Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

541 Az Országgyűlés 9. ülése, 1981. október 8-án, csütörtökön 542 egyes területeken, elsősorban az említett két ága- j zatban, a gabonatermelésben és az állattenyésztés­ben csökkent. Vizsgálódásaink azt mutatják, hogy ennek egyik oka a gazdálkodás hiányosságaiban, a vezetői határozatlanságban, a kedvezőtlen adottságokban rejlik. Ezen túlmenően a másik nem kevésbé fontos, hogy a kellő üzemi érdekeltséget sem találtuk meg. Például a növénytermesztés és az állattenyésztés bevételének növekedése nem tudott lépést tartani a termelési költségek emelkedésével és így az ága­zat minden évben jelentős veszteséggel zárult. Hasonló helyzet alakult ki a megye gazdaságai­nak nagyobb részében a szarvasmarha és a juhága­zat vonatkozásában is. A kedvezőtlen tapasztalatok ellenére is az a véleményem, hogy a rossz termé­szeti körülmények között gazdálkodó termelőszö­vetkezetekben a kibontakozás, a továbblépés fel­tótele a helyi adottságoknak és a piaci igényeknek legjobban megfelelő termelési szerkezet kialakítása. Ez azonban csak önerőből nem valósítható meg. Ezért is kedvezőnek tartom a mezőgazdasági szabályozórendszer módosításával kapcsolatosan hozott döntéseket, amelyek további ösztönzést ad­nak ebben a munkában. A gabonatermelés, a vágó­marhatermelés érdekeltségének növelése, a kiegé­szítő tevékenység fejlesztésének további anyagi segítése, a szakember-támogatás kiterjesztése nagy visszhangra talált gazdaságunkban is. A korábbi bizonytalanság után egyértelművé vált a fejlesztés iránya. Már az ősz folyamán 20 százalékkal több kalászosgabonát vetünk, mint az elmúlt években és a takarmánytermő területekből is próbálunk szán­tóterületet ilyen célra visszanyerni. A szarvasmarhatenyésztésben meggyorsult az üzemi döntés, a hízlalási tevékenység fejlesztésére. A korábbi jó tapasztalatok alapján a kiegészítő tevékenység fejlesztését gyorsítani kívánjuk, első­sorban a saját alapanyagú fafeldolgozás bővítésé­vel, ipari üzemeknek történő bedolgozással és egyéb szolgáltató tevékenységgel. Űgy érzem, hogy jó kezdeményezésünk van az energiaracionalizálás területén. Olyan berendezés­sel rendelkezünk, amely a tej hűtésénél felszabaduló hulladékhőt hasznosítja, ezzel energiát takarítunk meg. Ilyen berendezések már több gazdaságban üzemelnek. Országos lehetőségeket számbavéve, elterjesztésével több mint 20 ezer tonna tüzelő­olaj váltható ki évente. Az írásos beszámoló hangsúlyozza, hogy az adottságoknak legjobban megfelelő tevékenység fejlesztésével túl kell jutni a kedvezőtlen adottsá­gok miatti nehézségeken. Úgy érzem, hogy az alap­tevékenység fejlesztésének lehetőségei nálunk vi­szonylag behatároltabbak, s ezért e célkitűzés végre­hajtásához alapvető feladat a kiegészítő tevékeny­ség további bővítése. Ezt az ágazatot mai szóhasz­nálattal ugyan, „kiegészítőnek" mondjuk, holott enélkül a mi viszonyaink között elképzelhetetlen a gazdálkodás stabilizálódása és a jövedelmezőség javítása. Tisztelt Országgyűlés! A tervezett intézkedé­sek, a meghatározott teendők jó alapot adnak az ágazat erőforrásainak eredményesebb hasznosításá­ra, az alacsony jövedelmű termelőszövetkezetek felzárkóztatására. Természetesen tisztában vagyok azzal is, hogy ez nekünk, akik Nógrád dombjain gazdálkodunk, több áldozatvállalást, fokozottabb felelősséget jelentenek. Az írásos beszámolót és miniszter elvtárs ex­pozéját elfogadom és képviselő társaimnak elfoga­dásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK : Szólásra következik Szilágyiné Brog­li Erika képviselőtársunk. SZILÁGYINÉ BROGLI ERIKA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter elvtárs be­számolójával egyetértek. Egyetértésemet az indo­kolja, hogy az elmúlt 10 év munkájáról, fejlődéséről adott beszámoló a realitásoknak megfelel. Helyesen és részletesen vázolja fel az előttünk álló lehetősé­geket, mutat rá a még kihasználatlan tartalékaink­ra, és irányításszintjón tesz is annak megvalósítá­sáért. Választókerületemben, a mezőcsáti járásban mi is tovább kutatjuk az előrelépés lehetőségeit, a fejlődéshez vezető további utat. E terület mező­gazdasági jellegű. Jellemzői közé tartozik a szikes, homokos talaj, a kiterjedt tiszai ár- és belvizek, va­lamint a tenyészidőben lehullott kevés csapadék. Az egy hektárra jutó aranykorona-érték átlagosan 11,2. A terület 13 mezőgazdasági üzeméből tíz ked­vezőtlen adottságú. A föld minősége alatta van mind az országos, mind a megyei átlagnak. Területünk párt, állami és szövetkezeti vezeté­se mindent megtesz az eredményesebb gazdálkodás érdekében. Sajnos azonban nem minden esetben születik meg a várt eredmény. Négy szövetkezet gazdálkodik a Tisza árterü­letén, mintegy 6.800 hektáron. Ezek az üzemek a termőföld védelme jobb hasznosítása érdekében döntő részt saját erőforrásból végeznek meliorációs munkálatokat. Ez egymagában nem oldja meg a tér­ség rendezésének problémáját, csak újabb veszte­ségek forrása lehet a komplexitás hiányában. Gya­korlatilag az elmúlt tíz évben az objektív tényezők körében nem sikerült jelentős változást előidézni, azonban sikerült előbbre jutnunk a földcsere, a föld­használat területén. Örömmel mondhatom el, hogy választókerületem azon területén, ahol ilyen gon­dokkal nem kell küzdeni, számottevően fejlődött a mezőgazdaság. így ha a Hejőmenti Állami Gaz­daság 5 ezer litert megközelítő tehenenkénti átlag tejtermeléséről, vagy a kocánkénti 20 mázsa feletti sertéshúskibocsátásról, a magasszínvonalú gyü­mölcstermesztésről beszélünk, nem kell szégyen­keznünk. De említést érdemel az emődi termelő­szövetkezet tejtermelése, a geleji termelőszövetke­zet juhászata és halászata, valamint a tiszakeszi szövetkezet sertéstenyésztése is. Mindezek mellett a kedvezőtlen adottságú üzemekben a termőföld védelmében, minőségi ja­vításában lényeges előrehaladást a lehetőségek kor­látozottsága miatt nem sikerült elérnünk. Az üzemi szervezettség javítását, a szakember-ellátottság szín­vonalát viszont igyekeztünk emelni. A fiatal szakemberek kihelyezése sok új prob­lémát is felvetett. Ezekről szeretnék röviden néhány gondolatot elmondani. A képzett, jól felkészült, már gyakorlattal rendelkező agrárvégzettségű fia­talok szívesebben mennek olyan üzemekbe, ahol biztosítva látják a fejlődést, előrelépésük útját. Ke­vesebb a gazdálkodásban a bizonytalansági ténye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom