Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-11

651 Az országgyűlés 11. ülése, 1981. december 17-én, csütörtökön 652 képviselőtársunk az általános iskolák ötnapos munkahétre való átállásával foglalkozott és he­lyeselte, hogy ez évben sok iskolában már ta­pasztalatok lesznek e téren. Köszönetét fejezte ki, hogy az iskolák nem megfelelő világításával kapcsolatos problémák megoldásához a Pénzügy­minisztérium gyorsan segítséget adott. Az ipari bizottságból Stadinger István elv­társ helyeselte a gazdálkodási követelmények szigorítását. Vigyázni kell arra — mondotta —, hogy a szervezeti változásokból adódóan önálló­vá lett vállalatok ne távolodjanak el egymástól. Szerintük a vállalatoknál többet kell tenni a bé­rezés színvonalának javítására, az egyenlősdiség megszüntetésére. Az ipari bizottságnak igazat kell adni, mert kétségkívül igaz, hogy a vállala­tokra érvényes ösztönzési rendszernek a népgaz­daság átfogó egyensúlyi helyzetéből, de bérsza­bályozási ellentmondásokból adódóan is vannak gazdaságpolitikai céljainkkal ellentétesen ható elemei. A költségvetési bizottság nevében javas­lom, hogy átfogó elemzés után a nagyiparban a korszerűbb bérszabályozási formák kialakítására és bevezetésére történjék intézkedés. Az új vál­lalkozási formákat a nagyvállalatok jó együtt­működéssel, saját területük jobb megszervezésé­vel jobban használják ki. A mezőgazdasági bizottság részéről Kasó József elvtárs kifejtette, hogy az 1982. év jól elő­készített az üzemek részéről. Az őszi munkák időben befejeződtek. Kérésként vetette fel azt a jogos igényt, hogy ne engedjük a megtermelt termékeket kárba veszni. Ennek megoldására a költségvetési bizottság külön felhívja az illetékes szervek figyelmét. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság részéről Nezvál Ferenc elvtárs az államigazgatási munka fontosságával, a vezetői munka színvo­nalának emelésével foglalkozott. A kereskedelmi bizottságtól Radnóti László elvtárs a piac szervezésének, a mezőgazdasági export fokozásának kérdését és fontosságát emelte ki. Tisztelt Országgyűlés! Tekintsük át, hogy tettünk eleget az elmúlt évben itt hozott határo­zatunknak. Az 1980. december 18-i költségvetési vita után hozott határozatunk az 1981. évi nép­gazdasági terv, a VI. ötéves terv első évének leg­fontosabb feladatait rögzítette. Ma, egy év eltel­tével, megállapíthatjuk, mint azt Hetényi elvtárs beszámolója is tartalmazza, hogy a két központi fontosságú gazdaságpolitikai feladat, a külgazda­sági egyensúlyi helyzet javítása, az életszínvonal megőrzése lényegében teljesül. Jelentős tény ez számunkra, mivel tudjuk, hogy gazdálkodásunk tőlünk függetlenül alakuló körülményei az idén is sok tekintetben nehezebbé váltak. Ennek alátámasztására idézek a Neue Zür­cher Zeitung október 18-i számából. Cím: „Rossz gazdasági helyzet az EGK-ban. Az EGK gazda­sági helyzete a közösség megalakítása óta még soha nem volt ennyire rossz, mint most. A társa­dalmi termék 1981-ben reálértékben az előző év­hez viszonyítva várhatóan fél százalékot csök­ken, legjobb esetben is változatlan marad. A munkanélküliség erősen felduzzad, és éves át­lagban elérheti a 7,8 százalékot. A recesszió el­lenére változatlanul tart a fogyasztói árak emel­kedése, amit 1981-re 11,3 százalékra becsülnek. A folyó fizetési mérleg hiánya tetemes marad és a bruttó belföldi termék 1,3 százaiékát teszi ki." Eddig az idézet. A két számot összehasonlítva látható, hogy az 1981-ben nálunk kialakult fogyasztói árnöve­kedés 4,8—5,2 százalékot tesz ki, szemben az EGK 11,3 százalékos növekedésével. Mindez azt bizonyítja, hogy a fejlett nyugati országokban milyen magas az inflálódás. Az 1982-es költség­vetésünk hiánya sokaknak feltűnt, mivel a tava­lyihoz képest nálunk is nagyobb deficitet tartal­maz. E hiány mindannyiunk számára azt jelzi, hogy a már elért életszínvonal megtartásához a társadalom egészének fokozott erőfeszítésére, jobb munkájára van szükség. A törvényjavaslat indoklása is részletesen foglalkozik a hiány okai­val. Az írásos anyagokat olvasva látszik, hogy ál­lamunk 1982-ben is gondoskodik polgárairól. Nagy és növekvő összegeket fordít az egészség­ügyi, szociális, kulturális ellátására, a fogyasztói árak védelmére. Fenntartja a jog- és rendbizton­ságot, az ország védelmi erejét, emellett részt vállal a gazdaságfejlesztő munkában, a beruhá­zások egy részének finanszírozásával is. Az ál­lam ezen feladatokat akkor is vállalja, amikor a fejlődés külgazdasági feltételei rosszabbodnak, és számos belső ok miatt nem bővül megfelelően népgazdaságunk jövedelme. A tények alapján mit állapíthatunk meg 1981-ről? A fejlődés egészében véve összhangban van a terv fő követelményeivel. A nem rubelel­számolású külkereskedelmi mérleg passzívuma 1981-ben is megközelíti az egyensúlyt. A lakos­ság életszínvonala a tervezettet kissé meghalad­va nő. Néhány területen azonban a tervelőirány­zattól eltérő a fejlődés. A megtermelt nemzeti jövedelem, valamint az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése elmarad a tervezettől. Az iparcikkek rubelelszámolású exportja nem növe­kedett. Növekedést nagyobbrészt a tavalyi jó ter­més hatására csak az élelmiszer-gazdaság tudott elérni. Bizottságunk a gazdaságpolitikai célok meg­valósítása érdekében az 1982. január 1-én életbe lépő, a gazdasági szabályozórendszer egyes ele­meinek változását szükségesnek és helyesnek ítéli meg. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1981. de­cember 3-i határozatából kiindulva, 1982-ben is a legfontosabb gazdaságpolitikai cél a külgazda­sági egyensúly javítása és az életszínvonal meg­őrzése. Az 1982. évi népgazdasági terv- és költ­ségvetésről szóló törvényjavaslat e cél megvaló­sítását irányozza elő. Figyelembe veszi, hogy a gazdasági feltételek 1982-ben sem lesznek job­bak. Az egyensúly helyzetének javítása csak a termelés hatékonyságának erőteljesebb, szerke­zetének gyorsabb átalakításával, a belföldi,fel­használás további mérséklésével érhető el. A tő­kés konjunktúra alalkulása nem sok jóval ke­csegtet. Nyugat-Európa és Észak-Amerika a vál­tozás gondjaival küszködik. Ennek következté­ben importjuk is lassabban növekszik, ami azt jelenti, hogy ezen országok piacain a nemzetközi verseny tovább éleződik. Vállalataink ezen éleződő feltételek mellett kell, hogy biztosítsák az export növekedését. A szabályozó módosítások jobb munkára ösztönzik

Next

/
Oldalképek
Tartalom