Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

565 Az Országgyűlés 9. ülése, 1981. október 8-án, csütörtökön 566 Márpedig miniszter elvtárs expozéjában valamenynyi lehetőség kihasználására utalt. Az elmúlt években a belvíz átlagosan évi 150 millió forint kiesést okozott Szolnok megye mezőgazdasági üzemeinek, amely szélsőségesebb időjárás esetén elérte a 300 millió forintot is. Ez a veszteség mindenkor a gazdálkodó üzemek nyereségét csökkentette, ami egyértelműen csökkentette a népgazdasági eredményt is. Nálunk legtöbb kárt a belvíz okozza. Ettől való mentesítés : növelné a termelés biztonságát és az ehhez kapcsolódó területrendezés, talajjavítás, növelné a termés mennyiségét, ami elsősorban gabona formájában jelentkezne. Megyénkben ennek végrehajtására az üzemek térségenként összehangolva készülnek, illetve ez évben már meg is kezdték. Amikor a vízről szólok, hogy kárt okoz a gazdaságok termelésében, akkor szólni kell arról is, hogy a víz emellett a növénytermesztésnek nélkülözhetetlen feltétele. Tudjuk azt, hogy Szolnok megye üzemeinek nagyrésze ezt teszi, hogy a vízzel, a jó talaj műveléssel lehet jól gazdálkodni. Viszont a Tisza II. megjelenésével sok gazdaság az állam támogatásával berendezkedett a termelést fokozó és annak biztonságát növelő öntözésre. Az utóbbi időben a vízdíj megalapításánál ezek a gazdaságok hátrányosabb helyzetbe kerültek, mintha korábban nem tettek volna semmit. Az igaz, hogy biztonságosabban és magasabb eredményekkel termelnek, viszont az öntözés költségei oly mértékben megnövekedtek a jelenleg kialakított vízdíjak alapján — tegyük hozzá, hogy a korszerű berendezések hiányában — akár egy nektárra vetítjük, akár egy egységre vetítjük, az öntözés a termelés jövedelmezőségét rontja. És ezen a helyen is kérem az illetékes szerveket, hogy a vízdíj megalapítására vonatkozó normatívákat szabályozzák, a népgazdasági és vállalati érdekek összehangolására módosítsák. Tisztelt Országgyűlés! Szolnok megyében a mezőgazdasági termelés a VI. ötéves terv időszakában az ország összes mezőgazdasági termeléséből 7,6 százalékkal részesedik, ami 11 százalékra fog növekedni. Ennél a növekedésnél az alapvető feltételnek a már korábban említett termelésbiztonságot jelentő meliorációs beavatkozásokat is figyelembe vettük. A másik, szintén alapvető feltétel a gép- és alkatrészellátás. A megye mezőgazdasági termelésében eddig elért eredményeink nem választhatók el a műszaki-technikai korszerűsödéstől, mely az utóbbi években végbe ment a magyar mezőgazdaságban. Korszerűségben, kapacitásban egyaránt számottevő az előrelépés. A gépesítettség területén elért színvonal, gépellátásunk helyzete alapvetően összhangban levőnek látszik a termelési célokkal. Vannak azonban gyengébb pontjai mind a gépellátásnak, mind az alkatrészellátásnak. Ezekre szeretném a figyelmet ráirányítani. Mindennapi munkámat a jászjákóhalmi Béke Termelőszövetkezet gépműhelyében végzem szerelőként, több mint tíz éve. Az előbb említett országos megyei fejlődésből közvetlen üzemi tapasztalataim is vannak. A mi gazdaságunk gépellátottságának arányai megegyeznek megyénkével, mely az országos ellátottsághoz viszonyítva a következőképpen alakul : traktorellátottságunk 60 százalékos, kombájnellátottságunk 140 százalékos, tehergépkocsi-ellátottságunk 46 százalékos. Ez nem minden esetben kedvezőtlen, inkább a megye természeti, közgazdasági adottságaiból ered. Azt viszont már gondnak tartjuk, hogy traktorállományunk 47 százaléka, kombájnállományunk 25 százaléka és amúgy is alacsony tehergépkocsi-állományunk 15 százaléka nulla értékű. Ismerve a mezőgazdasági üzemek fejlesztési terveit, a képzett fejlesztési alapból, illetve amortizációból meglevő géppark műszaki állapota a VI. ötéves terv időszakában csak kevés gazdaságban javul, a többinél csupán szintentartás kerül tervezésre. Nem kevés azonban azoknak a száma sem, ahol ez romlik. A gyakorlatból úgy látom, hogy sok tartalékot kihasználtunk már, a további előrelépés egyre nehezebb. Fokozza a gondokat a sokat emlegetett alkatrész-ellátás, mely esetenként olyan gondolatokat ébreszt bennünk, hogy sok helyen nem kellő felelősséggel végzik munkájukat. Ezen a helyen nem azért szólok erről, hogy másokat bíráljak, hanem azért, hogy a mezőgazdasági termelés műszaki feltételeit nagymértékben lehetne javítani azzal, hogy zavartalan alkatrész-ellátás nem kényszerítené az üzemeket sok esetben gazdaságtalan, pazarló intézkedésre. Ne kelljen néhány ezer forintos alkatrész hiányában 100 ezer forintos fődarabot megvásárolni, mert csak úgy lehet kapni. És ilyenkor nem kevés az a döntés — mert az üzemnek így gazdaságosabb — hogy ezt a gépet nem javítja, hanem kiselejtezi. Ezzel komoly értékek mennek veszendőbe, s ez költségesebbé teszi a mezőgazdaság termelését. Ez a gondok megvilágításának az egyik oldala. A másik, amikor ezek az eszközök kiesnek a termelésből, s ennek következtében termelési értéket csökkentő agrotechnikai hiányosságok keletkeznek, mely a szorgalmas, hozzáértő emberek sikerélményét rontja, és mindezek a gondok rontják a morális helyzetet a dolgozó emberek körében. Engem mint szerelőt zavar, amikor munkacsúcsok időszakában a meghibásodott célgépek javítását végezzük a műhelyben, vagy éppen a munkavégzés színhelyén, és jön a gép kezelője, a termelés irányítója, hogy mikor lesz már kijavítva, miért nem tudják rendesen megcsinálni. És sorolhatnám a jogos igényeket. Hasonló módon lépek fel én is a raktárossal, anyagbeszerzővel szemben, és folytathatnám a sort. Lényege, hogy vitázunk, küszködünk, és ha komolyan átgondoljuk, a hiba valahol máshol van. Tisztelt Országgyűlés! Amikor a gondokról szóltam, nem azért tettem, hogy azt érzékeltessem, hogy a mezőgazdaságban csak gondok vannak. Mindemellett úgy érzem, és úgy tartjuk — mint hozzászólásom elején is mondottam —, hogy a mezőgazdasági ágazat meg tud felelni a népgazdaságban jelentkező feladatának, vagyis biztosítja a hazai ellátást, a mezőgazdasági és élelmiszeripari export elvárt fokozásának megfelel. Ezek alapján a miniszter elvtárs jelentését elfogadom, és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Weibl Elemér képviselőtársunk. WEIBL ELEMÉR: Tisztelt Országgyűlés, tisztelt Képviselőtársak ! A miniszter elvtárs írásos és szóbeli beszámolóját megismerve azzal egyetér: '