Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

541 Az Országgyűlés 9. ülése, 1981. október 8-án, csütörtökön 542 egyes területeken, elsősorban az említett két ága- j zatban, a gabonatermelésben és az állattenyésztésben csökkent. Vizsgálódásaink azt mutatják, hogy ennek egyik oka a gazdálkodás hiányosságaiban, a vezetői határozatlanságban, a kedvezőtlen adottságokban rejlik. Ezen túlmenően a másik nem kevésbé fontos, hogy a kellő üzemi érdekeltséget sem találtuk meg. Például a növénytermesztés és az állattenyésztés bevételének növekedése nem tudott lépést tartani a termelési költségek emelkedésével és így az ágazat minden évben jelentős veszteséggel zárult. Hasonló helyzet alakult ki a megye gazdaságainak nagyobb részében a szarvasmarha és a juhágazat vonatkozásában is. A kedvezőtlen tapasztalatok ellenére is az a véleményem, hogy a rossz természeti körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetekben a kibontakozás, a továbblépés feltótele a helyi adottságoknak és a piaci igényeknek legjobban megfelelő termelési szerkezet kialakítása. Ez azonban csak önerőből nem valósítható meg. Ezért is kedvezőnek tartom a mezőgazdasági szabályozórendszer módosításával kapcsolatosan hozott döntéseket, amelyek további ösztönzést adnak ebben a munkában. A gabonatermelés, a vágómarhatermelés érdekeltségének növelése, a kiegészítő tevékenység fejlesztésének további anyagi segítése, a szakember-támogatás kiterjesztése nagy visszhangra talált gazdaságunkban is. A korábbi bizonytalanság után egyértelművé vált a fejlesztés iránya. Már az ősz folyamán 20 százalékkal több kalászosgabonát vetünk, mint az elmúlt években és a takarmánytermő területekből is próbálunk szántóterületet ilyen célra visszanyerni. A szarvasmarhatenyésztésben meggyorsult az üzemi döntés, a hízlalási tevékenység fejlesztésére. A korábbi jó tapasztalatok alapján a kiegészítő tevékenység fejlesztését gyorsítani kívánjuk, elsősorban a saját alapanyagú fafeldolgozás bővítésével, ipari üzemeknek történő bedolgozással és egyéb szolgáltató tevékenységgel. Űgy érzem, hogy jó kezdeményezésünk van az energiaracionalizálás területén. Olyan berendezéssel rendelkezünk, amely a tej hűtésénél felszabaduló hulladékhőt hasznosítja, ezzel energiát takarítunk meg. Ilyen berendezések már több gazdaságban üzemelnek. Országos lehetőségeket számbavéve, elterjesztésével több mint 20 ezer tonna tüzelőolaj váltható ki évente. Az írásos beszámoló hangsúlyozza, hogy az adottságoknak legjobban megfelelő tevékenység fejlesztésével túl kell jutni a kedvezőtlen adottságok miatti nehézségeken. Úgy érzem, hogy az alaptevékenység fejlesztésének lehetőségei nálunk viszonylag behatároltabbak, s ezért e célkitűzés végrehajtásához alapvető feladat a kiegészítő tevékenység további bővítése. Ezt az ágazatot mai szóhasználattal ugyan, „kiegészítőnek" mondjuk, holott enélkül a mi viszonyaink között elképzelhetetlen a gazdálkodás stabilizálódása és a jövedelmezőség javítása. Tisztelt Országgyűlés! A tervezett intézkedések, a meghatározott teendők jó alapot adnak az ágazat erőforrásainak eredményesebb hasznosítására, az alacsony jövedelmű termelőszövetkezetek felzárkóztatására. Természetesen tisztában vagyok azzal is, hogy ez nekünk, akik Nógrád dombjain gazdálkodunk, több áldozatvállalást, fokozottabb felelősséget jelentenek. Az írásos beszámolót és miniszter elvtárs expozéját elfogadom és képviselő társaimnak elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK : Szólásra következik Szilágyiné Brogli Erika képviselőtársunk. SZILÁGYINÉ BROGLI ERIKA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elvtárs beszámolójával egyetértek. Egyetértésemet az indokolja, hogy az elmúlt 10 év munkájáról, fejlődéséről adott beszámoló a realitásoknak megfelel. Helyesen és részletesen vázolja fel az előttünk álló lehetőségeket, mutat rá a még kihasználatlan tartalékainkra, és irányításszintjón tesz is annak megvalósításáért. Választókerületemben, a mezőcsáti járásban mi is tovább kutatjuk az előrelépés lehetőségeit, a fejlődéshez vezető további utat. E terület mezőgazdasági jellegű. Jellemzői közé tartozik a szikes, homokos talaj, a kiterjedt tiszai ár- és belvizek, valamint a tenyészidőben lehullott kevés csapadék. Az egy hektárra jutó aranykorona-érték átlagosan 11,2. A terület 13 mezőgazdasági üzeméből tíz kedvezőtlen adottságú. A föld minősége alatta van mind az országos, mind a megyei átlagnak. Területünk párt, állami és szövetkezeti vezetése mindent megtesz az eredményesebb gazdálkodás érdekében. Sajnos azonban nem minden esetben születik meg a várt eredmény. Négy szövetkezet gazdálkodik a Tisza árterületén, mintegy 6.800 hektáron. Ezek az üzemek a termőföld védelme jobb hasznosítása érdekében döntő részt saját erőforrásból végeznek meliorációs munkálatokat. Ez egymagában nem oldja meg a térség rendezésének problémáját, csak újabb veszteségek forrása lehet a komplexitás hiányában. Gyakorlatilag az elmúlt tíz évben az objektív tényezők körében nem sikerült jelentős változást előidézni, azonban sikerült előbbre jutnunk a földcsere, a földhasználat területén. Örömmel mondhatom el, hogy választókerületem azon területén, ahol ilyen gondokkal nem kell küzdeni, számottevően fejlődött a mezőgazdaság. így ha a Hejőmenti Állami Gazdaság 5 ezer litert megközelítő tehenenkénti átlag tejtermeléséről, vagy a kocánkénti 20 mázsa feletti sertéshúskibocsátásról, a magasszínvonalú gyümölcstermesztésről beszélünk, nem kell szégyenkeznünk. De említést érdemel az emődi termelőszövetkezet tejtermelése, a geleji termelőszövetkezet juhászata és halászata, valamint a tiszakeszi szövetkezet sertéstenyésztése is. Mindezek mellett a kedvezőtlen adottságú üzemekben a termőföld védelmében, minőségi javításában lényeges előrehaladást a lehetőségek korlátozottsága miatt nem sikerült elérnünk. Az üzemi szervezettség javítását, a szakember-ellátottság színvonalát viszont igyekeztünk emelni. A fiatal szakemberek kihelyezése sok új problémát is felvetett. Ezekről szeretnék röviden néhány gondolatot elmondani. A képzett, jól felkészült, már gyakorlattal rendelkező agrárvégzettségű fiatalok szívesebben mennek olyan üzemekbe, ahol biztosítva látják a fejlődést, előrelépésük útját. Kevesebb a gazdálkodásban a bizonytalansági ténye-