Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-10

583 Az országgyűlés 10. ülése, 1981. október 9-én, pénteken 584 terhére, pedig az utólagosan épített berendezések legtöbbször költségesebbek ós kisebb hatásfokú működésre képesek, mint az eredetileg lehetséges megoldások. A víz, a levegő tisztaságának védelme érdekében, valamint a termőföld védelmét szolgáló meliorációs célokra öt év alatt együttesen mintegy 40 milliárd forint került felhasználásra. Ez becsült adat, és tartalmaz olyan megoldásokat is, amelyeknél a termelés icélok és a környezetvédelmi érdekek szerencsésen találkoztak. A legkevesebb a hulladékokból származó szenynyezések megelőzése és megoldása területén történt, összefügg ez a másodnyersanyagként újra felhasználásra kerülő hulladékok viszonylag alacsony arányával — ez nálunk az iparban nem éri el a 10 százalékot — és a háztartási hulladékok elhelyezése körüli rendezetlen állapotokkal is. Az utóbbiban benne van annak a társadalmi igénynek a hiánya, hogy kellő körültekintéssel és fegyelmezettséggel tartsunk és tartassunk rendet magunk körül. Környezetünk tisztaságára jobban kellene ügyelnünk. Amikor a környezetvédelmi törvény megszületett, még csak kisebb, üzemi méretű feladatok adódtak a veszélyes hulladékok káros hatásával kapcsolatosan. Ma már elfogadott felismerés, hogy átgondolt és szigorú intézkedések szükségesek. Becslés szerint évente 300 ezer tonna mérgező hulladék jön létre, és ennek sorsáról kellő felelősséggel dönteni, tárolásáról, részben visszanyeréséről vagy ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A közelmúltban nagy visszhangot kiváltott váci talaj- és vízszennyezés erre nyomatékosan figyelmeztet. Ami általában a hulladékok dolgát illeti, a környezetkímélő gazdálkodás a megoldás legnyilvánvalóbb útja. Ma, amikor a nyersanyagok hiánya, az árak emelkedése általában is a takarékos felhasználás irányába ösztönöz, ezen az úton kell keresnünk a környezet terhelésének csökkentését, a gondok megelőzését. Az anyagokkal történő észszerű és hatékony gazdálkodás és a környezetvédelem ilyen módon ugyanannak a dolognak a két oldalát jelenti. Nem véletlen, hogy nemzetközileg is előtérbe került a környezetkímélő, hulladékszegény technológiák kidolgozása. Ugyanilyen szempontból közelíti a környezetvédelem a természeti erőforrásokkal történő hatékony, ésszerű gazdálkodást, a magas fokú takarékosságot, mert ebben a környezet megóvása bennefoglaltatik. Tisztelt Országgyűlés! A környezet állapota lényegében az ország gazdaságföldrajzi térképéről leolvasható. Ott voltak és vannak gondok, ahol egy-egy területen az ipar nagymértékben koncentrálódott. Elsősorban Budapest és térsége, Északés Közép-Dunántúl, a borsodi iparvidék és Baranya tartozik ehhez a körhöz. Az elmúlt években az anyagi eszközök tervszerű felhasználása már hozott szerényebb eredményeket. 1975-höz viszonyítva 1979ben a kellően kezelt ipari használtvíz-kibocsátás évi 61 millió köbméterről 113 millió köbméterre emelkedett. A levegő minőségének javítására 1976 és 1980 között körülbelül 5 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Győrött és Pécsett érzékelhető a javulás, Kecskeméten, Ajkán, Szolnokon mérséklődött a fluorszennyezettség. A legnagyobb környezetvédelmi beruházás az évi 440 ezer tonna hulladék megsemmisítésére 24* alkalmas, befejezés előtt álló budapesti szemétégetőmű. A változásokat mutatja az is, hogy például Borsod megyében a Lenin Kohászati Művek, a Borsodi Vegyi Kombinát és az Ózdi Kohászati Üzemek több mint 3 milliárd forintot költött környezetkímélő, környezetvédő célokra. Ugyanakkor szólni kell arról, hogy sok még a teendő a vegyiparban, az erőművekben, a kohászatban, a cementiparban és az élelmiszeriparban. Időszerű volt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács határozata a tatabányai és a selypi cementgyár leállításáról. Indokolt a Komárom megyei tanács kezdeményezése a tatabányai ötvözetgyár megszüntetéséről. Ezek végső eszközök. A teendők lényege, hogy minden gazdasági vezető, de különösen azok, akiknek területén az emberi környezetet, az emberek egészségét veszély fenyegeti, felelősséggel és kezdeményező módon járjanak el. Szólni kell az atomenergia hazai, békés célú felhasználásáról, mert ennek jelentős környezetvédelmi összefüggései vannak. Szeretném arra emlékeztetni a tisztelt országgyűlést, hogy 1980-ban külön törvény született az atomenergiáról. A törvény végrehajtása, az ennek megfelelően kiadott intézkedések biztosítékot jelentenek ahhoz, hogy ne kelljen tartani a környezetkárosítás veszélyétől. A paksi atomerőmű úgy épül meg, hogy annak üzemeltetése során a környezetbe kerülő szennyező anyagok hatása a megengedettnél lényegesen kisebb lesz. A mérő- és ellenőrzőrendszer kiépül, és időben elkezdi működését. Tisztelt Országgyűlés! A Balatonról külön kell beszélni. A társadalom nagy érdeklődéssel figyel minden, a Balatonnal kapcsolatos változást, tervet, intézkedést. A kormány által jóváhagyott két program szolgálja azt a célt, hogy a jogos aggodalomra okot adó helyzet megváltoztatható legyen. Az egyik a Balaton és térségének vízgazdálkodására, a másik a térség regionális rendezésére vonatkozik. Ahhoz, hogy ezek végrehajtása nyomán érzékelhető legyen a változás, évekre van szükség. A folyamatban vagy előkészítés alatt lévő munkák ezt a hatást ígérik. A keszthelyi öbölben elkezdett munkálatok, a szennyvíztisztításra vonatkozó fejlesztések ütemének tervezett gyorsítása és az intézkedések sora szolgálja ezt a célt. Azt gondoljuk, hogy a terveket nagy pontossággal kell végrehajtani, és elejét kell venni annak, hogy különböző engedmények meghiúsítsák az eredeti, a megoldást szolgáló szándékot. Ebben igen nagy a felelősségünk. A Balatonnal, a Balaton helyzetével kapcsolatos kutatásokat, amelyek a kormány által kiemelten kezelt kutatási feladatok közé tartoznak, úgy kell folytatni, hogy a gyakorlat számára világos és egyértelmű válaszok, illetőleg megoldások szülessenek. A Balaton értékeinek megóvását vagy helyreállítását segítené az idegenforgalom visszafogása. Ez évben már egyes hétvégi napokon több mint 1 millió vendég volt a tó mellett. Amikor néhány éve a Balaton fejlesztésével kapcsolatos tervek elkészültek, ennél lényegesen kisebb igénybevétellel számoltak. Ennek tanulságait le kell vonni. Az építési fegyelem megszilárdítása, általában 24* »