Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-11

649 Az országgyűlés 11. ülése, 1981. rásnak a fedezete mellett erre alkalmas pénzintézetek állami kötvényeket jegyeznek és ezzel fedezzük a költségvetés hiányát. Hangsúlyoznom kell, ez sem a lakosság, sem a vállalatok részére nem jelent semmiféle korlátozást, likvid, meglevő pénzeszközeik felhasználásában. Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetés akkor válhat reálissá, ha — ahogyan az elmúlt időszakban, úgy 1982-ben is — a fejlődést intézkedésekkel is megalapozzuk. A kormány ezért korszerűsítette a valós feltételekhez és a gazdaságpolitikai célokhoz igazította az árképzést. A jövedelemszabályozás módosítására hozott intézkedések is reálisak. A vállalatokat ugyan rövid távon, esetenként kedvezőtlenül érintik, de a népgazdasági egyensúly javítása végső soron minden vállalat tartós érdeke. Lépéseket tettünk a valutapolitikában. Megszüntettük a konvertibilis devizák kettős — kereskedelmi és nem kereskedelmi — árfolyamát. Ez is részét képezte annak a folyamatnak, amelynek során mint ismeretes, felvételünket kértük az ENSZ szakosított pénzügyi intézményeibe, a Nemzetközi Valuta Alapba és a Világbankba, Nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi kapcsolataink fejlesztése során elsőrendű jelentőséget tulajdonítunk a KGST-országokkal folytatott, alapvető érdekeinket szolgáló együttműködésnek. Folyamatosan és partnereinkkel szoros együttműködésben keressük azokat a lehetőségeket, amelyek kihasználásával kölcsönösen segíthetjük egymást gazdasági problémáink megoldásában. Kapcsolatainkban kiemelt fontossága van a Szovjetunióval folytatott gazdasági, kereskedelmi együttműködés gazdagításának és kölcsönös érdekeken alapuló bővítésének. Ebből a szempontból is nagyjelentőségűnek és igen eredményesnek tekintjük a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Tyihonov elvtársnak, legutóbbi magyarországi látogatását. Tisztelt Országgyűlés! Az ez évi intézkedések közül kiemelendő, hogy áttekintettük a mezőgazdasági termelőszövetkezetek differenciálódásának alakulását. A differenciálódás a természeti tényezők sajátos szerepe miatt a mezőgazdaságban összetettebb és más természetű, mint a népgazdaság egyéb ágazataiban. Azt tapasztaltuk, a jó, a közepes színvonalon gazdálkodó üzemek dinamikusan fejlődtek, a kedvezőtlenebb körülmények között gazdálkodók viszont lemaradtak a fejlődésben. Programot dolgoztunk ki ezen utóbbi kedvezőtlen adottságú szövetkezetek termelésének fellendítésére. A program számos konkrét intézkedést tartalmaz a beruházási támogatástól a szakemberellátásig. Célunk ezzel, hogy ezeket a gazdaságokat is nagyobb teljesítményre, jövedelemképzésre sarkalljuk. Pénzügyi intézkedéseink ezt szolgálják. Erre a teljesítményre nagy szükség van, mert jövőre a mezőgazdaságtól is sokat várunk. Tisztelt Országgyűlés! A kormány jövő évi gazdasági feladatának mindenekelőtt a terv megvalósításának megszervezését, folyamatos, aktív figyelemmel kísérését, a gazdaságpolitika fő céljainak megvalósítását tekinti. Engedjék meg, hogy kiemeljek néhány várhatóan nagyjelentőségű, aktuális feladatot is. A társadalom érdeklődésének középpontjában áll — mindenki I december 17-én, csütörtökön 650 tudja, hogy nem ok nélkül — a lakáskérdés. A lakásgazdálkodással kapcsolatos elképzeléseket társadalmi vitákon értékelik, mert jövőre egyik legnagyobb feladatunk lesz a kialakított elvek és a társadalmi viták tapasztalatai alapján meghozni a szükséges állami intézkedéseket. Folytatjuk jövőre a gazdasági mechanizmus javítását. A mindenkor időszerű szabályozási és a már említett szervezetfejlesztési munkán túl 1982-ben konkrét lépéseket kívánunk tenni a vállalatirányítás terén. Az irányító szervezetek és a vállalatok kapcsolatában újítani kell több kérdésben. Meg kell szüntetni a már elavult kötöttségeket. Indokolt érdemibb szerepet adni a felügyelő bizottságoknak. Mindez segíthet abban, hogy az irányítás rendszerén belül erősödjön az értelmes partnerkapcsolatok szerepe is. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az életkörülmények javítását szolgáló feladatok megoldására, köztük az ötnapos munkahét zökkenőmentes, általános bevezetésére. Tisztelt Országgyűlés ! Az utóbbi időben sokszor mondjuk, hogy kihívással kell szembenéznünk, többet kell teljesítenünk már ahhoz is, hogy a már elért szinten maradhassunk. Ha pedig ennél többre vágyunk, magasabbra szeretnénk jutni, vállalnunk kell, hogy a nagyobb feladatra felkészülve, annak nagyságához igazítsuk erőfeszítéseinket. Azt szeretnénk, ha ezt mindenki tudatosan vállalná, és mozgósítható energiáit nem a kihívás előli kitérésre, hanem a nagyobb teljesítmény elérésére fordítaná. Ezzel számol a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetése is és kérem, hogy azt a tisztelt Országgyűlés mindezeket mérlegelve vitassa meg és fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Dr. Nóvák Béla képviselőtársunkat, a terv- és költségvetési bizottság előadóját illeti a szó. DR. NOVÁK BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott 1982. évi költségvetési törvényjavaslatot országgyűlésünk bizottságai megtárgyalták. A vitában felszólaló képviselők és a terv- és költségvetési bizottság összegezetten megállapította, hogy az 1982. évi állami költségvetés és a tanácsok pénzügyi tervének előirányzatai megfelelnek a XII. kongresszuson meghatározott társadalmi, gazdasági fejlődés követelményeinek. A bizottsági üléseken, a vita során 96 képviselőtársunk mondta el véleményét. Mi volt a vita fő jellemvonása? Az, hogy a népgazdaság helyzetét ismerő és figyelembe vevő képviselőtársak nem támasztottak irreális igényeket a költségvetéssel szemben. A gazdasági jellegű bizottságok képviselői a kialakult helyzet és a szükséges cselekvés igen fontos problémáit és eszközeit elemezték. Több kérdést vetettek fel az 1982-es szabályozók, az új vállalkozási formák, a munkaerő, a készletek vonatkozásában. A szociális és egészségügyi bizottság részéről dr. Pesta László elvtárs elmondta, hogy bizottságukban reális viták folytak. Köszönik, hogy a párt és a kormány méltányolta az egészségügy igényeit és megkapják, ami a feladatokhoz szükséges. Aggályainak adott kifejezést az egészségügynél az ötnapos munkahét bevezetésével és a betöltetlen állásokkal kapcsolatban. A kulturális bizottság nevében Baráth Endre