Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

563 Âz Országgyűlés 9. ülése, Il nyék, az összehangolt irányítás teremtette meg a VI. Ötéves terv célkitűzéseinek végrehajtásához szük­séges alapot. Ahhoz, hogy feladatainkat a kívánt szinten tudjuk elvégezni, alapvetően szükséges a termőföld védelmének, jobb kihasználásának biz­tosítása, szűkebb hazámnak, a Sárköznek, az itt élő embereknek is feladata és kötelessége is, hogy közös céljaink megvalósításához hozzájáruljanak. A megvalósítás lehetőségét értékelve, a járható utat keresve több gondolat fogalmazódik meg és a mindenkori változó szabályozó rendszer figyelembe­vételével válik tervvé. A mezőgazdasági termelés céljára a rekultivá­cióval visszaadott termőföld minden hektárja ná­lunk 7—8 tonna kukoricát jelent az üzem és a nép­gazdaság számára, az országos 4—5 tonnával szemben. Az itt befektetett pénz jó hatékonysággal térül meg. A rekultiváció után környezetemben sok szép példa látható, főleg a megyénkben megindult gyommentesítési program kapcsán : közútjaink mel­lett folyamatosan kerül rendeltetésszerű használat­ba a termőföld. Űgy gondolom azonban, hogy e költséges munka elkerülhető lenne, ha a közutak tervezésénél és kivitelezésénél nagyobb figyelmet fordítanánk a földhasználatra, illetve annak minő­ségére. Továbbá megteremtenénk annak lehetősé­gét, hogy a területek gyommentesítését biztosítani lehessen, ennek jelenlegi állapotában egyik legna­gyobb akadálya, hogy a közutak szegélyének vagy a közutak esztétikájára hivatkozva olyan helyen is facsoportokat hoznak létre, ahol intenzív mezőgaz­dasági termelésre volna lehetőség. Ugyanakkor gondként jelentkezik az energiahordozók vezeté­keinek elhelyezése vagy kusza szövevénye. Űgy gondolom, hogy nemcsak a termőföldfoglalásra, hanem további hasznosítására is gondolni kellene. Például ezen túlmenően az előbbiek csökkentik a gépi munkák hatékonyságát és korlátozzák a légi munkákat. Az elmúlt tervciklusban támogatott meliorá­ciós beruházás 243 millió forintot tett ki, amely több a negyedik ötéves tervben felhasználtnál, azonban az árnövekedés miatt a beruházás mennyi­ségében attól kevesebb. A teljes beruházást 61 szá­zalékos mértékben támogatta a MÉM, amelyből látható, hogy üzemeink is jelentős részt vállaltak, az igények jóval meghaladták a rendelkezésre álló állami támogatás adta lehetőséget. A rendelkezésre álló állami támogatási keret szűkös volta és a domb­vidéki szőlőtelepítés beindulása miatt a vízrende­zést csökkenteni kellett. Kiemelt feladatként kezeljük az országos kék­szőlőprogram keretében a szőlőtelepítési terv telje­sítése érdekében a megelőző meliorációt. A VI. öt­éves tervben a növekvő meliorációs beruházási keretre számítva továbbra is elképzelés a Sárköz komplex térségi melioráció beindítása, amely pályá­zatra benyújtásra került, de a támogatott térségek közé nem jutott be. Ezenkívül szükséges a megye domborzati adottságaiból adódóan a völgyfenekek rendezése, a tisztavíz visszatartása, hasznosítása. Továbbra is fontos a meliorációs fenntartások tervszerű végzése. A megye üzemei termelési érté­küket alaptevékenységen belül is kellő ütemben tudják növelni, ha intenzívebb kultúrákat vonnak be a termelési szerkezetükbe. A szekszárdi borvi­dékben rejlő lehetőségek kihasználása, amely nép­1. október 8-án, csütörtökön 564 gazdasági érdek, a minőségi bor előállításának lehe­tősége miatt egybeesik az üzemek érdekével. A tervidőszak végén a szőlőtelepítés iránt felélén­kült az üzemek érdeklődése. A VI. ötéves tervben 1700 hektár új telepítésére lesz lehetőség, ebből a szekszárdi borvidéken 920 hektárra, ezzel jelentő­sen csökken az elöregedett szőlők aránya, ami az átlagtermések további növekedését eredményezi. Tehát a szőlőterület nő, a korszerű fajták telepíté­sével a borvidék visszakapja a termelésben a rang» ját, de sehogysem akar megjelenni a szekszárdi bor a piacon. Az elmondott törekvéseinkhez kapott minden segítség az ágazat dinamikusabb fejlődését eredmé­nyezi mindannyiunk javára. Űgy érzem, hogy a kormány eddig is támogatta ágazatunkat, így Tolna megyét is. összességében az a kérésem, hogy ne vegyék szerénytelenségnek, ha megyénk eredmé­nyeire hivatkozva a továbbiakban ennek megfelelő támogatást kérjek. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter elvtárs által előterjesztett be­számolót elfogadom és elfogadásra ajánlom. Köszö­nöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Borics László képviselőtársunk fel­szólalása következik. BORICS LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Végighallgatva Váncsa Jenő miniszter elvtárs expozéját, megismerve a körültekintő, tartalmas jelentést a mezőgazdaság VI. ötéves terve teljesítésének feltételrendszeréről, az a véleményem, hogy a mezőgazdaság a többi népgazdasági ágazat mellett helyt tud áflni a vele szemben támasztott követelményeknek. Alapvetően nem egy területen magas színvona­lon teljesítette azokat a népgazdasági igényeket, amelyek többek között az ország belső, jó színvo­nalú ellátását szolgálják. E tevékenységben Szolnok megye mezőgazdasága és élelmiszeripara lehetősége keretein belül egyre növekvő szerepet vállalt. A miniszter elvtárs mértéktartó fejlesztési lehe­tőségekről szólt, melyet mi a mezőgazdaságban tu­domásul veszünk. Azt tartjuk, hogy van még lehe­tőségünk a népgazdaság számára szükséges mező­gazdasági ágazatokban a termelés fejlesztésére, a minőség javítására, mellyel a hazai és a külföldi piacok igényeinek jobban meg tudnánk felelni. Tisztelt Képviselőtársaim! Szűkebb hazámban, Szolnok megyében képviselőcsoport-ülésen a közel­múltban tárgyaltuk megyénk mezőgazdaságának helyzetét. Azon a tanácskozáson mi a helyi adott­ságainkat figyelembe véve, gondjaink és feladataink közül a következő fontosabb témákat emeltük ki: elsőként említeném a melioráció jelentőségét, mint a megye mezőgazdaságának egyik alapvető terme­lésfejlesztési lehetőségét. Megyénkben úgy értékel­jük, hogy a központi szervek kedvező döntése alap­ján nagyobb lépésekkel haladhatunk ez évtől a talajok védelmét, termőképességük fokozását szol­gáló meliorációs munkákkal. Ennek fontosságát olyan számadatokkal kívánom alátámasztani, me­lyek az elmúlt középtávú tervidőszakban váltak ténnyé. 360 ezer hektár belvízzel veszélyeztetett te­rületünk van, melyből a szakemberek véleménye szerint százezer hektár sürgős beavatkozást igényel, ha ezen a földön gazdaságosan termelni kívánunk. 23 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom