Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-11

645 Az országgyűlés 11. ülése, 1981. december 17-én, csütörtökön 646 fejlesztő vállalatok alapítására is, amelyek az innováción alapuló fejlesztés eredményéből közvetlenül és személyre szólóan is érdekeltek lesznek. A kormány tervezi az újítók és feltalálók újabb kongresszusának összehívását, amely várhatóan további lendületet fog adni ennek a mozgalomnak. A vállalati törvény ez évi módosításának egyik fő vonása ugyancsak az, hogy szélesedjék a vállalatok gazdálkodási lehetősége. Továbbra is közvetlenül vizsgáljuk a legnagyobb vállalatokat, hogy méreteik, szervezeti felépítésük valóban a termelőerők és termelési viszonyok legkedvezőbb összhangját fejezi-e ki. Az eddigi ilyen vizsgálatok nyomán hozott intézkedések révén mintegy száz gazdálkodó egység állt új rugalmasabb pályára. Nem gondoljuk persze, hogy e téren minden egyes esetben kizárólag központi kezdeményezés lehetséges. A változtatásokban növekvő szerepet kapnak azok, akik közelről jobban meg tudják ítélni, hogy a tevékenység milyen kedvező formát kíván. Elismerést érdemel, hogy egyre több vállalat gazdaságszervező munkájában, gazdasági stratégiájának alakításában már kifejezésre jut a rugalmas, az adott feltételekhez igazodó, hatékonyságra törő magatartás, a belső szervezet és érdekeltségi rendszer korszerűsítése, a fejlesztés, termelés és értékesítés egységes folyamattá szervezése. Annál inkább elégedetlennek kell lennünk azokkal, akik az ellenőrzések tanúsága szerint alacsony jövedelmezőség, visszaesés, vagy veszteség ellenére sem törekednek tevékenységük megújítására, akiknek magatartására a sült galamb várása jellemző. Az államtól azonban verebet is csak a termelés korszerűsítéséhez lehet várni és azt is csak saját erőfeszítés kiegészítéseként. Az említett intézkedések szerves kiegészítői a szocialista, a szocialista szektorhoz kapcsolt és a magántermelők összefogására épülő kisvállalkozás fejlődését segítő új intézkedések. Az új vállalkozási formáktól azt várjuk, hogy ahol a lakossági ellátás vagy éppen a nagy vállalatok ellátása, hiányos vagy csak veszteséggel fenntartható volt, jobban elégítsék ki az igényeket. A törvényes keretek közt segítjük és bátorítjuk ezt a tevékenységet. Nem osztjuk egyes gazdasági vezetők aggodalmát, hogy ezek a kisebb vállalatok ártanak a szocialista építésnek. Elgondolkodtató, hogy milyen gazdálkodási színvonal lehet ott, ahol a kisüzem konkurrenciájától is így félnek. Azt várjuk, hogy a tanácsok, sőt maguk a nagyvállalatok is kihasználják, éppen saját érdekükben ezeket a lehetőségeket. Ahhoz, hogy a kisüzem a nagyüzem tartaléka is legyen, mindenekelőtt az kell, hogy legyenek ilyen üzemek. Az állam őrködni fog azon, hogy ez a tevékenység is csak munkán alapuló és a teljesítménnyel arányos jövedelmeket nyújtson. Méltányos, de fegyelmezett adózást valósítunk meg, ezzel is kifejezve, hogy az egyén és a társadalom közös hasznára folyik e tevékenység. A vállalkozó-, kezdeményezőkészség után a másik kiemelt kérdés, amivel foglalkozni szeretnék, az energiagazdálkodás. Az energiatakarékosság sikerének döntő feltétele, hogy a vállalatok érezzék ennek szükségét. Ehhez hozzásegít, hogy ma a vállalatok költségei közt már megfelelő súllyal érvényesül az energiaköltség. Mit tett ebben az ügyben a kormány? A Minisztertanács cselekvésre késztető energiagazdálkodási programot hagyott jóvá és 1981-ben energiaracionalizálási célokra 1,2 milliárd forint állami támogatást irányzott elő. Az év folyamán a fokozatosan kibontakozó társadalmi aktivitás nyomán születettek már eredmények az energia célszerű felhasználásában. A mezőgazdaságban, ahol már 1980-ban is kevesebb energiát felhasználva értek el növekvő termelést, 1981-ben további két-három százalékkal kevesebb energiát használnak fel, mint a megelőző évben. Szélesebb körben terjed például a nedves kukoricatárolás vagy a melléktermékek és hulladékok energiatermelésre való hasznosítása. Az ipar is tett erőfeszítéseket az energiafelhasználás csökkentésére. A Magyar Hajó- és Darugyár például az első félévben 19 millió forintot takarított meg jobb energiagazdálkodásával. A Zsolnay Porcelángyárban az égetőkemencék korszerűsítésével mintegy 30 százalékos energiamegtakarítást értek el. Megindult a programot segítő új berendezések gyártása is, többek között a Láng Gépgyárban, a Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyárban, a Könnyűipari és Szerelő Építő Vállalatnál. A takarékosság próbaköve természetesen mindig az ésszerűség. Mert ha például több fény kell az iskolákban és ehhez ki kell cserélni a fényforrásokat, akkor erre a költségvetésből külön áldozunk. Az 1982. évi népgazdasági terv a program mielőbbi, gyorsított megvalósításához már kétmilliárd forint támogatást biztosít megtakarítási, energiaracionalizálási célokra. Emellett a program átgondolt és szervezett gyorsítását szolgálja, hogy a csökkenő összberuházás ellenére 1982-ben az energetikai beruházások öszszegét növeljük. Jelentős összeget fordítunk a szénbányák korszerűsítésére, az eocénbányák megvalósításának gyorsítására, a mecseki kokszolható széntermelés bővítését szolgáló beruházás megkezdésére. Kiemelkedő esemény lesz 1982-ben, hogy üzembe lép a Paksi Atomerőmű első blokkja. Intézkedéseink nyomán 1982-től a tervezettnél több minőségi szenet, brikettet és földgázt fogunk termelni. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés tervezésekor azzal számolhattunk, hogy folyó árakon a népgazdaság jövedelme 1982-ben körülbelül 4,5 százalékkal fog növekedni. Ebből jövő évben beruházásra kevesebbet fordítunk, mint az idén. Az állami beruházásokra folyósított kiadások jobban, a vállalati ráfordítások kevésbé fognak csökkenni. A lakosság pénzbevétele 6 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal pedig körülbelül 5 százalékkal emelkedik. Ez lehetővé teszi, hogy a nemzeti jövedelemnek az ötéves tervben tervezettnél lassúbb növekedése mellett kismértékben növekedjék tovább a lakosság reáljövedelme és 1982-ben is megőrizzük a reálbérek 1980. évi színvonalát. Az átlagot meghaladóan, körülbelül 7 százalékkal emelkednek a pénzbeni társadalmi juttatások. Jövőre már januártól érvényesül a nyugdíjak minimális emelkedésének 100 forintos alsó határa. Emeljük a felsőoktatási intézmények hallgatói számára