vezető rétegeknek óriási a felelősségük a társadalom politikai kultúrájának megteremtésében. Hiszen megfelelő politikai kultúra nélkül, különösen, ha éleződnek az ellentmondások, s egyidejűleg nő a külső ellenség nyomása, tág tere nyílik a demagógiának. Megtörténhet ez a szocializmusban is. A demagógia előnyhöz juttatja az indulatokat és megnehezíti a józan belátást, s azoknak teremt érvényesülési lehetőségeket, akik ügyesen elrejtik valóságos céljaikat és közérdekűnek tüntetik fel azt, ami nagyon is partikuláris, esetleg személyes pozícióhoz fűződő érdek. Ha valahol, vagy valamely kérdésben teret nyer a demagógia, az biztos jele a politikai kultúra elmaradottságának és a felelőtlenség elterjedésének. A demokrácia feltételezi, egyszersmind megteremti a felelős törvénytisztelő állampolgárt. Ezért a demokrácia intézményei nemcsak a döntés színterei, hanem a nevelésé is. A kulturális politika, mint az egyik fontos részterület irányításának elve, az egész ország biztonságos haladását kívánja szolgálni. Egy országnak, bármilyen meghatározó is, nemcsak gazdasági léte van. Kényszerű gazdasági stagnálás vagy egyensúlykeresés közben is megvan számos területen a haladás lehetősége. A reformgondolat nem ragadhat meg és nem ragad meg a gazdaság világában. Megvan a lehetőségünk a szellemi építkezésre, a párt programnyilatkozata alapján a társadalmi haladás reformtervének elkészítésére, amelyben újragondolhatjuk az eddig meg nem gondolt dolgokat. A szocializmus a biztosíték, hogy Magyarország nem a hanyatlás, hanem a haladás területe lesz ezentúl is. Az iskola és a közművelődés pedig arra szolgál, hogy olyan emberek éljenek és nevelődjenek ebben a hazában, akik ragaszkodnak ehhez a földhöz és van érzékük az időhöz, történelemhez, az értékhez és a mértékhez. Szándékaink kifejezésére hadd idézzem Kölcsey ma is érvényes, lenyűgözően friss, eleven gondolatát : ,,Tudományt a munkásélettel egybekötni: ez a feladás, mire a köztársaság férfiának törekednie kell. Tiszteletet érdemel a tudós is, ki négy fal közt halványulva a múlt világ emlékeivel ki804 zárólag társalkodik: de a jelenkorra hatni kívánó polgárnak más pályán kell indulnia. Magányos ismereteket szerezni, hogy azok a sokaságra áltál plántálva közkinccsé váljanak; világos ideákból fáklyát gyújtani, melynél az együttélők előítéleteik setétségéből kiléphessenek, régi és új, idegen és saját tapasztalást egyesíteni, hogy a néptömeg előtt vezérelv gyanánt ragyogjanak; szóval minden ismeretet a kor szükségeire, s kívánataira, a jelenlét nemesítésére és a jövendő előkészítésére fordítani, s a lehetségig életbe hozni: ezt kívánom én mindazoktól, akik a közdolgokban forgandók." Ezután már nem kívánhatok mást, mint bizalmat a törvényhozóktól. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, vitassa meg és fogadja el a közművelődési törvény végrehajtásáról szóló beszámolót. (Hosszan tartó nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket 15.00 óráig felfüggesztem. (Szünet: 13.32—15.00 — Elnök: CSERVENKA FERENCNÉ.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Tanácskozásunkat folytatjuk. Bejelentem, hogy a művelődési miniszter beszámolójához 21 képviselő jelentkezett hozzászólásra. Dr. Baráth Endre képviselőtársunk felszólalása következik. DR. BARÁTH ENDRE: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés kulturális bizottsága megtárgyalta a miniszter elvtárs írásbeli előterjesztését és a szóbeli kiegészítését is, s a bizottság elfogadta a miniszter elvtárs beszámolóját, és elfogadásra javasolja azt az Országgyűlésnek. A vita során számos képviselőtársam hozzászólt, és hangsúlyozták a téma időszerűségét. Elmondták, hogy az életszínvonal megtartása igényli az életkörülmények fejlődését, ez pedig szoros összefüggésben áll az életmód szocialista vonásainak erősítésével is. Életmódunk egészségesebbé tételében meghatározó jelentőségű a munkahelyi kultúra, a lakóhelyi kultúra fejlesztése, a család, a baráti közösségek magatartásformáló ereje mellett, a közoktatási és közművelődési intézmények tevékenysége. Elmondták azt is, hogy társadalmi méretekben a nagyobb követelményeknek csak a műveltebb emberek tömegeinek részvételével tudunk eleget tenni. Ez is igényli a műveltség tömegméretű fejlődését. Az ötnapos munkahét bevezetése százezreknél együtt járhat a szabad idő növekedésével. A közművelődést irányítók és az intézményekben dolgozók tehetik éppen a legtöbbet annak érdekében, hogy valóban hasznosan tölthessék el ezek a százezrek a megnövekedett szabad időt. A törvény és a közművelődésről szóló párthatározat országos méretű megvalósítása érdekében tett erőfeszítések azt eredményezték, hogy nemcsak azok foglalkoznak ma már ezzel a témával, akik a közművelődésben dolgoznak, hanem nagyon sokan mások is a társadalmi élet különböző területeiről. A helyzet területenként '2. március 25-én, csütörtökön