Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-13

803 Az országgyűlés 13. ülése, lî vétel lehetőségét. A mai ember képességeinek, tudásának leginkább megfelelő politikai környe­zetet teremt a gazdasági tevékenységhez. Amilyen mértékben előrehaladunk a szocia­lista társadalom demokratizálásában, olyan mér­tékben válik mindinkább fontossá a politikai kultúra helyzetének vizsgálata. Válaszolnunk kell arra a kérdésre, hogy a közös szocialista ala­pokon kifejlődött különböző érdekű és különbö­ző értékeket, célokat követő csoportok, vezetők és vezetettek, a munkamegosztás rendjében so­rolódott emberek, milyen politikai tudást, szo­kásokat, indulatokat hordoznak. A politikai kultúra nem csupán azt jelenti, hogy az emberek mit tudnak a politikai célok­ról, avagy milyen a politikai ismereteik szintje, hanem hogy tudnak-e politizálni? Hogyan mű­velik a közös érdek alapján a politikát? A politi­kai kultúra fejlődése egyszerre közművelődési és intézményfejlesztési kérdés. A mindenkori uralkodó osztályoknak és ve­zető rétegeknek óriási a felelősségük a társada­lom politikai kultúrájának megteremtésében. Hi­szen megfelelő politikai kultúra nélkül, különö­sen, ha éleződnek az ellentmondások, s egyidejű­leg nő a külső ellenség nyomása, tág tere nyílik a demagógiának. Megtörténhet ez a szocializmus­ban is. A demagógia előnyhöz juttatja az indula­tokat és megnehezíti a józan belátást, s azoknak teremt érvényesülési lehetőségeket, akik ügye­sen elrejtik valóságos céljaikat és közérdekűnek tüntetik fel azt, ami nagyon is partikuláris, eset­leg személyes pozícióhoz fűződő érdek. Ha vala­hol, vagy valamely kérdésben teret nyer a dema­gógia, az biztos jele a politikai kultúra elmara­dottságának és a felelőtlenség elterjedésének. A demokrácia feltételezi, egyszersmind meg­teremti a felelős törvénytisztelő állampolgárt. Ezért a demokrácia intézményei nemcsak a dön­tés színterei, hanem a nevelésé is. A kulturális politika, mint az egyik fontos részterület irányí­tásának elve, az egész ország biztonságos hala­dását kívánja szolgálni. Egy országnak, bármi­lyen meghatározó is, nemcsak gazdasági léte van. Kényszerű gazdasági stagnálás vagy egyen­súlykeresés közben is megvan számos területen a haladás lehetősége. A reformgondolat nem ra­gadhat meg és nem ragad meg a gazdaság vilá­gában. Megvan a lehetőségünk a szellemi építkezés­re, a párt programnyilatkozata alapján a társa­dalmi haladás reformtervének elkészítésére, amelyben újragondolhatjuk az eddig meg nem gondolt dolgokat. A szocializmus a biztosíték, hogy Magyarország nem a hanyatlás, hanem a haladás területe lesz ezentúl is. Az iskola és a közművelődés pedig arra szolgál, hogy olyan em­berek éljenek és nevelődjenek ebben a hazában, akik ragaszkodnak ehhez a földhöz és van érzé­kük az időhöz, történelemhez, az értékhez és a mértékhez. Szándékaink kifejezésére hadd idézzem Köl­csey ma is érvényes, lenyűgözően friss, eleven gondolatát : ,,Tudományt a munkásélettel egybekötni: ez a feladás, mire a köztársaság férfiának töreked­nie kell. Tiszteletet érdemel a tudós is, ki négy fal közt halványulva a múlt világ emlékeivel ki­804 zárólag társalkodik: de a jelenkorra hatni kívá­nó polgárnak más pályán kell indulnia. Magá­nyos ismereteket szerezni, hogy azok a sokaság­ra áltál plántálva közkinccsé váljanak; világos ideákból fáklyát gyújtani, melynél az együttélők előítéleteik setétségéből kiléphessenek, régi és új, idegen és saját tapasztalást egyesíteni, hogy a néptömeg előtt vezérelv gyanánt ragyogjanak; szóval minden ismeretet a kor szükségeire, s kí­vánataira, a jelenlét nemesítésére és a jövendő előkészítésére fordítani, s a lehetségig életbe hoz­ni: ezt kívánom én mindazoktól, akik a közdol­gokban forgandók." Ezután már nem kívánhatok mást, mint bi­zalmat a törvényhozóktól. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, vitassa meg és fogadja el a köz­művelődési törvény végrehajtásáról szóló beszá­molót. (Hosszan tartó nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket 15.00 óráig felfüggesztem. (Szünet: 13.32—15.00 — Elnök: CSERVEN­KA FERENCNÉ.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést új­ból megnyitom. Tanácskozásunkat folytatjuk. Bejelentem, hogy a művelődési miniszter beszá­molójához 21 képviselő jelentkezett hozzászólás­ra. Dr. Baráth Endre képviselőtársunk felszóla­lása következik. DR. BARÁTH ENDRE: Tisztelt Országgyű­lés! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés kulturális bizottsága megtárgyalta a miniszter elvtárs írásbeli előterjesztését és a szóbeli kiegé­szítését is, s a bizottság elfogadta a miniszter elvtárs beszámolóját, és elfogadásra javasolja azt az Országgyűlésnek. A vita során számos képvi­selőtársam hozzászólt, és hangsúlyozták a téma időszerűségét. Elmondták, hogy az életszínvonal megtartá­sa igényli az életkörülmények fejlődését, ez pe­dig szoros összefüggésben áll az életmód szocia­lista vonásainak erősítésével is. Életmódunk egészségesebbé tételében meghatározó jelentősé­gű a munkahelyi kultúra, a lakóhelyi kultúra fejlesztése, a család, a baráti közösségek maga­tartásformáló ereje mellett, a közoktatási és köz­művelődési intézmények tevékenysége. Elmondták azt is, hogy társadalmi méretek­ben a nagyobb követelményeknek csak a művel­tebb emberek tömegeinek részvételével tudunk eleget tenni. Ez is igényli a műveltség tömegmé­retű fejlődését. Az ötnapos munkahét bevezetése százezrek­nél együtt járhat a szabad idő növekedésével. A közművelődést irányítók és az intézményekben dolgozók tehetik éppen a legtöbbet annak érde­kében, hogy valóban hasznosan tölthessék el ezek a százezrek a megnövekedett szabad időt. A törvény és a közművelődésről szóló párt­határozat országos méretű megvalósítása érde­kében tett erőfeszítések azt eredményezték, hogy nemcsak azok foglalkoznak ma már ezzel a té­mával, akik a közművelődésben dolgoznak, ha­nem nagyon sokan mások is a társadalmi élet különböző területeiről. A helyzet területenként '2. március 25-én, csütörtökön

Next

/
Oldalképek
Tartalom